Egyetemes Filológiai Közlöny – XXV. évfolyam – 1901.
I. Értekezések - Szigetvári Iván, Petőfi költészete
Kar. Beszéld el immár és ügyed tárd föl nekünk : Mily vétek az, melyen Zeus téged rajt' kapott, Hogy ily keserves büntetéssel sujt keze ? 210 Tudasd velünk, terhedre hogyha nincs a szó. CSENGEEI JÁNOS: PETŐFI KÖLTÉSZETE. Petőfi az első magyar költő, aki világhírre emelkedett, költeményeit több mint ötven nyelven olvassák minden világrészben. Odakint a legismertebb, itthon a legünnepeltebb magyar költő. Váljon a legismertebb-e itthon is? Úgy látszik, igen. Művei újabb és újabb kiadásokban jutnak a közönség kezébe ; rajta mutatják be a díszítő ipar és művészet haladását, de ugyanakkor arra törekszenek, hogy költeményei a kunyhókba is utat találjanak. Ez oldalról tehát eleget teszünk arra, hogy Petőfit az olvasóközönség megismerje, de vájjon eleget tesz-e az irodalom is ? Félszázad alatt életrajzi adatait oly buzgalommal gyűjtötték össze, — külön e czélra alapított folyóiratban is — hogy immár meglehetett írni véglegesnek tekinthető életrajzát; úgy hiszszük legalább, hogy a Ferenczy Zoltán könyve adatokban alig fog már változni vagy csak bővülni is. Meghozta ez a félszázad műveinek olyan kritikai kiadását is, hogy Havas Adolf után ez irányban egyelőre alig van tenni valónk. Marad tehát még költészetének assthetikai méltatása. Hogy e téren mi történt köztudomású , a negyvenes évek óta Petőfi magyarázói között ott találjuk a legjobb neveket : Eötvös, Gyulai, Pulszky, Erdélyi, Salamon, újabban Beöthy, Riedl és mások nevét. Azonban mind e mai napig várjuk költészetének teljes és kimerítő fejtegetését, amely eddig csak egyetemi előadások útján lett annyira a mennyire köztulajdonná. A soroknak nem az a czélja, hogy ezt a hiányt pótolják, kimerítőek már terjedelmüknél fogva sem lehetnek. Teljességre azonban törekszenek, de nem az egyes költemények fejtegetésére ; még nagy epikus munkái némelyikéről is hallgatnak ; a teljesség itt csak annyit jelent, hogy egész költészetét próbálják jellemezni. Főképen azt kutatják, hogy milyen talaj, milyen éghajlat, milyen időjárás hozta létre azt a csodás virágot, amelynek neve : Petőfi költészete. Úgy hiszszük, hogy ezzel ma még nem végzünk fölösleges munkát. I. A milen. Petőfi nem síkság közepén emelkedő hegyóriás, ilyeneket nem ismer ,a művészet története. Nem az még Shakespeare se; az ő hangja csak a legtisz-