Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.
II. Hazai irodalom - Petőfi Sándor összes művei I–III., kiadta Havas Adolf, Baróti Lajos
PETŐFI KÖLTEMÉNYEINEK ELSŐ KRITIKAI KIADÁSÁRÓL. 881· ama bizonyos szerencsétlen, Vécsey tábornokot egészen megbecstelenítő czikk a «Honvéd»-ben az Ön tudtával közöltetett:» Bevallja, hogy az ügy végtelen sok zavart okoz neki. Vécsey a nyílt vádra azt írja, hogy oly férfi, ki a becsületérzésnek csak egy szikrájával bír is, nem tűrheti el némán e vádat. Ennélfogva hadi törvényszéket kíván maga és Bem ellen, kit rágalmazással és hatalmával való visszaéléssel vádol. Vécsey hadteste is felindult izgalomban van : a tábornokok s a legderekabb törzstisztek seregesen jelentik ki, hogyha Vécsey csakugyan vétkes a gyávaságban, úgy ők infám kasszíroztatását követelik, mert egy gyáva tábornokkal nem szolgálhatnak. De ha nem vétkes, úgy követelik,, hogy Kossuth védje meg a tiszti kar becsületét, különben tömegesen beadják lemondásukat. Azért kéri Bemet, hogy egyenlítse ki ez ügyet. Tegyen közzé egy nyilatkozatot nyilvános lapokban, hogy ama bizonyos vád félreértésen alapul, következéskép nem történtnek tekintendő, szécsey hazafiságból elállana a hadi törvényszékre vonatkozó követeléstől, mely fölöttébb szomorú következményeket vonna maga után. A Kossuth által kívánt nyilatkozat csakugyan meg is jelent a Közlöny 1849. 130. (jun. 13.) számában. A huszár. — Havas úgy véli, hogy Petőfi e költeményt május végén írta Szalontán, mikor kis fiáért és ott maradt holmijáért lement. Inkább valószínű, hogy február végén vagy márczius elején készült, midőn Petőfi családját Szalontára vitte. Ez alkalommal több napot tölthetett ott, még pedig nyugodtabb kedélylyel, mint május végén. A költemény kézirata talán Szilágyi Istvánnál, a Szigeti Album egyik kiadójánál van. III. Nem hiteles szövegnek. (1845—1848.) 1845. Ez a világ egy nagy kocsma . . . Nem Petőfi költeménye. L. erre vonatkozólag fönt az 507 lapon elmondottakat. 1846. Legszebb versem. — Petőfi költeményének látszik. 1848. A mágnásokhoz. — L. fönt 508. 1. A költemény czíme Egressy szavalókönyvében : «1848. márcz. 11.» Ebből látszik, hogy Jókai téved, midőn e költeményt a márcziusi napok után keletkezettnek mondja ; s még inkább téved Havas, midőn azt állítja, hogy a szeptemberi erőszakosságok hatása alatt született. Alaptalan Jókai azon állítása is, hogy Petőfi e versét az ő tanácsára megsemmisíté. Az Üstökös 1872. évfolyama az erdélyi múzeumban levő kézirat nyomán közölte e költeményt. Ε kézirat hihetőleg Egressy szavalókönyve után készült másolat. A szavalókönyv akkoriban Kolozsvárott, K. Papp Miklós birtokában volt. A költemény eredetileg 8-soros strófákra oszlik. Vedd fontolóra. — Semmi esetre sem Petőfié. Dr. BARÓTI LAJOS. Philologiai Esszlöny, XVIII. 10.