Egyetemes Filológiai Közlöny – XXII. évfolyam – 1898.

VI. Vegyesek - Igaz Barátság Tüköre, Heinrich Gusztáv

— A Budapesti Philologiai Társaság 1898. évi április hó 13-án tartott felolvasó ülésén 1. Hegedűs István «A becsi csalogány» czimen érte­kezett, 2. Heinrich Gusztáv «Az Igaz Barátság Tüköre» czímű múlt szá­zadi költeményt ismertette. A választmányi ülésen Ponori Thewrewk Emil elnöklete alatt jelen voltak : Heinrich Gusztáv alelnök, Fináczy Ernő első titkár, Cserhalmi Samu pénztárnok, Erdélyi Pál, Gyomlay Gyula, Kempf József, Némethy Géza, Pecz Vilmos, ifj. Reményi Ede, Timár Pál, Vári Rezső, Veres Ignácz vál. tagok és Katona Lajos másodtitkár, mint jegyző. Néhány folyó ügy elintézése u­tán a következő új tagokat vette fel a választmány : Cserhalmi Samu ajánlatára Ferenczy István nagyszebeni áll. főgymn. igazgatót rendes tagúi, Nagy József ajánlatára pedig Ilosvai Lajos tanítójelöltet rendkívüli tagúi (mindkettőt 1898-tól). A pénztárnok jelentése szerint az alapítványok összege jelenleg 1329 frt 50 kr., a­miből 1201 frt 14 kr. értékpapírokban, 128 frt 36 kr. pedig készpénzben van meg. A bevétel az év elejétől az ülés napjáig 2537 frt 23 krt, a kiadás pedig 1318 frt 78 krt tett, a készpénzmaradék tehát 1218 írt 45 kr. A tagok és előfizetők száma: 9 tiszteleti, 13 alapító, 409 rendes 101 rend­k. tag és 171 előfizető, összesen 703. — Igaz Barátság Tüköré. Társaságunknak április havi ülésében szabad előadásban tárgyaltam azt a magyar elbeszélő költeményt, mely :Igaz barátságnak és szives szeretetnek tüköre­ czimen 1762-ben és azután tudtommal még hétszer jelent meg nyomtatásban, tehát közkedveltségnek örvendett egészen a jelenkorig. És méltán, mert régibb irodalmunknak egyik legbecsesebb terméke, melylyel azonban eddigelé senki sem foglalkozott behatóbban s egyetlen irodalomtörténetünk sem tárgyalja. A munkának érdekes a tárgya és szerzője, de még a alakja is. Tárgya a középkori iroda­lomnak egyik legkedveltebb meséje, az Amiens- és Amelius-monda, mely a X. század óta (mint legenda is) ismeretes és latin, franczia, kelta, angol, skandináv és német prózai és verses földolgozásokban maradt reánk. Ben­foglaltatik a ,Hét Bölcs Mester' történetében is, mely magyar fordításban már 1573-ban jelent meg Bécsben ,Poncianus históriája' czimen (és most jelent meg új kiadásban tőlem a ,Régi Magyar Könyvtárban"). A magyar költő ez utóbbi munkából vette a tárgyat, mit a királyleány neve, Florentina, bizonyít ; de nem dolgozta föl az egész mondát, hanem ennek csak első felét, az egyik barátnak önfeláldozó tettét, a­ki párviadalban életét kocz­káztatja barátjáért, mig a monda második felét, a még önfeláldozóbb viszont­szolgálatot, elhagyta. De így is 3000 versre terjed e költemény, melynek nem nagy a cselekvénye, de maga igen gazdag főleg lyrai szépségekben. A költemény szerzőjének Petrik Géza, id. Szinnyei József és Nagy Iván Gyöngyösi Istvánt tartják. De a dolog talán nem ilyen egyszerű. A költe­mény czím­lapja szerint ,régi írásuk fragmentumából összeszedegette Z. Sz. J.".

Next