Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)
1923-03-24 / 68. szám
Ára hétköznap 16 kor, vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 24. szombat, XL. évf. 68 ftz SiF fzetési díjak postai szállítással £gy bóra 360 K, — lagged évre 960 K. 'sz és félévi előfizetést nem fogadunk eL zcmsz&KtB93 B& ■BBMHBWHBMBBBMBWWHMMWWWi POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefonszám KI. Temesvár gyásza. Eger, 1923. március 23. Temesvár, a püspöki város, életee gyászol. Püspöke, Glattfelder Gyula, eltávozik onnan, mert az oláh hatóságok annyi akadályt gördítettek főpásztori működése elé, hogy immár lehetetlen ott maradnia. Tudunk a kényszerű eltávozás egyéb körülményeiről is. Nevezetesen arról, hogy a legutóbbi napokban az útra készen álló püspök minden csomagját fölbontották s Senebestől fölfordították az egész püspöki palotát Szerették volna, hogy valami irredenta szálra akadjanak s így alapot találjanak a hadbírói eljárásra. Azt is tudjuk, hogy Glattfelder távozásával kapcsolatban a temesvári katonai parancsnok egész váratlanul kihirdette Temesvárra és környékére az ostromállapotot. Jól tudjuk, mi van az ostromállapot kihirdetése mögött. Az elszakított magyarság egyik erős vára volt a temesvári püspöki palota. Benne pedig a főpásztor a rabmagyarok őszinte barátja, önzetlen támogatója és segítője, ő éltette bennük az egyre fogyó reménységet egy boldogabb, jobb magyar élet után. Érthető tehát a mélységes gyász, amely elfogja a magyar lelkeket Gyula püspök távozásakor. Ha csak a nagyságot nézzük,amelyet személyi tulajdonságaival képviselt ott, már magában is megmérhetetlen veszteség az ottmaradottakra nézve. Hányan voltak, akik nagy fordulatok idején nagyoknak látszottak és a nehézségek tüzében kicsinyek lettek ! Az ő nagysága, törhetetlen és erős magyarsága éppen a nehézségek folytán nőtt hatalmassá. Egyénisége gondbarázdákat simított el a dacos, szenvedő magyar arcokon. Tudott szerető magyar testvér lenni és mélyen leereszkedő anélkül, hogy csorbát szenvedett volna az iránta érzett tisztelet és hódolat ... Minden működésén a lélek és az igazság szolgálatának szeretete érzett. Szentbeszédeire valláskülönbség nélkül tódúltak a bánáti rabmagyarok, mert szeretetet és békét hirdetett és férfias nyíltsággal — «ie az oláh törvény megsértése nélkül — kelt a magyar igazság védelmére. Azonban ez is sok volt a betolakodott oláh hordának. Nem akarja többé Temesváron látni Glattfaldert .. . Da az iránta érzett szeretetet és hálát el nem veheti semmi hatalom. Sőt mártírt lát benne a megszállott terület magyar népe s nagy a gyász, nagy a lehangoltság az egész Délvidéken. A nyúlszivű oláh ezért hirdetett ostromállapotot Temesvárra . .. Mert jobb félni, mint megijedni! Április 10-én lesz a legközelebbi ülés a Házban. Mentelmi ügyek a Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 7. 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Szabolcs vármegye közönségének átiratát október 6-ának nemzeti ünneppé nyilvánítása tárgyában. A nemzetgyűlés harmadszori olvasásban elfogadja a mezőgazdasági munkaviszonyból fölmerülő ügyek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Édes Antal, a könyvtárbizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését, amelyet a Ház tudomásul vett. Héjj Imre, a mentelmi bizottság előadója, beterjeszti Payer Károly mentelmi ügyét. A pécsi királyi főügyész, a nemzetgyűléshez intézett átiratában, Payer Károly mentelmi jogának felfüggesztését kérte, az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt. Az eljárásra a Pécsi Est-nek egyik tudósítása adott okot, mely szerint Payer Károly egy