Egri Népújság - Eger, 1929. január-június (46. évfolyam, 1-49. szám - 40. évfolyam, 1-96. szám)

1929-01-27 / 23. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, V* évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár­­* nap 20 fillér. ♦ fi­ll fl 20 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak.« ^szerkesztői Dr. URBAN GUSZTÁV :■ POLITIKAI NAPILAP O Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL­VI. év­. 23. szám ♦ Vasárnap : Eger, 1929. január 27. Veszedelmes nyilatkozat pokolgépje robbant fel Rákosi Jenő tollán. A bombát arra a vonatra hajította, amelynek moz­donyát a nemzet bizalmából a kormány vezeti a nemzeti célok teljesülése felé. Elismerjük, hogy ki-kinek jogában áll a kormány politikáját támadni, vele szem­ *­ben elégedetlenkedni, de a kor­mányon keresztül a jelenlegi állampolitika alapját, a keresz­tény nemzeti gondolatot felrob­bantani akarni, erre még Rother­­mere népszerűségével a háta mögött, még Rákosi Jenőnek sem szabad. Régóta figyeljük keserű érzé­sekkel azt a gyalázatos játékot, amit bizonyos körök a revízió jelszava alatt legszentebb kin­cseikkel folytatnak. így kellett előbb a legitimizmus, a király­ság szent eszméit a napi poli­tika és gyűlölködés sorában végighurcolni, így kellett a ke­resztény nemzeti gondolatnak a napi politika áldatlan terén előtűnő néhány gyakorlati fo­gyatékosságát lépten-nyomon torzítani, felfújni, ezért kellett minden magyarok álmát, a régi magyar határok visszaszerzését egy kis klikknek a maga részére kisajátítani. Hatalom kell nekik, bármi áron, bármily eszközökkel, kútmérge­­zéssel, forradalommal, ahogy épen a pillanatnyi helyzet kí­vánja. Hatalom kell, piros bár­­sonyszékes hatalom, váltógazda­­ság a hatalomban, mert egyene­sen tűrhetetlen, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai oly sokáig merészkednek a húsos fazék mellett ülni. Talán nem is volna olyan ve­szedelmes dolog az agg Rákosi­nak a bombája, ha csupán csak az ő egyéni véleményével volna megtöltve. Veszedelmessé teszik azok az erők, amelyek a 86 esz­tendős aggastyán már-már tehe­tetlen karját irányítják a bomba­dobásra. Rákosi Jenőnek ez a nyilatkozata, mely egyenesen a magyar kormányt s nem a fran­cia, angol, no meg a kisantant­­beli kormányokat teszi a revízió legnagyobb ellenségévé, csodás harmóniában találkozik a fővá­ros képviselőtestületének balol­dali lármájával, a munkanélkül Az Egri Népújság 21. számá­ban cikk jelent meg a spanyol nátháról. Minthogy ezen cikk némiképen alkalmas arra, hogy a lakosság körében ijedelmet keltsen, szükségesnek tartom az alábbiak közlését. Eger városban ez idő szerint, néhány napig tartó, enyhe lefo­lyású influenzás megbetegedések vannak jelentékeny számmal. Úgynevezett spanyolnátha eset egy sem fordult elő. Sőt, míg a múlt év január havában tüdő­gyulladásban 3 eset van elköny­velve, ez év januárjában senki sem halt meg tüdőgyulladásban. Ez a körülmény arra mutat, hogy a most dívó influenza eny­he lefolyású. Olvasva a tudósí­tásokat, nem lehet teljesen ki­zárni a lehetőségét annak, hogy a súlyosabb jellegű, úgynevezett spanyol nátha, nem fog-e eljutni hozzánk is. A hatóság természetesen meg­teszi idejében az előrelátó óv­intézkedéseket. A kórházak felhívást kaptak, hogy szükség esetére — a lehe­tőség szerint — férőhelyről gon­doskodjanak. Az orvosok felhívást kaptak, hogy a szövődményes influenza eseteket kötelezően jelentsék be, így tudunk ugyanis minden egyes adott esetben a tovaterje­dés meggátlásáról gondoskodni. Az összes iskoláknak rendelet ment ki, hogy a feltűnően kö­högő, tüszkölő tanulókat az ille­tékes tanerők küldjék haza az iskolából azzal, hogy míg bajuk el nem múlik, otthon maradja­nak. Sejtem, hogy néhány pajkos diák köhögő-tüszkölő versenyt fog rendezni egypár napi szünet érdekében, de lesznek majd is­kola­orvosi, meg városi orvosi