Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-03-23 / 67. szám

( tvMmhéb h Ára hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor. Sififizetési dijak postai szállitással egy bóra 350 K, — lagged évre 950 K. géaz és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE Szerkesztőség: Egeri Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon­szám 11. Nehéz napok. Eger, 1923. március 22. Ismét megnehezült fölöttünk az idők járása. Hiába reménykedünk és sóvárgunk jobb, boldogabb napok után, minden re­ményünk dugába dől, mindig rosszabb, mindig nehezebb lesz a földi élet. Hová jutunk, hol állunk meg végre keserves életünk tengetésében,olyan kérdés, amelyre évek óta hiába várjuk a feleletet. Tizenhárom a magyar korona zürichi jegyzése. Megdöbbentő szám, amelynek még rémesebb következményei villám­gyorsan kezdenek mutatkozni a gazda­sági életben.. . A mindennapi, imádságos kenyeret adó búza ára meghaladja immár a tizennyolcezret s ki tudja, meddig hajtja még föl a spekulációnak ördögi polipkarja. Lelketlen pénzkúfárok járják a falvakat s a jövő esztendő termését, amely pedig alig dugta még ki fejét az áldott magyar föld­ből, hallatlanúl magas áron szedik össze a pénzmagban megszorult gazdáktól. Nem szabad ugyan, hisz kormányrendelet tiltja a zöldvételt, de a dugóhúzóeszű, furfan­gos kalmár kitalálja a módját a pa­ragrafusok alól való kibúvásnak. így vagyunk a zsírral és m­ás egyéb életszükséglet­­eikkel, így a jobb ruhával, cipővel s maholnap a legegyszerűbb öltöz­ködéssel is. Mert ezek ára is a zürichi kurzus szerint halad fölfelé. A mai nehéz napokban már minden kirakat «rendezés alatt« áll, ami azt jelenti, hogy szinte órá­­ról-órára írják át az árakat s mire egyet gondolkozik az ember valamely közszük­ségleti cikk megvételén, már talán dupla áron veheti azt meg néhány rövid óra múlva. A korona emelkedése idején per­sze nem volt ilyen villámgyors a zürichi jegyzésnek és a közszükségleti cikkek árainak összhangba hozása. Akkor per­­sze nem siettek a kirakatrendezéssel, hanem konokul ragaszkodtak a régi árakhoz ! Olyan lett ez az ország, mint valami mrhedt játékbarlang. Mindenki a bankóért eped, hogy minél több legyen belőle. Nyu­galom, és áldást hozó, gyümölcsöző munka helyett az élet könnyebb végét akarja fogni mindenki s a nyerészkedési őrület tartja lefogva a lelkeket. A börze lett az élet központja, odatéved, odasóvárog min­den magyar révedező tekintete, kora reg­geltől késő estig . .. Halálos betegséget takarnak ezek a tünetek s nagy kérdés, meddig bírjuk még idegekkel? A diákok és az egyesületek A kultusz­miniszter legutóbb kelt rendeletével az elemi és középfokú iskolák növendékeinek megtiltotta, hogy bármilyen iskolán kívüli egyesületnek tagjai legyenek. ^ Részletek a költségvetésből. A népjóléti minisztérium, Eger, 1923. március 22. A minisztériumban alkalmazva van 336 személy, akiknek összes illetménye 107 millió 327 ezer korona, a minisztérium­nak dologi kiadása pedig 53 millió 840 ezer korona. Az állam által fizetendő betegápolási költségek 2 milliárd 250 millió koronát tesznek ki. Különféle fertőző betegségek ellen való védekezés céljaira 35 millió koronát irányoztak elő. Egészséges ivóvíz szerzése az egész ország területén 5 millió 500­ ezer koro­nába kerül. Orvosok, bábák továbbképző tanfolya­mára 3 millió 600 ezer korona van fölvéve. Községi körorvosok, közkórházi al­kalmazottak és bábák illetményeihez ál­lami hozzájárulás 89 millió 707 ezer