Egyetemes Filológiai Közlöny – XIII. évfolyam – 1889.

II. Hazai irodalom - Palágyi Menyhért, Petőfi, Kovács Péter

7­2 KOVÁCS PÉTER, munkája pedig hét évig (1881—1887) tartott, s a nyomtatás is négy év alatt véget ér, úgy hogy 1891 végére valószínűleg készen lesz az egész mű. Természetes, hogy ezen aránylag rövid idő alatt nem végezhettek a szerkesztők tökéletes munkát, s a bevezetésben be is számolnak azok­kal a nehézségekkel, a melyek munkájukat folyton nehezítették s az adatok teljes összefüggését lehetetlenné tették. Hisz ép a szótár meg­léte fog alkalmul szolgálni arra, hogy a régi nyelvemlékek olvasói a jelentkező hiányokat pótolják, s e pótlások bizonyosan bő anyaggal fogják ellátni a czélba vett Függelékszótárt. A szótár berendezésére nézve az akadémia nyelvtudományi bizott­sága által kidolgozott utasítások szolgáltak útmutatóul. A mutató szót a mai írásmóddal adják, az idézetek mindig úgy maradtak, a­hogy az illető forrásokban találhatók. Minden egyes szó hangalakjának és jelen­téseinek fejlődését az idézetekben követett szoros időrend mutatja. Még inkább megkönnyítette volna a szótár használatát, ha mint Murray tette, minden egyes idézetnél az évszám is látható volna. Ha ez sok he­lyet foglalt volna is el, nagyon megkönnyítené az egyes czikkek átte­kinthetőségét. Legalább annyi mindenesetre jó lenne, ha a szavak és jelentésváltozásaik első előfordulásának évszáma magában a czikkben látható volna, hogy ne kelljen minden egyes szónál a források jegyzé­kében keresgélni. Azt a hatást, a­mit ez a mű a magyar nyelvészet fejlődésére gyakorolni fog, ma még meg sem lehet ítélni. A magyar nyelv történe­tének kutatása e munka nélkül rendkívül nehéz, majdnem lehetetlen volt ; az egyes szavak eredetének megfejtését épúgy mint a magyar han­gok és nyelvtani alakok fejlődésének ismeretét csakis ezen munka alap­ján várhatjuk. A mű, mondhatjuk, új életerővel látja el a magyar nyelv­tudományt; évtizedeken át fog a vizsgálódás anyagául és eszközéül szolgálni. BALASSA JÓZSEF: Petőfi. Irta Palágyi Menyhért, a Petőfi-társaság r. tagja. Bpest, 1889. 8-r. 25 lap. Nem ritka jelenség, hogy valamely nagytehetségű költőnek, tu­dósnak vagy államférfiúnak működését és hatását egészen ellentétes szempontokból igyekeznek megítélni, megmagyarázni úgy az egykorúak, mint az utódok. S ezek az ellentétes szempontok, ha alapos gondolko­dásnak, mélyre ható elmélkedésnek forrásai, néha fontosabb támaszai a vizsgálódásnak, mint egy légió egyforma okok és eredmények hal­maza. Az ellentétes szempontból kiinduló vizsgálódás az eszmék s ítéletek súrlódását előmozdítván, az igazság kiderítéséhez közelebb

Next