Egri Népujság, 1922. január-június (29. évfolyam, 1-145. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. 1922. január 15. vasárnap: X*IX. évf. 12 **. 3ívS*fetási áilsfc postai szállítása* tfvts és félévi előfizetést nem fogadunk el Segyed évre 150 R. — Egy lsére 50 S.­­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. $z@rfcsss$68ég s Eger, Ucce». Siadóhivatali Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. A jövő reménye. Eger, 1322. január 14. Örömmel halljuk és látjuk nap nap után, hogy a magyar nemzeti művelődés apostolai munkához kezdtek. Megértették a rendkívüli idők hívó szavát. A nagy­­feladatokhoz megkívánt lelkesedéssel és munkakedvvel dolgoznak. A város minden részében megdobbantak a szivek, az ifjú­ság, a jövő reménye készül a jobb jövőre. A megértés, az egyetértés, kezd győzni a fásult lelkeken. Az ifjúsági egye­sületekben az ifjúság méltó lelkesedéssel dolgozik. Műveli magát. Nemesíti szivét, lelkét, készül arra, hogy értékes polgára legyen ennek a hazának, minél könnyeb­ben boldoguljon az életben és minél töb­bet dolgozhasson a köznek. Az eddig parlagon hevert, kellőképen nem értékelt őserő szóhoz jut, munkába áll. A megnemesült erkölcs, tisztult felfo­gás teremteni készül. Le akarja rakni a jövő Magyarország megingathatlan alap­jait. Olyan polgárok készülnek a jövő tár­sadalom munkásai közé, akik embertár­saikat megérteni, értékelni tudják és nem tévesztik el soha szemük elől, hogy egy nagy nemzeti cél van kitűzve elénk soha törekszünk. Nem azt lesik, hogy mi vá­laszt el egymástól, hanem azt keresik, hogy mi hoz közelebb, mi fűz egymáshoz, mi segít abban, hogy a megértésben, a szeretetben eggyé olvadjunk s úgy épít­sük újra roncsokban heverő hazánkat. Eger ifjúsága nap nap után tanúbi­zonyságot tesz arról, hogy e munkából ki akarja venni a részét. A népfőiskola hallgatói, a keresztényszocialista egyesü­let, Cifra téri, Wesselényi­, Szvorényi, Ker­tész utcai iskolákkal kapcsolatos ifjúsági egyesületek derekas munkát végeznek. A pihenésre szánt idejüket is felhasz­nálják. Mikor látjuk ezt az eléggé nem érté­kelhető munkásságot, nem tartom elégnek, hogy jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy elismeréssel vagyunk velük szemben. Oda kell sereglenü­nk köréjük valamen­­­nyiünknek kor és foglalkozásra tekintet nélkül s teljes erőnkből támogatni őket, hogy lehető teljes munkát végezhessen a mi ifjúságunk. Hivatalnok, kereskedő, gazda, iparos és mindenki vegye ki a ré­szét a támogatásból, még­pedig olyan mó­don és mértékben, amilyen mértékben megáldotta a jó Isten szellemi és anyagi javakkal. Ne sajnáljon senki ellátogatni leg­alább néha, ezekbe az egyesületekbe, hogy meggyőződést szerezzen arról, ami ott történik. Nem kicsinyes dolog. Egy-egy buzdító szó, egy tanács, egy felvilágosí­tás, sőt a puszta jelenlét is ifjaink mun­kásságának támogatása. Ezek a porszemek mind anyagot szolgáltatnak Magyarország újraépítési munkájához. Ne gondolja senki, hogy ez a munka a papság, tanárság, tanítóság kötelessége csupán. Ez valamennyiünké, ők csak mint tanításra hivatottak, első­sorban vál­lalták, jó lélekkel és gyönyörűséggel vég­zik az előmunkás kötelességét. De min­denkinek egyaránt érdeke és kötelessége az ifjúságot tisztult tudással, sziklaszilárd erkölcssel erősíteni, hogy a megpróbálta­tásokkal, az élet viharaival szembe tudja­nak állani. Megrendíthetlek teremtő mun­kát végző ifjúságra van szükségünk, akik­től jogos reményekkel várhatjuk, hogy lesz még nagy Magyarország, lesz még egyszer boldog a magyar. Bene Lajos. Pro Patria. Eger, 1922. jan. 14. Sokan elmentek és sokan többé vis­­­sza se jöttek. A legtöbbjük jeltelen sírban pihen idegen országokban. Úgy körülzár­tak bennünket, hogy még a sóhajtásunk sem szállhat utánuk . . . De emléküket ápolni akarjuk, nevü­ket kőbe véssük. Hadd olvassa e neveket naponta a késő nemzedék, hadd tanulja rajtuk: Dulce et decorum est pro patria mari! Az egri főgimnázium emléktáblán akarja megörökíteni hősi halált halt volt tanítványainak nevét. E célra ünnepélyei­ből, előadásaiból már eddig is gyűjtött némi tőkét, ez iskolaévi ünnepélyeinek jö­vedelmét pedig teljesen az emléktábla költségeire fordítja. A harctereken elesett, vagy ott szerzett sebesüléseikben, beteg­ségeikben, vagy fogságban