korona. Tisztviselők betegsegélyezése 144 mil­lió koronába kerül. Betegszállításért és egyéb közegész­ségügyi kiadások 2 millió 50 ezer korona. A népirodákban alkalmazottak fize­tése vagy napidíja 1 millió 240 ezer ko­rona, ennek dologi kiadása pedig 150 ezer korona. A Népgondozó kirendeltségeknél mű­ködő 321 személy fizetése 97 millió 124 ezer korona, a dologi kiadás 122 millió 263 ezer korona. A rokkant­intézetek 80 millió 579 ezer koronát emésztenek föl. A hadi árvaházak költségei 108 mil­lió 927 ezer koronára rúgnak. Az állami művégtag gyár a hadirok­kantak számára 42 millió 761 ezer koro­nát fordít. Hadiárvák tartásdíjára 100 millió ko­ronát ad az állam, ösztöndíjaikra pedig 3 millió koronát. Hadirokkant otthonok és hadiárva­­házak átalakítási költségei 406 millió 573 ezer koronát tesznek ki. Nem állami kórházak főkarban­tartá­sára 300 millió van előirányozva. Állami kútfúró berendezésre 5 millió korona. Gyógytelepek létesítésére 12 millió 100 ezer koronát fordítottak. Hadigondozó hivatal felszámolási költsége 9 millió 473 ezer korona. Egyéb hadisegélyekre 40 millió ko­ronát vesz föl a költségvetés. Az országos közegészségügyi tanács két tagjának fizetése 430 ezer korona, az irodai kiadás 100 ezer korona. 5 kerületi közegészségügyi felügyelő fizetése 1 millió 231 ezer korona. 1* Állami elmegyógyintézeteknél 131 al­­­­kalmazott fizetése 20 millió 193 ezer korü I a dologi kiadások (fűtés, világítás, ellátás) 300 millió korona. Egyéb állami kórházak 257 személy fizetése 111 millió 812 ezer korona, a do­logi kiadás (felszerelés, világítás,­­fűtés) 399 millió 835 ezer korona. Bakterológiai, közegészségügyi állo­másnál alkalmazott 5 személy fizetése 587 ezer korona, a dologi kiadás 164 ezer kor. A difteritisz elleni oltószer-termelő intézet 2 alkalmazottjának fizetése 185 ezer korona, a dologi kiadás 3 millió 297 ezer korona. A Népegészségügyi Múzeum igazga­tójának és alkalmazottainak fizetése egy millió 272 ezer korona, a dologi kiadás 971 ezer korona. Egyéb egészségügyi intézmények se­gélyzése 5 millióba kerül. Állami elmegyógyintézetek, kórházak újabb bútorzatára, épületek tatarozására, új épületek emelésére 131 millió 100 ezer koronát fordítanak. Állami gyermekvédelem középponti hivatalában alkalmazott 61 tanítónő fize­tése 6 millió 553 ezer korona. Gyermek­­menhelyeken alkalmazott 139 személy fize­tése 33 millió 61 ezer korona, a dologi kiadás pedig 639 millió korona. 7 éven aluli lelenc­ gyermek tartásdíja 50 millió korona, 7 éven felülieknek tartás­­díja 60 millió. Nem állami gyermekmenhelyek állami segélye 33 millió. Állami gyermekmenhelyek és kór­házak, szanatóriumok javítási, átalakítási költségei 41 millió 250 ezer koronát tesz­nek ki. Az Országos Munkásbiztosítási Pénz­tár igazgatási költsége 46 millió 751 ezer korona. Évi statisztikai adatok, lapok költségei 920 ezer korona. Jótékony egyletek, törvényhatóságok, mentőegyletek, vöröskeresztegyletek segé­lye 21 millió 980 ezer korona. Külföldi szeretetadományok szállítási költségei 12 millió 600 ezer korona. Szükséglakásokra Budapesten 28 millió koronát adnak. Budapest tömeg­nyomorának enyhí­tésére fordítottak a télen 700 millió koronát. A minisztérium hatósága alá tartozó nyugdíjasok illetménye 4 millió 681 ezer­­. Hadirokkantak nyugdíja 285 millió korona, a hadiözvegyek illetménye 224 millió korona. A hadirokkantak újból való felülvizs­gálatának költségei: 6 millió korona. é Eger, 1923. március 23. péntek, XL. évf. 67 sz

Next