Egyenlőség, 1923. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1923-03-24 / 12. szám
.i)•?EGYENLŐSÉG &**&$&*% ■:נ-; ־ ׳ י*׳ -; * ;,11חר( f׳׳ יי«׳ !:׳י.י1׳' .י -,-0: .;■1 .'.״..1923.mérciu8Z4 Vártak, mit mondok. Én elnézésüket kértem, amiért a lakásom olyan kevéssé alkalmas vendégek befogadására, viszont azonnal felajánlottam, hogy magamnál tartom őket, amíg künn minden el nem csöndesedig Felmelegedtek s bemutatkoztak most már mind ... négyen. Kettő medikus volt közülük, egy közgazdász, egy technikus. '. : '• ^ v: " v Elbeszélgettünk, . . .... '. Közben szerették volna tudni, hogy milyen a hangulat lenn, az utcán. Én tehát lementem vagy háromszor és megnéztem. . . Csak vagy másfél óra múltán engedtem el őket. Akkor már mehettek. -y•׳- r Jól elbeszélgettünk egymással. Én nem mondtam még nekik, hogy felfüggesztett m. kir. főállatorvos vagyok, hogy anélkül, hogy kihallgattak, anélkül, hogy elítéltek, anélkül, hogy velem tárgyaltak volna , felfüggesztettek az állásomról, hogy negyvenkét hónapon át némelyek־ jóvoltából havi kettőszáz korona fizetést ״ élveztem, hogy hat hónap, előtt a listára kerültem , hogy most már havi hétezer korona a gázsim, ők pedig elég tapintatosak voltak, hogy ne beszéljenek arról, hogy ״ vannak a zsidók között is kivételek, amelyek tisztességesek“... Amikor felcidelődtek, az egyik fiatal úr, akit kissé .!agyon is skrupulózussá tett az a tény, hogy a rendőrség kilépett szemlélődő szerepéből, azt kérdezte: ' — És kit mondunk, ha közben megfog egy járőr s megkérdi,, hol voltunk ? Azt feleltem erre : mondják íeg az igazat, azt, hogy a vendégeim voltak ezen a délután, s én majd igazolom az alibijüket... . v • . — Bocsánatot kérünk, Neufeld úr — búcsúzott az egyik. - '• — kérem — feleltem és levilágítottam a lépcsőházba, mert a hátulsó lépcsőn nem égett a".villany.. Amikor elmentek, arra gondoltam, miért dörömhötnek ezek a fiúk az ajtóinkon. Miért ? Amikor, ha halkan kopogtatnának, befogadnék őket, a fiatalságot, a sziveinkbe. Neufeld Bertalanné listás m. kir. főállíttorvos elhallgatott és csöndesen, szomorúan nézett maga elé, mint aki tudja, hogy a kérdésére úgy sincsen válasz. ——eppei Mentsük meg a zsidó iskolákat! Az ״ Egyenlőség״ nagy nyilvánosságához fordulok válságba jutott zsidó iskoláink megmentése érdekében. Az Egyenlőség, a zsidó ügyeknek ez a bátor, és lelkes harcosa, amely már annyi jó szolgálatot tett a zsidó közügyeknek, mindenkor magáévá tette a zsidó iskolák ügyét is. ■A zsidó iskolákat, főleg a falusi kis iskolákat Igen nagy veszély lényegéit az iskolák nagy része államsegélyben részesült, azonban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az 1922. II. t.-c. alapján 77 tanítói állás után beszüntette, vagy leszállította az államsegélyt. E törvény értelmében ugyanis revízió alá kellett venni az államsegélyeket és csak azon tanítói állások után lehetett megtartani, ahol a tanulók létszáma a 40־ et megütötte. E községek közül tudomásunk szerint 12 felfolyamodással élt a minisztériumhoz és e felfolyamodásokat az Orsz. Szr. Tanítóegylet fel is terjesztette a kultuszkormányhoz. Ez a lépés azonban — sajnos — már nem fog sokat׳ lendíteni az ügyön. Mindenesetre törekedni kell, hogy ahol nyilván. , való sérelem esett az iskolákon, jogorvoslattal éljenek a hit« [községek* Dl számolnunk Infi azzal * körülménnyel, foggj.';4::£■ !«kóláinknak több mint negyedrésze a felosdl«• ' tás veszélyének van kitéve. ;'..