elhalt tanítvá­nyaink névsorát nagyjából össze is állí­tottuk már. Hogy azonban e névsor hibát­lan és teljes legyen, nagyon kérek az in­tézet nevében mindenkit: szomorú apákat és anyákat, gyászoló testvéreket és jóba­­rátokat, szíveskedjenek velem szóval vagy írásban tudatni hősi halottjaik nevét, ha­láluk helyét és idejét, hogy nevüket az emléktáblán, haláluk körülményeit pedig a hozzátartozó jegyzékben megörökíthes­sük. Tordai Ányos dr. Milyen egyenes adók­at tfeb­el­ itt az új esztendőben? Januárban hatféle adó bevallása kötelező. ^ Eger, 1922. jan. 14. Kállay Tibor pénzügyminiszter gyor­san beváltja az adók behajtására vonat­kozó ígéretét. Már ki is adta az 1922. évi egyenes adók kivetéséről szóló rendeletét. A rendelet ugyan m­ég eddig nem érke­zett meg az adóügyi számvevőséghez, a­­zonban illetékes helyen már részletesen tájékoztatták az Egri Népújság munkatár­sát a rendeletről, mely általánosságban min­denben megegyezik az előző évben kiadott ilyan irányú rendelettel. Van azonban egy fontos újítása és ez az, hogy 1922-ben az új esztendőben — nem mint ez azelőtt szokásban volt — nem lesz meg a házról­­házra való összeírása az adóvallom­ásoknak. A rendelet értelmében adóvallomást kell tenni már 1922. január havában a III. é 8 a IV. osztályú kereseti adóról, a tőke kamat és járadékadóról, a házadóról, a bányaadóról és a hadmentességi adó alá eső jövedelmekről, nem tartalmaz azon­ban a rendelet intézkedést a jövedelem, vagyon- és fegyveradó bevallásáról. A III. osztályú kereseti adó kivetése céljából adóvallomást kell beadni azoknak a haszonbérlőknek, iparosoknak, kereske­dőknek, mészárosoknak, henteseknek, ügy­nököknek, vendéglősöknek, akik foglalko­zásukat 1921-ben kezdték és erről a fog­lalkozásukról adóvallomást még nem ad­tak be. Az említetett foglalkozásúak közül azok, akik ilyen címen 1921 ben már meg voltak adóztatva, nem kötelesek adóvallo­más megtételére, csupán akkor, ha erre őket a pénzügyigazgatóság felhívja. Senkit nem lehet megbüntetni azért, mert kisebb összegre becsülte jövedel­mét, mint amekkkorának azt a pénz­ügyigazgatóság megállapította az adó­kivetés alkalmával. A IV. osztályú kereseti adó alá eső jövedelmek: az állandó fizetés, nyugdíj, kegydíj, tiszteletdíj. Ilyen adóvallomáso­kat a magánalkalmazásban álló tisztvise­lők kötelesek beadni. A magántisztvise­lőknek be kell vallaniok mind a készpénz­beli illetményeket, mind a természetbeni járandóságaikat, az utóbbiaknak becslés­szerű értékét, a drágasági pótlékot, mely­­ adómentes marad akkor, ha nem haladja­­ meg az összes illetmények félösszegét, ha­­ pedig meghaladja, akkor ezen a címen az­­ összes illetmények félösszegét fogják adó­­­­zatlanul hagyni. A tőkekamat- és járadékadó bevallá­­­­sában a járadékjövedelmet, a kamatjöve­­­­delmet, a külföldön levő vagyonból, vagy az ott elhelyezett részvényekből eredő jö­vedelmet kell feltüntetni. A föld és házbirtokra bekebelezett adósság után járó kamatterhet be kell val­lani abból a célból, hogy annak 10 száza­lékát a fél javára levonják az általános jövedelmi pótadóból. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok (részvénytársaságok, szövetke­zetek) az 1921 es üzleti évben elért üzleti eredményt kötelesek az 1922 ik év május havában bevallani. A bevalláshoz mellé­kelni tartoznak az 1921 ik évi mérleget, nyereség- és veszteség számlát, a nyere­ség feloszlását tartalmazó közgyűlési jegy­zőkönyv kivonatot, az üzleti költségek rész­letes kimutatását és a tartalékalapok sza­porulatának eredetét feltüntető kimutatást Végül minden házbirtokos köteles az 1921. évi IV. házbérnegyedre kikötött ház­­bérkövetelésének egész évre kikerekített összegét bevallani. Be kell vallani a szo­ros értelemben vett házbért és mindazt a mellékszolgáltatást, amelyet a bérlő a ház­birtokos helyett, megállapodásuk értelmé­ben fizet. A közüzemi pótléknak és a kincs­tári haszonrászedésnek összegét be kell vallani az ír «Jegyzet» rovatába. A bú­torzattal bárbeadott helyiségek teljes bér­összegét be kell vallani, azonban ennek csak 70 százaléka esik megadóztatás alá, 30 százalékot pedig a megadóztatás során bútorhasználat címén levonásba hoznak. A házbirtokos, vagy annak valame­lyik hozzátartozója által bérelt olyan he­lyiség után, melyért bérösszeget nem fi-

Next