lá­togatások is! Itt térek ki arra, hogy a szü­lők az egészséges gyermekeket l­ek felelőtlen bujtogatásával, a kommunista izgatások élénkebbé válásával, a liberális politika nagy harci törtetésével. Tényleg annyi gyöngeséget árult volna már el a keresztény nemzeti front, hogy immár al­kalmasnak látják az időt az ed­. küldjék bátran az iskolába,s mert­­ az elmondott kautélák mellett jobban meg vannak óva a gyer­mekek az iskolában, mintha szü­netet tartanak. köhögő-tüszkölő , gyengélkedő, gyermek ma­radjon otthon, mert úgyis haza­küldik. A mozi rendeletet kapott a fo­kozott mértékben való takarí­tásra, az előadás közti legalább negyedóra pauzák szigorú be­tartására és a fokozott mérték­ben való szellőzésre. Itt az a meglepetés érheti a feltűnően köhögő-tüszkölő és a moziban mégis megjelenő látogatót, hogy udvarias felszólítást kaphat a távozásra, ez irányban is történt ugyanis intézkedés. Minthogy amint már sokszor hallottuk, az influenza leginkább köhögés, tüsszentés útján terjed (a köhögés veszélye 2—3 méte­res körzetben terjed ki, a tüs­­­szentés pedig 10—12 méteres­­ körzetben fertőz) így a védeke­zés ez influenza ellen csaknem teljesen az egyének kezében van, és a hatósági intézkedések ered­ménytelenek maradnak ha az egyének maguk is nem véde­keznek. Tanuljuk be ezt a kis verset és alkalmazzuk is: > Hogyha köhögsz, tüszkölsz, ne menj társaságba! Elég a te bajod, ne kend azt még másra!« Nagyon természetes, hogy ne keressük az alkalmat arra, hogy a beteg ember ránk köhögjön, tüszköljön, a­kinek nem hivatása ne látogassa a beteget! Nagy tömegben, erős közel­ségben, rosszul szellőzött, zsú­folt helységben inkább meg lesz a lehetősége a ragály felszedé­sének, ebből azonban nem kö­vetkezik, hogy most már minden pihentető és kedélyt felüdítő szó­rakozástól tartózkodva átadjuk magunkat a hátborzongató féle­lemnek. Dr. Czigler Henrik. dig homályban meghúzódó ellen­felek a veszélytelen napfényre­­jövetelre, az álarc levetésére s az ország tényleges birtokba­vételére ? Mi megkongatjuk a vészharangot, ébredjen mindenki, akinek még drága a nemzet élete. I­n Kovách Demjén 1 1857—1929. Az egri ciszterci iskolának va­lamennyi növendéke és öreg­diákja könnyező lélekkel áll ma egy tanár ravatalánál. Több mint egy emberöltőnek termé­szetrajztanára, jóságos nevelője pihen a ravatalon. Ezüst színű h8­jjal, virágos lélekkel még csak néhány évvel ezelőtt is ott ült a katedrán és tanított. Betegséggel küzdött már régen törékeny teste, de nem akart, nem tudott megválni a katedrától. Tanári elhivatottsága, az ifjúság szeretete erősebb volt az élet szereteténél. Valami cso­dálatos megható szeretettel sze­rette diákjait. * Kovách Demjén tanár úr tu­dott minden diákcsínyről. Ami­kor a Nagy-Eged túloldalán jár­tunk növények vagy bogarak gyűjtése címén elbújva,a tanárok szeme elől, az első tiltott gyümöl­csöt, a cigarettát élveztük lopva. Senki sem látott és senki sem árult el bennünket és másnap a természetrajz órán Kovách ta­nár úr fejünkre olvasta »bűnün­ket»! Tudta minden tettünket, tán még a gondolatunkat is. * A prímuszon, a nagy udvaron, mint a kismadarak az anyjukat úgy vették mindig körül tanít­ványai tízpercekben. Ő tudott örülni a diákok örömének és a diákok örvendeztek a tanár örö­mén. Ásványokat, régi pénzeket, növény- és bogárgyűjteményeket vittek eléje minden óra elején... * A Kovách tanár úr noteszei negyvenkét esztendő diákhistó­­riájának legbájosabb részleteit őrzik az egri ciszterci iskolában. A tíz, a harminc, sőt a negyven éves érettségi-találkozón is meg tudta mondani a nála tisztelgő öreg diákoknak, hogy ki mikor és milyen Csínyt követett el, de még azt is, hogy ki mikor és miből szekundázott be. * Aranyszív, mérhetetlen lelki jóság, az embernek és a tanár­nak eszményképe pihen Kovách­­ Demjén ravatalán. És ha a ra- AZ INFLUENZÁRÓL

Next