gyűlésen azt mondta volna, hogy a fehér terror miatt nem tudott Magyarországon tartózkodni- A mentelmi bizottság nem lát politikai zaklatást fennforogni, ezért javasolja, hogy Payer mentelmi jogát függesszék fel. Ezután Kassai Károly szólal fel Payer mentelmi ügyében. Héjj Imre Rupert Rezső mentelmi ügyében terjeszti elő a bizottság jelentését. Rupert Rezsőt sajtó útján Nemzetgyűlés előtt elkövetett rágalmazás miatt kérik ki a Háztól. Az inkriminált ügyben a bizottság nem lát bűncselekményt fennforogni, ezért Rupert mentelmi ügyének felfüggesztését nem javasolja. A Ház az előadó jelentését tudomásul veszi. Ezután Mikovinyi Jenő előadó Klárik Ferenc, Lingauer Albin és Nagyatádi Szabó István mentelmi ügyét terjeszti elő. Besenyői Zénó a kivándorlási bizottság jelentését olvassa föl, amit a Ház tudomásul vesz. Putnoki Móric a kérvénybizottság jelentését terjeszti be. A Ház tudomásul veszi. Az elnök ezután 10 perc szünetet rendel el. Szünet után az elnök javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését április 10 én d. e. 11 órakor tartsa és annak napirendjére a gazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslatot tűzzék. Szakács Andor, Nagy Emil és Farkas István nem járul hozzá a napirendi indítványhoz. Szcitovszky Béla elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház a napirendi indítványt fogadja el. Ezután az elnök méltatja Andrássy Gyula centennáriuma alkalmából a nagy államférfiú politikai érdemeit és egyéni kiválóságait. (Az ülés 72 órakor ért véget.) Az egri közigazgatási tanfolyam vizsgabizottságának kinevezése. Eger, 1923. március 23. A Budapesti Közlöny legutóbbi száma közli, hogy a m. kir. belügyminiszter az egri községi közigazgatási tanfolyamon az 1923. évre szervezett községi közigazgatási vizsgabizottság elnökeiül: Bobory György hevesvármegyei főispánt, Zanák Gyula hevesvármegyei alispánt, Puchlin Lajos vármegyei főjegyzőt és dr. Dambrovszky Imre egyetemi magántanár, ért, jogakadémiai rendes tanárt; helyettes elnökeiül: Dr. Miskovich Flóris kir. ítélőtáblai bírót. Magyary Pál kir. pénzügyi főtanácsos, kir. pénzügyigazgatót, Marssó László kir. járásbírósági elnököt, Trak Géza helyettes polgármestert, dr. Molnár Kálmán egyetemi magántanár, érs. jogakadémiai rendes tanárt és Hellebronich Pál vármegyei tb. főjegyzőt; a vizsgabizottság kérdező tagjaiul a bizottság elnökein, helyettes elnökein és tanfolyam előadóin kivűl a külső szakértők köréből Várkonyi Rezső kir. pénzügyi tanácsost, Szalay Pál kir. pénzügyi titkárt, Ficzera Béla kir. ítélőtáblái birót, Szongott Tivadar kir. járásbirót, Fábián Ignác vármegyei tb. árvaszéki elnököt, Bíró József járási főszolgabírót, dr. Barchetti Károly vármegyei tb. főügyészt, Okolicsányi Imre járási főszolgabírót, dr. Dalla Iván vármegyei tb. főügyészt, Dutkai Béla bán, Várkonyi Sándor hatvani, Jelenszky Kálmán vármegyérki, Kalmár Gyula mezőtárkányi, Kasziba Károly boczonádi, dr. Mezei László korapolti, Gremsperger Ferenc felsőtárkányi, Andó Sámuel poroszlói és Jezserszky Imre nagytályai községi jegyzőket és Búzás Ágoston felnémeti körjegyzőt nevezte ki. A vizsgabizottságot vitéz Boborji György dr. vármegyei főispán képviseli, helyettese Puchlin Lajos vármegyei főjegyző. Nincsen nagy munkanélküliség Hevesvármegyében. Eger, 1923. márc. 23. A vármegyei Horthy-akcióról illetékes helyről nyert felvilágosítás folytán közölhetjük a következőket: — Hevesvármegyében nem beszélhetünk nagy munkanélküliségről. A falvakban alig egy két ember jelentkezett közmunkákra. Tiszafüreden például 84, Poroszlón 56, a környező falvakban 5—1« embert foglalkoztat az inség-akció. Emii-