Egyenlőség, 1905. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)
1905-07-30 / 31. szám
1905 Julius 30. 10 egyenlőség — A pesti izr. hitközség Bródy Adél gyermekkórházának 1904. évről szóló jelentése most hagyta el a sajtót. Ez az esztendő a kórház működésének nyolcadik esztendeje volt, és a kórház ebben az esztendőben emberbaráti feladatának teljesítésében, híven az alapítás céljaihoz, még fokozottabb mértékben fejtette ki tevékenységét. Mint különösen igen jellemzetes és megrögzítésre méltó tényre mindjárt legelején rá kell utalnunk arra a körülményre, hogy a kórháznak, a pesti izraelita hitközség eme kórházának orvosi segélyében 690 nemzsidó s 31°0 zsidó (tehát nem egész harmadrésze az összápoltaknak) részesült. Amint, hogy egyáltalában azt látjuk, hogy a kórház jótékonyságát a nem zsidók fokozottabb mértékben veszik igénybe, ellenben ott ahol a fizetésről van szó, meg adományozásról, ott viszont a zsidók vezetnek. A jelentés esztendejében, 1904-ben, összesen 17.701 gyermek részesült orvosi ápolásban a kórházban. Zsidó volt ezek között 5485, nemzsidó 12.216. A hitközség számlájára ezek nagy része — természetesen a nemzsidók az arányszerű nagyobb számban — ingyen kapta a gyógyszereket, kötőszereket, sebészi készülékeket, szemüvegeket stb. Díjtalan himlő elleni védortásban 455 gyermek részesült, 80 zsidó és 375 nemzsidó. Fekvő betege volt a kórháznak 1357 s pedig fizető zsidó 294, fizető nemzsidó 229, ingyenes zsidó 414 és ingyenes nemzsidó •420. A kórház összkiadásai 112.425 koronát tettek ki. A kórház orvosi személyzete a következő volt: Főorvosok: Grósz Gyula dr., a belgyógyászati osztály vezetője. Alapy Henrik dr., egyetemi magántanár, a sebészeti osztály vezetője. Mohr Mihály dr., egyetemi magántanár, a szembeteg osztály vezetője. Rendelőorvosok: Beck Soma dr., egyetemi magántanár, a bőrgyógyászati rendelés vezetője. Neubauer Adolf dr., a fülorvosi rendelés vezetője. Kiár Mór dr., az orr- és gégeorvosi rendelés vezetője. Prosector : Feldmann Ignác dr. Alorvos: Adler Zoltán dr. Segédorvosok: Königsberger Lea dr., Bán Ilona dr., Fejér Sándor dr., Heinrich Béla dr., Décsi Imre dr., Blum Simon dr. A kórházban gyógykezelt 1357 fekvő beteg közül gyógyult 814, javult 301, gyógyulatlan 44. Meghalt 118, de ezek közül 28־ at haldokolva hoztak a kórházba. A 15889 bejáró betegnek 61.711 orvosi rendelés jutott úgy, hogy átlag egy-egy napon 167 ambuláns beteg volt. A jelentés nagy örömmel konstatálja, hogy a ragályos betegeknek, nevezetesen a diphtériás és skarlátos betegeknek elkülönítése a lehető legtökéletesb módon sikerült. Egyetlen egy esetben sem fordult elő úgynevezett kórházi fertőzés, vagyis, hogy a behozott ragályos beteg gyermektől átragadt volna a betegség a kórházban ápolt más gyermekekre. A kórháznak külön észlelő állomása, guarantaineje van, melyet állandóan használatban tartottak. A kórházat 8 évi fennállása alatt összesen 102.790 egyén vette igénybe, mégpedig 70.061 nemzsidó és 82.720 zsidó, tehát a nemzsidók száma hétszernél is nagyobb volt mint a zsidóké. Fekvő beteg volt a 8 év alatt 8107, ezek között ingyenes 5597, fizető 2510. A fizető betegek 70°/0־ a zsidó volt, az ingyenesek 70°/0'a nemzsidó! A intézetnek 2 alapítója, 19־ ágyalapítója, 13 jótevője és 113 pártolója volt fennállása óta. A jelentés esztendejében a kórház 3401 kor. 50 fill. készpénzadományt, kapott, továbbá élelmiszereket, játékokat és könyveket, a nemzsidó alig-cdl egy-kettő akad, aki a kórházat támogatná, holott azt, mint láttuk, a nemzsidók sokkal inkább megterhelik, mint a zsidók.