Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-03-24 / 68. szám

Ára hétköznap 16 kor­, vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 24. szombat, XL. évf. 68 ftz SiF fzetési díjak postai szállítással £gy bóra 360 K, — lagged évre 960 K. 'sz és félévi előfizetést nem fogadunk eL zcmsz&KtB93 B& ■BBMHBWHBMBBBMBWWHMMWWWi POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon­szám KI. Temesvár gyásza. Eger, 1923. március 23. Temesvár, a püspöki város, élet­ee gyászol. Püspöke, Glattfelder Gyula, el­távozik onnan, mert az oláh hatóságok an­­nyi akadályt gördítettek főpásztori műkö­dése elé, hogy immár lehetetlen ott maradnia. Tudunk a kényszerű eltávozás egyéb körülményeiről is. Nevezetesen arról, hogy a legutóbbi napokban az útra készen álló püspök minden csomagját fölbontották s Senebestől fölfordították az egész püspöki palotát Szerették volna, hogy valami ir­redenta­ szálra akadjanak s így alapot ta­láljanak a hadbírói eljárásra. Azt is tud­juk, hogy Glattfelder távozásával kapcso­latban a temesvári katonai parancsnok egész váratlanul kihirdette Temesvárra és környékére az ostromállapotot. Jól tudjuk, mi van az ostromállapot kihirdetése mögött. Az elszakított magyarság egyik erős vára volt a temesvári püspöki palota. Benne pedig a főpásztor a rabmagyarok őszinte barátja, önzetlen támogatója és segítője, ő éltette bennük az egyre fogyó reménységet egy boldogabb, jobb magyar élet után. Érthető tehát a mélységes gyász, amely elfogja a magyar lelkeket Gyula püspök távozásakor. Ha csak a nagysá­got nézzük,­­amelyet személyi tulajdonsá­gaival képviselt ott, már magában is meg­mérhetetlen veszteség az ottmaradottakra nézve. Hányan voltak, akik nagy fordu­­latok idején nagyoknak látszottak és a nehézségek tüzében kicsinyek lettek ! Az ő nagysága, törhetetlen és erős magyar­sága éppen a nehézségek folytán nőtt ha­talmassá. Egyénisége gondbarázdákat si­mított el a dacos, szenvedő magyar arco­kon. Tudott szerető magyar testvér lenni és mélyen leereszkedő anélkül, hogy csor­bát szenvedett volna az iránta érzett tisz­telet és hódolat ... Minden működésén a lélek és az igaz­ság szolgálatának szeretete érzett. Szent­beszédeire valláskülönbség nélkül tódúltak a bánáti rabmagyarok, mert szeretetet és békét hirdetett és férfias nyíltsággal — «ie az oláh törvény megsértése nélkül — kelt a magyar igazság védelmére. Azonban ez is sok volt a betolako­dott oláh hordának. Nem akarja többé Temesváron látni Glattfaldert .. . Da az iránta érzett szeretetet és há­lát el nem veheti semmi hatalom. Sőt mártírt lát benne a megszállott terület magyar népe s nagy a gyász, nagy a le­­hangoltság az egész Délvidéken. A nyúlszivű oláh ezért hirdetett ost­romállapotot Temesvárra . .. Mert jobb félni, mint­­ megijedni! Április 10-én lesz a legközelebbi ülés a Házban. Mentelmi ügyek a Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 7. 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Szabolcs vármegye kö­zönségének átiratát október 6-ának nem­zeti ünneppé nyilvánítása tárgyában. A nemzetgyűlés harmadszori olvasásban el­fogadja a mezőgazdasági munkaviszony­ból fölmerülő ügyek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Édes Antal, a könyvtár­bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését, amelyet a Ház tudomásul vett. Héjj Imre, a mentelmi bizottság előadója, beterjeszti Payer Károly mentelmi ügyét. A pécsi királyi főügyész, a nemzetgyűlés­hez intézett átiratában, Payer Károly men­telmi jogának felfüggesztését kérte, az ál­lami és társadalmi rend felforgatására irá­­nyuló vétség miatt. Az eljárásra a Pécsi Est-nek egyik tudósítása adott okot, mely szerint Payer Károly egy