■■ ־! A helyzet valóban kétségbeejtő. Ez..nemcsak annak a 66—70 elbocsátott tanítónak ügye, akik valahogyan este el fognak helyezkedni, hanem az égisz felekezeti iskola* ' ügyünk legsúlyosabb válsága. Mert a falusd iskolák voltak a' zsidóság legjobb rezervoirjai, és most mi lesz ezek tanulóidval ? A helybeli keresztény iskolák oly túlzsúfoltak, hogy zsidó tanulókat képtelenek befogadni, de még ha befogadnak is, ki fog gondoskodni vallásos nevelésükre ? És mennyivel eredményesebb volt a tanítás e kis 20—30 Tétsszámnyi iskolákban a más iskolákkal szemben, hol 80—0Q1 tanuló szorong egy szobában ? Hiszen ez az oka, hogy számos By kis zsidó iskolában a tanulók jó része két észlélte volt, mert az értelmiség odaküldte gyermekeit. י ׳ A zsidóság legelső, legszentebb kötelessége a .t - -A falusi zsidó iskolákat megmenteni 4 r ■ ' " ■ -,-'vs./"-׳ pusztulástól. ׳ ^ A.־ zsidó elemiiskola minden másnálfontosabb kulturaintézményünk. Az elemi iskolában töltött idő a legmélyebb, •a legmaradandóbb emlékkel, vésődik be a gyermek lelkébe, itt. szívja be a zsenge, lélek a vallásosság elsőeszméit, itt csügg igazi ájtatossággal tanítója szavain, itt rakódnak le jő-, vendő jellemének első alapjai. Ki ne gondolna , szeretettel, áhitatossággal, mély meghatottsággal gyermekkori emlékeire, iskolázásának első éveire ? Az embersok tanárát elfelejtheti, de• elemi iskolai ■׳׳ tanítóját soha. A zsidó elemi iskolák derekasan megállották helyüket a múltban, a királyi tanfelügyelők egybehangzó jelentései szerint nagy szolgálatot tettek a hazai tanügynek, felekezet*tünknek méltó büszkeségei voltak. .׳•: A zsidó tanítóság kizárólag csak iskolájának é$ ‚ר ׳ ~ ,". hivatásának ért ̇" . míttdig és •esirányban kifejtett tevékenységéért mindig ׳ ,köz*felismerésben ' részesült keresztény kollegái részéről ’ is? Az önzetlen áldozatkészség munkássága ־ legjobban ־ ■megcáfol»( hatja • azt a vádat, hogy a zsidó mind kapzsi és pénzvágyó. Mert őket nem hajtotta más vágy e. pályára, mint atanulás és tanítás vágya. És: mit szóljak azokról az ifjakról, kik a tanulói pályára'készülnek'? 12 évig működtem az Orsz. 121% Tanítóképzőben és csak meghatottsággal gondolhatok vissza azokra a szegény fiatal emberekre, kik a legnagyobb nélkül: főzésekkel törték magukat a tanulás után, egy oly pályát választva, melyiI az önkéntes szegénység fogadalmával jár._ A zsidó felekezet nagy bűne, hogy . nem törődött eléggé és ...... ־ ..... . most sem törődik eléggé egyetlen tanítóképzőjével. Az intézet most kong az ürességtől és ha idején nem segítünk, nemsokára nem lesz zsidó tanító iskoláink számára. Segítségért kiáltok e legfontosabb kulturintézményünkért, melyből a zsidóság legjobb erejét szívja. Tudom, hogy sokféle árnyalat van köztünk, sokféle pártállás, sőt civódás és veszekedés, de az közös veszély összetartásra int. A hithű zsidó képes hitéért a máglyára menni, de itt nem életet kérünk, hanem csakis pénzáldozatot. Ébredjen fel ahitközségnek lelkiismerete, tartsák kötelességüknek iskoláikat fenttartani, még államsegély nélkül is. Alkossanak helyi és iskola-egyesületeket, felekezetünk tehetős tagjai jöjjenek a szegényebb, község segítségére. Mutassák ily módon ki, hogy a zsidó közösséghez tartozóknak érzik magukat. ■ Tudom, hogy sokféle teher nyomja felekezetünk vállalt, de remélem, hogy még ezt is megbirja. Meg kell bíznia, mert fe* lekezetünk létérdeke forog kockán. A zsidó elemi iskola az alap, melyen felekezetünk nyugszik, ha az megdől, megdől egész felekezeti életünk is. Kérem felekeztünk minden, tag* ját, hogy nem zárja be fülét a kérő szó előtt. Nemcsak egy pár zsidó tanító ügyéről van szó, hanem ez í hindriyájusU* ügye. .... ... 1 frigy״ Dr. Málnai Mihály, fi . .. . ag .Orsz. Izr. Tanitóegy lelnekg.. .