— Odesszában és Vladivosztokban. Oroszországtól, a zavaros inkonzekvenciák hazájától szerénytelenség volna következetességet követelni s nem kivánhatjuk azt, hogy amit Odesszában hirdetnek, annak ne mondjanak ellent Vladivosztokban és amit viszont Vladivosztokban ígérnek, meg ne hazudtolják a leggaládabbul Odesszában, Odesszában is. Vladivosztokban is sok a zsidó, de Odesszában a kormány békét akar, hogy nyugodtan folytathassa üzelmeit a megrendült cári zsarnokság és a békét zsidó vérrel akarja megszerezni, amely, míg az orosz nép intelligenciája meg nem érett, oly sokszor bizonyult kitűnő villámhárítónak. Vladivosztokban azonban háborút akarnak, hogy megreparálják az orosz nagyhatalom csúfosan megcsorbult dicsőségét, amely reparációban a zsidók, úgy látszik, ״ nagyszerű szolgálatot képesek teljesíteni, tehát jónak találják a zsidókat fényes ígérettel teli proklamációkkal csábítani és buzdítani. Olyan proklamációkkal, melyek talán maguk is elpirulnak szégyenükben, hogy annyi társukra az orosz kormány már oly gyalázatosan rácáfolt. ״ Imádkozzatok testvérek, igy szól Vladivosztok parancsnokának, Katzbek tábornoknak felhívása, imádkozzatok testvérek és kérjétek Istent, hogy adja meg nekünk a győzedelmet! Mindegyiketek testvéreiért és fiaiért küzd. Ti nem vagytok idegenek. Mi közénk, testvéreitek közé számítunk titeket ! Ha a békét megkötik és visszatértek haza, ugyanazokban a jogokban fogtok részesülni, amelyekben az ortodoxok. Dolgozzatok magatokért és a hazátokért!״ Igaz tehát,az az állítás, hogy a zsidók aránytalanul nagy számban vannak képviselve az orosz-japán háborúban, ha a vladivosztoki parancsnok szükségesnek és célszerűnek találja azokhoz külön proklamációt intézni. Sokan, nagyon sokan lehetnek a zsidók azok között az áldozatok között, kiket a cári atyai gondviselés a szerencsétlen háború mészárszékére szánt és nagy súlyt fektethetnek ott a zsidók vitézségére és tradicionális elszánt kitartására, ha azoknak ambícióját a priori meghazudtolt külön ígéretekkel akarják sarkalni. De mi történik közben Odesszában? A forradalmi mozgalmaknak, melyeknek dicsőségéből a szabadságért rajongó zsidók is kivették részüket, minden következményét a zsidók fejére akarják zúditani ,és midőn a zsidókba.a rendőrségnek antiszemita tzelmei ellen a főkormányzótól kérnek védelmet, Ignatien gróf proklamációval felel, melyben ״ csodálkozását fejezi ki azon, hogy a zsidók ilyen levelet ■mernek írni, holott éppen a zsidók voltak azok, akik a zavargást rendezték, nélkülük nem lázadtak volna föl a Potemkin matrózai, nem lett volna zendülés a városban és nem kellett volna az ostromállapotot kihirdetni és ezért nagy vakmerőség a zsidóktól, hogy a rendőrséget ilyen vádakkal illetik״. Milyen más a hang Vladivosztokban! De hát ki kívánhatna Oroszországtól következetességet ? — Zsidók az olasz diplomáciában. Vico Maniegázzo, a konzervatív firenzei Nazione szerkesztője, könyvet adott ki, amelyben az olasz külpolitikával foglalkozik. Megemlékezik arról is, hogy az olasz diplomáciában szerinte túl sok zsidó van. Érdekes adatokat mond el efelől: — A Dreyfus ügy idejében — írja Mantegazza ךcsak a párisi olasz követségen is három zsidó volt, kik közül az egyik, a követségi titkár, Polacco, olyan kedves és tapintatos ember, hogy senki sem törődik zsidó voltával. A másik két zsidó: marchese Torre Alfino (egy antwerpeni Kohen család tagja) és marchese di Montagliari (eredetileg Mayer) volt. Zsidó a konzuli hivatal legfőbb embere, Malvano szenátor is, kit csak ״ az ősz excellenciás 11-״ ak neveznek alárendeltjei. Mai