Egyenlőség, 1897. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-03 / 1. szám
V. Vi T H: N munka mezején az ezredik év magyar nemzetünknek hozott, oly jeles részszel járult hozzá az érzésben és gondolkodásban magyarrá vált zsidóság, oly jeles részben, hogy az számarányát hatszorosan is felülmúlja. Olvassátok az ezredéves kiállítás — mert ezzel tettünk vizsgát Európa kultulnemzetei előtt — történetét;olvassátok a kiállítók névsorát, a közreműködők lajstromát és látni fogjátok, hogy igaza volt Thaly Kálmánnak, hogy uj és nagy erőt nyert a magyar nemzet a megmagyarosodott zsidóságban, uj, nagy és ím erőt, melynek igaz vágya, hogy minél szorosabban és minél elválhatatlanabbul fűződjék sorsa a magyar nemzet sorsához és hogy minnél több és minél nagyobb hazafias lénynyel bizonyíthassa örökké megingathatlan, sziklaerős, tengermély honszeret létét. Lehetetlen, hogy észre ne vegyék ezt, mint ahogy meglepetten észre vette egy napon Thaly Kálmán, — a nemzet összes rétegei, sőt merem állítani észrevették máris, észre kellett venniük, mert tények előtt, miknek milliók voltak tanul, akarva sem lehet szemet hunyni; egy nagy kiállítást végtére is nem lehet egyszerűen elsikkasztani. És mert észre vették, volt ellenségeinkben is igazságszeretet — hisz magyarok! — hogy a nemzet színe előtt megtagadták elfogultságukat, elöitélétüket irántunk azok, kik izzó gyűlöletet hirdettek ellenünk kisebb körben. A magyar parlamentben van egy klerikális párt, de nincs antiszemita párt. Ünnepélyesen tagadták meg az antiszemitizmust még azok is, kik vele a kerületekben agitáltak; megtagadja a párt sajtója is és tették azt akkor, midőn Ausztriában az őrült, nemzetrontó mozgalom, melynek programmja, tana, alfája, és ómegája a faj- és osztálygyűlölet, ellepni látszik községet, tartományt, birodalmat, minden kört és minden réteget, mintha megunta volna életét Ausztria és mint némely öngyilkosjelölt, a végső lépés előtt a legveszettebb orgiáknak engedi át magát. E változásban — és ezt igaz megelégedéssel konstatáljuk — részük volt e lapoknak is. Csak a napokban olvastuk éppen nem fitosomba orgalumban, hogy mindig hazafias magatartásunk sokat tompított az antiszemitizmus élességén; a magyar végtére is elsősorban magyar még akkor is, ha antiszemita és ha olyan törekvést lát, minőnek lapunk mindig szószólója volt, lehetetlen, hogy meg ne tagadja benne a magyar az antiszemitát. És ezeket a törekvéseket, a megmagyarosodott zsidóság törekvéseit, melyeknek mi csak egyik eszköze vagyunk, szolgálni fogjuk abban az akcióban is, melyet a polgári újév meghoz és mely csak a nagy millenniumi esztendőre való tekintetből szenvedett halasztást a szervezés akcziójában. A kerületi elnökök f. hó 6-án Budapesten gyűlésre jönnek össze és megállapítják mindazokat a lépéseket, miket most már halaszthatatlanul meg kell tenni a kongresszus, azaz az egyedüli fórum egy behívása dolgában, mely a szervezetet megalkothatja. A szervezet nem csak rendet jelent a zidóság számára, de erőt is magyar nemzeti szempotból. Egy szervezett zsidóság sokkal nagyobb mértékben felelhet meg majd azoknak a nemzeti és magyar kulturális követelményeknek, melyeket a kor, saját lelkiismerete és honszeretete iránta támaszt,mint a részekre osztott,egymással össze nem függő zsidóság, nem is szólva azokról a kötelességekről, melyekkel a zsidóság, mint felekezet, mint egy nagy tudomány hordozója, önmagának tartozik és melyeket szervezetten hasonlíthatatlanul intensivebben és igazabban teljesíthet, mint szétszórt állapotban. A mintát megtaláljuk a zsidóhitű magyarság igaz becsületére való ama nagyszerű közalapban, melyet az Országos színiroda a kerületi elnökökkel egyetemben a recepció megörökítésére — ez is még az ép lefolyt év analiseibe tartozik — múlt évi február 4־ iki országos értekezleten megalkotott, mely ma már a 400.000 fotnyi összeget meghaladja és melyre a nyáron megszakadt gyűjtéseket a f.hóv ki összeülő, említett elnökök gyűlése újból és újult erővel fogja megindítani. Abból a közalapból szegény rabbikat, tanulókat és érdemes zsidó tudósokat fognak támogatni. A közalapból iskolákat fognak segélyezni, illetve ilyeneket, életbe hívni. A közalapból állami alapítványokat fognak létesíteni, melyek kizárják a felekezeti külömbséget. A közalapból magyar tudományos czélokat fognak előmozdítani és ahol csak járja, támogatni és istápalni a zsidó tudományt.A közalapból fognak végül ösztöndíjakat kiírni szegény, de jeles tanulók javára felekezeti különbség nélkül. A szervezet is, épp úgy, mint a közalap, szolgálni fogja a felekezeti jótékonyságot, az iskolát, a tudományt, az állami érdeket, a magyarságot, a magyar kultúrát és mint a felekezeti alap a felekezeti szervezet is azon lesz, hogy lerontsa a felekezeti előítéleteket és a válaszfalakat, melyek az embert az embertől, a hazafit a hazafitól, a zsidót a kereszténytől elválasztják. Adja Isten, úgy legyen ! Szabolcsi Miksa. h 0 S . 0._____ ____________1897 jármáig3.