Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXIV. évfolyam – 1910.
I. Értekezések - Reichard Piroska, Telamon históriája
6. Psychomachia ( Ψυχομαχία), Prudentius legsajátságosabb költeménye ipraef. 68, 915 sor), mely hexameterekben az erény és bűn (pogányság és kereszténység) harczát tárgyalja, a mint az az ember lelkében lefolyik. Pompás összefoglalása a keresztény erkölcstannak allegorikus képek sorozatában. Mint Ebert megjegyzi, ez Prudentiusnak költőileg leggyengébb, irodalomtörténeti szempontból azonban legjelentékenyebb munkája.) A Dittochaeonról a következő fejezet szól. (Folytatása következik.) (Késmárk.) RÉVAY JÓZSEF: TELAMON HISTÓRIÁJA. A British Museum egyik unikumának czímlapján olvashatjuk : «Nyomtattot Colosvárat Heltai Gáspárné Műhellyébe 1578 Estendőben». — Az irodalomtörténet coordinata rendszerében, a véges és végtelen vonalán, e szavakkal nagy általánosságban meg van határozva a mű szelleme, gondolatköre, czélja, eszközei, meg van adva mintegy a határ, melyen belül mozog itt minden : kül- és belforma, jellemzés és nyelv. Mielőtt még átlapoznák az alig néhány levélből álló kis könyvet, már tudhatjuk, hogy magasabb műelvezetre nem számíthatunk, hogy primitív formában, primitív kompozíczióban primitiv jellemek fognak elénk lépni egy éneklésre szánt «széphistória» barnult lapjairól. A költő nem a mi nyelvünket beszéli és közönsége nem a mi érzéseinkkel hallgatta. De míg végigolvassuk a szokatlan helyesírással írt nehézkes verseket, mintha oszlanék a századok ködé, és homályosan, elmosódó körvonalakkal megjelennék előttünk a költő és közönsége. Szinte látni véljük, mint illesztgeti gondolatait ügyetlen rímekbe, szinte érezzük, mely soroknál csillant meg hallgatói szemében az érdeklődés és a tetszés. Mire megismerkedünk Diomedes királyfi történetével, a naiv XVI. századi hangulatból kilépve egy sereg kérdés fogad: ki írta ezt a széphistóriát? és mikor? Vájjon az eredeti szöveg van előttünk ? S honnan került Telamon históriája hozzánk ? Alábbi fejtegetésekben talán egyik-másik kérdésre választ kapunk. I. Telamon históriájának két szövegéről van tudomásunk : egyik a már említett 1578-i nyomtatott szöveg, mely a British Museum birtokában van, a másik kéziratban maradt fenn s Széll Farkas tulajdona. A ma ismeretes egyetlen nyomtatott példány Jankovics Miklós birtokában volt és az ő említése nyomán ír róla Toldy (A magyar költészet története] [1867. 126. 1.). «A régi görög mondakörhöz tartozik még egy ,históriás ének az Telamon királyról és az ő fiának (?) Irodalom: Ebért 280—288; Br. 36—43; Man. 73—77; Rösler 189—223; Schanz 214—225; Bahr 43—44.