Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXIV. évfolyam – 1910.

I. Értekezések - Reichard Piroska, Telamon históriája

6. Psychomachia ( Ψυχομαχία), Prudentius legsajátságosabb köl­teménye ipraef. 68, 915 sor), mely hexameterekben az erény és bűn (pogányság és kereszténység) harczát tárgyalja, a mint az az ember lelkében lefolyik. Pompás összefoglalása a keresztény erkölcstannak allegorikus képek sorozatában. Mint Ebert megjegyzi, ez Prudentiusnak költőileg leggyengébb, irodalomtörténeti szempontból azonban legjelen­tékenyebb munkája.­) A Dittochaeonról a következő fejezet szól. (Folytatása következik.) (Késmárk.) RÉVAY JÓZSEF: TELAMON HISTÓRIÁJA. A British Museum egyik unikumának czímlapján olvashatjuk : «Nyomtattot Colosvárat Heltai Gáspárné Műhellyébe 1578 Estendő­ben». — Az irodalomtörténet coordinata rendszerében, a véges és végtelen vonalán, e szavakkal nagy általánosságban meg van hatá­rozva a mű szelleme, gondolatköre, czélja, eszközei, meg van adva mintegy a határ, melyen belül mozog itt minden : kül- és belforma, jellemzés és nyelv. Mielőtt még átlapoznák az alig néhány levélből álló kis könyvet, már tudhatjuk, hogy magasabb műelvezetre nem számíthatunk, hogy primitív formában, primitív kompozíczióban pri­mitiv jellemek fognak elénk lépni egy éneklésre szánt «széphistória» barnult lapjairól. A költő nem a mi nyelvünket beszéli és közönsége nem a mi érzéseinkkel hallgatta. De míg végigolvassuk a szokatlan helyesírással írt nehézkes verseket, mintha oszlanék a századok ködé, és homályosan, elmosódó körvonalakkal megjelennék előttünk a költő és közönsége. Szinte látni véljük, mint illesztgeti gondolatait ügyet­len rímekbe, szinte érezzük, mely soroknál csillant meg hallgatói szemében az érdeklődés és a tetszés. Mire megismerkedünk Diomedes királyfi történetével, a naiv XVI. századi hangulatból kilépve egy sereg kérdés fogad: ki írta ezt a széphistóriát? és mikor? Vájjon az eredeti szöveg van előttünk ? S honnan került Telamon históriája hozzánk ? Alábbi fejtegetésekben talán egyik-másik kérdésre választ kapunk. I. Telamon históriájának két szövegéről van tudomásunk : egyik a már említett 1578-i nyomtatott szöveg, mely a British Museum bir­tokában van, a másik kéziratban maradt fenn s Széll Farkas tulajdona. A ma ismeretes egyetlen nyomtatott példány Jankovics Miklós birtokában volt és az ő említése nyomán ír róla Toldy (A magyar költészet története] [1867. 126. 1.). «A régi görög mondakörhöz tar­tozik még egy ,históriás ének az Telamon királyról és az ő fiának (?) Irodalom: Ebért 280—288; Br. 36—43; Man. 73—77; Rösler 189—223; Schanz 214—225; Bahr 43—44.

Next