Egyenlőség, 1896. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-24 / 30. szám

10 EGYENLŐKÉ (נ. váczi főszolgabiró volt, ki, mint monda, első akart lenni, ki a járásához tartozó Újpest magyar rabbiját ideérkezésekor üdvözölje. Utána Újpest községe nevében Lindt János főbíró kolozsvári rendőrkapitány és Zsoldos János főjegyző üdvözölték a fiatal papot; csak most lépett elő dr., Boskovits Alajos, hogy új hitközsége nevében szép magyar beszédben mondjon szíves »isten hozott «-at az érkezőnek. Dr. Boskovitssal együtt ott várták a rabbit: König Adolf, a hitközség alelnöke, Friedmann Ármin, volt hitközségi elnök, Diamantenstein Lajos elöljárósági tag és a nők küldetésében: dr. Elsner Simonné úrnő, nőegyleti alelnökné. A rabbi elébe Wolfner Tivadar gyáros szép fogatát küldötte ki■ és őt maga is ott tisztelte üdvözlettel a perronon. A templom előtti díszkapunál, az első, ki a papot üdvözölte, egy magyarba öltöztetett aranyos piczi leányka, Weisz Mór gyáros, hitközségi elnök Arankája volt, ki nálánál majdnem nagyobb, de nem kedvesebb virágcsokrot nyújtott át dr. Venetiaremnek kicsinyke, de kedves beszéd kíséretében, hogy »az édes papa azt, kívánja, hogy a pap bácsi eskessen is majd engem, ha nagy leszek, és ne menjen el mitőlünk soha.« Itt még egy másik kedves üdvözlés is várta a papot, Friedmann Árminné úrnő elnökasszony részéről, az izr. jótékony nőegylet nevében. A templom udvarában és a templom előtti téren egybegyült hívek lelkes éljenzéssel fogadták az uj lelkipásztort és ovácziókkal kísérték egész a templom ajtajáig, hol Weisz Mór hitközségi elnök, körülvéve az elöljáróság és képviselet tagjaitól, lelkes, »Boruch babo b’sém Hassém (áldott, ki az Úr nevében jött mihozzánk) kezdetű beszéddel köszöntötte a hitközség új lelki vezérét. Most a négy templomelöljáró: Glück Ignácz, Nedhán József, Grünbaum Lajos és Schönhauser Sámuel körülfogták a rabbit és a tömöri templom sorai között (az út két oldalát fehérruhás iskolás leánykák szegték be) fölvezették ülésére, a templom díszhelyére. Weisz Jakab kántor és jól betanított kara által szépen előadott ־ Matóvum kezdetű és Mincha ima után dr. Venetianer megtartotta székfoglalóját, mely alatt a közönség a következőkről győződhetett meg. Az új rabbi gyönyörűen beszél magyarul, orgánuma csengő, kellemes, előadása kiválóan szép és, aminek mi örvendtünk legjobban, a fiatal rabbi visszatér a régi tradicziókhoz és beszéde csak úgy duzzog a sikerült vers, talmud- és midras-helyek magyarázataitól. Ránk ez különösen jól halott és a fiatal papnak e helyen is igaz »jaser-kóchacho«-t mondunk érte. Beszéde különben szintén a tradicziókról szólott, melyeket híven akar követni, híven tanítani és terjeszteni. Megkapó ima után hazáért és királyért, a városért, a hatóságokért, a hitközségért és minden hivőért, — befejeződött a installáczió egyházi része és a papot és családját (ott volt a rabbi édes atyja is, az öreg Venezianer rabbi-ülnök Kecskemétről) bevezették újonnan berendezett szép lakásába, hol egymást érték a küldöttségek, melyek közül különösen kiemeljük az evangélikus hitközség deputatióját, mely állott Geduly lelkészből, Kőszegiig, Benkovits, Lederer és Erőss elöljárókból. Szép jele ez, a felekezeti egyetértésnek, melyet, hogy ápolni fog, szentül megfogadta az uj pap is. A küldöttségek közül megemlítjük még a hitközségét Weisz Mór elnök vezetése alatt, a chevra-kadisáét Klein Ármin elnök, a nőegyletét Friedmann Árminné elnökné, a budai hitközségét dr. Goldberg Raphael, a hitoktatókét dr.Steinhardt Bódog, iskola- széki elnök és a rendező bizottság fejének vezetése alatt. — Deputácziókban ott voltak többek közt: az Újbudai hitközség képviseletében: Ehrlich Sámuel, hitközségi elnök, Deutsch Lipót, Weiss Sándor és dr. Rakonicz elöljárósági tagok; a budai hitközség képviseletében: Goldberg Raphael dr. főrabbi, Krausz Dávid hitközségi elnök, Darócsi Rezső pénztáros, Gondos Miksa és Gajduschek Adolf elöljárósági tagok és Weissmann Noé hitközségi jegyző; Czeglédről: dr. Feldmann József rabbi. — A bécsi hitközség uj alapszabályai. Az 1890. évi márczius 21-iki törvény az osztrák zsidó hitközségeknek kötelességévé tette, hogy alapszabályokat készítsenek és azok számára felsőbb jóváhagyást szerezzenek. Az egyes koronatartományok ennek folytán minta-alapszabályokat, készítettek. Az 545 osztrák zsidó hitközség közül 70 már szerzett ily alapon új alapszabályokat. Most a bécsi hitközség alapszabályait is jóváhagyta a helytartó. Ezeket Stern Alfréd dr. készítette, mégpedig igen beható indokolással. Az alapszabályokból kiemeljük a következőket: A kir. törvény értelmében a hitközség feladataaz államiörvények határain belül a hitközség tagjainak vallásos szükségleteiről gondoskodni és az e czélra rendelt intézmények föntartása és fejlesztése«. Ilyen feladatok az istentisztelet, vallásoktatás, felekezeti tanítás, temetőtartás, jótékony és közhasznú intézmények teremtése és fejlesztése, rabbikollégium tartása, kiváltképpen a házasságkötés és ágytól, asztaltól való elválasztásnak az államtörvényekben megállapított szabályzatai értelmében való végrehajtására. A hitközség közigazgatási és képviseleti szervei intézik »valamennyi Bécsben lakó zsidó ügyét, tekintet nélkül azok illetőségére és állampolgárságéira"■. Ilyen szervek : az elöljáróság, a szőkebb választmány, a képviselet és elnökség, továbbá az elnök, az első és második alelnök. Ezek a tisztségek mind díjtalanok. Elérésükhöz mocsoktalan előélet, 30 éves kor, az osztrák állampolgári jogok teljes élvezete szükséges. A tisztviselő nem állhat a hitközség vagy valamely imaház fizetéses szolgálatában. A laibuszelőjáróságnak 24 tagja van, akiket az összes hitközségi tagok személyesen és titkos szavazással választanak. Választótestületek nem szerepelhetnek és a tisztségek kerületenként szét nem oszthatók. Az ülések a tárgy természete szerint vagy nyilvánosak, vagy bizalmasak. Az évi költségvetés és beszámoló tárgyalása mindenkor nyilvános és a tagokkal 14 nappal előbb közlendő. A kultuszadót kategóriák és osztályok szerint minimális összegben 10 és maximálisban 300 forintban évről-évre vetik ki, rendkívüli esetekben 5 százalékig terjedhető fölemeléssel. Az adókivetésnél az adózó vagyoni keresete és családi körülményei, valamint jótékony czélokra történő adományai mérlegelendők. A kivetést adókerületi kollégiumok végzik, kiknek határozata ellen a kerületi kivető bizottságok elnökéhez és utolsó fokon a kultuszelüljárósághoz lehet felebbezni. Az olyan egyes szolgáltatásokért járó díjak, mint az esketés, elválasztás, temetés, sírhelyek, templomi üléshelyek hatóságilag jóváhagyott tarifában vannak közzétéve. A magas adókivetési jogot avval indokolja a munnkálat, hogy a jómódúnak a kevésbbé jómódúért, a gazdagnak a szegényért kell fizetnie, hogy egyes szolgáltatásokat, a szegények ingyen kaphassanak, meg hogy a jótékonyság a zsidó vallástörvényeknek egyik parancsa és végül azért, mert az állam a rabbiszeminárium számára rendelt évi 5000 írt szubvenezión felül semmivel sem támogatja a hitközség intézményeit. * Az ükanya képviseletében jövök — így kezdte talpra esett beszédét dr. Goldberg — a dédunokához. A budai, a hajdani híres budai hitközség maradványaiból lett Ó-Buda, Ó-Budából származik a magyar zsidóság büszkesége, a pesti hitközség és ettől a dédunoka, az önök hitközsége. 1896. julius 24.