Egyetemes Filológiai Közlöny – IV. évfolyam – 1880.

I. Értekezések - Heinrich G., A magyar cisiók. II. - Heinrich G., A magyar cisiók. III. - Heinrich G., A magyar cisiók. IV. - Heinrich G., A magyar cisiók. V. - Heinrich G., A magyar cisiók. VI. - Heinrich G., A magyar cisiók. VII.

PONORI THEWRKWK EMIL. 105 Veterator, strofosusnak olvassa. De kérdem, hogy illik veterator és inpostor közé a «hasafájós» értelmű strophosus? A kérdéses szó görög interpretamentumnak látszik s a czikk, h­a nem csalódom, így írandó : Veterator : στροφαιος, inpostor. XLV. Lucilius incert. '38 : haec odipsa mihi vitiligost.' — 'num dolet'? inquit. A Festus Pauli-féle czikk, mely ezt a verset idézi, csak a Monacensis szerint szól Vitiligo-ról, a többi codex, (Voss. 116. Guelf. Voss. 37. és Voss. 135) mind Vitiligo-nak mondja. Az idézetben csak M. és Voss 37. szerint vitiligo , a többi szerint vituligo. Minthogy pedig a codexek ketté ágaznak Mon. Voss. 116. és Guelf. Voss. 37. Voss. 135 ágra, és vituligo Voss. 116-ban is van, abból az derül ki, hogy vitiligo tollhiba, s hogy vituligo írandó. XLVI. Lerscli Fulgent. 32. lap. így idézi Festus Pauli p. 128. Manalem lapidem-féle czikkét : Manalem vocabant lapidem etiam petram quandam, quae erat extra portám Cape­nain iuxta aedem Mártis, quam quuni propter siccitatem in urbem pertraherent zu lesen wohl protraherent , insequebatur pluvia statim, eumque, quod aquas zu lesen aquae manarent, manalem lapidem dixere. Az első emandatióra nézve nincs egyéb megjegyzésem mint az, hogy az összes kéziratokban pertraherent áll. De az aquae-féle connectura helytelen, aquas — manaret a helyes, amint azt az értelem kívánja, s az összes kéziratokban s a Lindemann előtti kiadásokban is olvassuk. Budapesten, 1879. decz. 14. PONORI THEWREWK EMIL. A MAGYAR CISIÓK. (Befejezés.) Múlt füzetünkben megjelent czikkemben a legrégibb magyar cisiót, a Peer-codexet, közöltem és ismertettem*). A későbbi cisiók a következők : *) L. a Vegyeseket e füzet végén.

Next