gyűlésen azt mondta volna, hogy a fehér terror miatt nem tudott Magyarországon tartózkodni- A mentelmi bizottság nem lát politikai zaklatást fennforogni, ezért javasolja, hogy Payer mentelmi jogát függesszék fel. Ez­után Kassai Károly szólal fel Payer men­telmi ügyében. Héjj Imre Rupert Rezső mentelmi ügyében terjeszti elő a bizott­ság jelentését. Rupert Rezsőt sajtó útján Nemzetgyűlés előtt­ elkövetett rágalmazás miatt kérik ki a Háztól. Az inkriminált ügyben a bizottság nem lát bűncselekményt fennforogni, ezért Rupert mentelmi ügyének felfüggesztését nem javasolja. A Ház az előadó jelenté­sét tudomásul veszi. Ezután Mikovinyi Jenő előadó Klárik Ferenc, Lingauer Albin és Nagyatádi Szabó István mentelmi ügyét terjeszti elő. Besenyői Zénó a kivándorlási bizott­ság jelentését olvassa föl, amit a Ház tudomásul vesz. Putnoki Móric a kérvény­­bizottság jelentését terjeszti be. A Ház tudomásul veszi. Az elnök ezután 10 perc szünetet rendel el. Szünet után az elnök javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését április 10 én d. e. 11 órakor tartsa és annak napi­rendjére a gazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslatot tűzzék. Szakács Andor, Nagy Emil és Farkas István nem járul hozzá a napirendi indít­ványhoz. Szcitovszky Béla elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház a napirendi in­dítványt fogadja el. Ezután az elnök mél­tatja Andrássy Gyula centennáriuma al­kalmából a nagy államférfiú politikai érdemeit és egyéni kiválóságait. (Az ülés 7­2 órakor ért véget.) Az egri közigazgatási tanfolyam vizsga­­bizottságának kinevezése. Eger, 1923. március 23. A Budapesti Közlöny legutóbbi száma közli, hogy a m. kir. belügyminiszter az egri községi közigazgatási tanfolyamon az 1923. évre szervezett községi közigaz­gatási vizsgabizottság elnökeiül: Bobory György hevesvármegyei főispánt, Zanák Gyula hevesvármegyei alispánt, Puchlin Lajos vármegyei főjegyzőt és dr. Damb­­rovszky Imre egyetemi magántanár, ért, jogakad­émiai rendes tanárt; helyettes el­nökeiül: Dr. Miskovich Flóris kir. ítélő­táblai bírót. Magyary Pál kir. pénzügyi főtanácsos, kir. pénzügyigazgatót, Marssó László kir. járásbírósági elnököt, Trak Géza helyettes polgármestert, dr. Molnár Kálmán egyetemi magántanár, érs. jog­akadémiai rendes tanárt és Hellebronich Pál vármegyei tb. főjegyzőt; a vizsga­bizottság kérdező tagjaiul a bizottság el­nökein, helyettes elnökein és tanfolyam előadóin kivűl a külső szakértők köréből Várkonyi Rezső kir. pénzügyi tanácsost, Szalay Pál kir. pénzügyi titkárt, Ficzera Béla kir. ítélőtáblái birót, Szongott Tivadar kir. járásbirót, Fábián Ignác vármegyei tb. árvaszéki elnököt, Bíró József járási főszolgabírót, dr. Barchetti Károly vár­megyei tb. főügyészt, Okolicsányi Imre járási főszolgabírót, dr. Dall­a Iván vár­megyei tb. főügyészt, Dutkai Béla bán­, Várkonyi Sándor hatvani, Jelenszky Kál­mán vármegyérki, Kalmár Gyula mező­­tárkányi, Kasziba Károly boczonádi, dr. Mezei László korapolti, Gremsperger Fe­renc felsőtárkányi, Andó Sámuel poroszlói és Jezserszky Imre nagytályai községi jegyzőket és Búzás Ágoston felnémeti körjegyzőt nevezte ki. A vizsgabizottságot vitéz Boborji György dr. vármegyei főispán képviseli, helyettese Puchlin Lajos vármegyei fő­jegyző. Nincsen nagy munkanélküliség Hevesvármegyében. Eger, 1923. márc. 23. A vármegyei Horthy-akcióról illetékes helyről nyert felvilágosítás folytán közöl­hetjük a következőket: — Hevesvármegyében nem beszél­­­hetünk nagy munkanélküliségről. A fal­vakban alig egy két ember jelentkezett közmunkákra. Tiszafüreden például 84, Poroszlón 56, a környező falvakban 5—1« embert foglalkoztat az inség-akció. Emii-

Next