Egyetemes Filológiai Közlöny – Első pótkötetek – 1889.
Vári (Weiss) Rezső, A magyar nemzeti múzeum egy viridarium-codexe
VIRIDARIUM CODEX. 367 a pár soros bevezetést kivéve, Anthonius de Bonanno könyvének egyszerű másolata, azzal a különbséggel, hogy az eredeti körülbelül háromszor oly terjedelmes volt, mint a mi, végén csonka viridariumunk. Kitetszik ez nem csak akkor, ha a kézirat utolsó levelére pillantunk, hanem kiderül abból is, hogy a preambulum után következő index jóval több költőt és művet sorol fel, mint amennyit a mi codexünk tartalmaz. A 4. levélen levő «omnium materiarum tabula» t. i. ezeket az auctorokat és műveket sorolja el : Prudentius de pugna virtutum et viciorum. Claudianus contra Ruffinum. Yirgilius eneidos in buccolicis et georgica. Statius thebaydos et achylleidos. Lucanus de hello cesaris et pompey, et in catholecton. Ovidius metha. de eplis. de arte, de remediis et alibi. Titullivius de felicitate pauperis uite. Oratius in carminibus et in epistolis. Boetius de consolatione.. Seneca in tragediis. Juvenalis. Persius. Marcialis. Calpurius [sic !] in bucolicis. Terencius in comediis. Gualterius super dario et et [sic !] alexandro. Goffredus in poetria. Ezzel szemben a codexben tényleg ezek foglaltatnak: Prudentius: Psychomachiájából 20 excerptum, Claudianusnak csaknem összes fenmaradt költeményeiből 86 excerptum, Vergilius bucolicáiból 9, culexéből 2, georgiconjaiból 5, az Aethnaból 1, az Aeneisből 31 excerptum, Gaius Valerius Argonauticájából 10, Statius Thebaisából 55, Achilleseéből 2 excerptum, Lucanusból 74, a Laus Pisonisból 2, Ovidius Metamorphosisaiból 97, összesen 394 excerptum. Codexünk írója tehát Ovidius Metamorphosisaival fejezi be florilegiumát, és csak a fasziból való excerptumok lemásolásáig jutott. Legalább az utolsó levél versóján lévő, körülbelül több mint féllapnyi üres spatiumból következtethetni, hogy az írót másolásában valami megakasztotta. A codex igen jó karban maradt reánk. Még a szélén lévő,, rendkívül sok ligatúrával irt, — különben teljesen értéktelen —