Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.

II. Hazai irodalom - Petőfi Sándor összes művei I–III., kiadta Havas Adolf, Baróti Lajos

PETŐFI KÖLTEMÉNYEINEK ELSŐ KRITIKAI KIADÁSÁRÓL. 881· ama bizonyos szerencsétlen, Vécsey tábornokot egészen megbecstele­nítő czikk a «Honvéd»-ben az Ön tudtával közöltetett:» Bevallja, hogy az ügy végtelen sok zavart okoz neki. Vécsey a nyílt vádra azt írja, hogy oly férfi, ki a becsületérzésnek csak egy szikrájával bír is, nem tűrheti el némán e vádat. Ennélfogva hadi törvényszéket kíván maga és Bem ellen, kit rágalmazással és hatalmával való visszaéléssel vádol. Vécsey hadteste is felindult izgalomban van : a tábornokok s a legdere­kabb törzstisztek seregesen jelentik ki, hogyha Vécsey csakugyan vétkes a gyávaságban, úgy ők infám­ kasszíroztatását követelik, mert egy gyáva tábornokkal nem szolgálhatnak. De ha nem vétkes, úgy követelik,, hogy Kossuth védje meg a tiszti kar becsületét, különben tömegesen beadják lemondásukat. Azért kéri Bemet, hogy egyenlítse ki ez ügyet. Tegyen közzé egy nyilatkozatot nyilvános lapokban, hogy ama bizo­nyos vád félreértésen alapul, következéskép nem történtnek tekin­tendő, s­zécsey hazafiságból elállana a hadi törvényszékre vonatkozó követeléstől, mely fölöttébb szomorú következményeket vonna maga után. A Kossuth által kívánt nyilatkozat csakugyan meg is jelent a Közlöny 1849. 130. (jun. 13.) számában. A huszár. — Havas úgy véli, hogy Petőfi e költeményt május végén írta Szalontán, mikor kis fiáért és ott maradt holmijáért lement. Inkább valószínű, hogy február végén vagy márczius elején készült, mi­dőn Petőfi családját Szalontára vitte. Ez alkalommal több napot tölthetett ott, még pedig nyugodtabb kedélylyel, mint május végén. A költemény kézirata talán Szilágyi Istvánnál, a Szigeti Album egyik kiadójánál van. III. Nem hiteles szövegnek. (1845—1848.) 1845. Ez a világ egy nagy kocsma . . . Nem Petőfi költeménye. L. erre­ vonatkozólag fönt az 507 lapon elmondottakat. 1846. Legszebb versem. — Petőfi költeményének látszik. 1848. A mágnásokhoz. — L. fönt 508. 1. A költemény czíme Egressy szavalókönyvében : «1848. márcz. 11.» Ebből látszik, hogy Jókai téved, midőn e költeményt a márcziusi napok után keletkezettnek mondja ; s még inkább téved Havas, midőn azt állítja, hogy a szeptemberi erősza­kosságok hatása alatt született. Alaptalan Jókai azon állítása is, hogy Petőfi e versét az ő tanácsára megsemmisíté. Az Üstökös 1872. évfolyama az erdélyi múzeumban levő kézirat nyomán közölte e költeményt. Ε kézirat hihetőleg Egressy szavalókönyve után készült másolat. A szavalókönyv akkoriban Kolozsvárott, K. Papp Miklós birtokában volt. A költemény eredetileg 8-soros strófákra oszlik. Vedd fontolóra. — Semmi esetre sem Petőfié. Dr. BARÓTI LAJOS. Philologiai Esszlöny, XVIII. 10.

Next