Egyetemes Filológiai Közlöny – XXV. évfolyam – 1901.
I. Értekezések - Havas Adolf, Petőfi és Homeros
Még kétségtelenebb, példákon kimutatható hatást gyakorolt a Reisebilder Petőfi útleírásaira.1) De hát ez már kívül esik költészetén. Egyébként e két költőt, akiről most szólunk, némi kapcsolatba hozza az a harmadik is, akiről föntebb szóltunk. Heine szintúgy legnagyobb franczia költőnek vallja Bérangert mint Petőfi.2) Kétségtelen, hogy a Bourbonok nagy ellensége egy időben, 1830. körül hazájában is a legnagyobb népszerűséget élvezte, egy franczia író szerint pedig a németek félszázadig őt tartották a legnagyobb franczia költőnek, sőt tartják még ma is.3) Ennyit Petőfi és Heine viszonyáról. Ami Byron, Shelley vagy esetleg még Shaksperet illeti, egyenes hatás nem mutatható ki, legfőlebb rokon szellemről vagy rokon hangulatról lehet szó. Ilyet pedig ki lehetne mutatni még másokkal is, ezeknél pl. közelebb áll hozzá Rousseau, a csavargó órás fiú, a természetimádó, a nemesség és gazdagok ellensége, a szegények pártfogója, a franczia forradalom atyja, aki iránt Petőfi ki is fejezi hódolatát Az apostolban — ennek fejtegetése azonban már meszsze vezetne. * Ezekben kíséreltük meg elemezni, magyarázni Petőfi költészetét, kerülve a szertelen magasztalást, amire olyan nagy a hajlandóság a nagyokkal szemben, különösen ha nemzeti elfogultság is járul hozzá. Pedig épen az igazi nagysággal szemben nincs erre szükség, elbírja az honfitársai kritikáját is, amint megkapja az elismerést idegenektől is. Petőfire vonatkozólag csak nemrégiben olvastuk, hogy a világirodalomban az ő költeményeiben csendül meg először az új idők dala. És ezt egy berlini egyetemi tanár mondotta.4) SZIGETVÁRI IVÁN: PETŐFI ÉS HOMEROS. A Philologiai Közlönyben, ezelőtt három évvel (XXIII, 478—479.), megírtam, hogy Petőfi Egressy Etelke czímű költeményének (Összes művek, IX, 19—20.) hetedik versszaka élénken emlékeztet a Metamorphosis egyik passusára (IV, 320—326.), mely Salmacis nymphának Hermaphroditushoz intézett csábító szavait foglalja magában. Azóta eszembe ') L. Csernátoní Gyula. Petőfi-Muzeum I. 2) Heines sämmtliche Werke. 1887. 10. kötet (George Sand). 3) Une· nouvelle biographie de Henri Heine. (Revue dex deux Mondes, 1900, május 15.) 4) Herman Grimm. L. Budapesti Szemle 1895. 153 és 290. 1.