Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXVII. évfolyam – 1913.
VI. Vegyesek - Skutsch Ferencz. Nekrolog. Lang Richard
Jánost a rokonlélek megértő hatalmas szeretetével ölelte magához.. Szerzőnk mindig magát Petőfit beszélteti, idézi vonatkozó költői vagy prózai nyilatkozatait. Arra az eredményre jut, hogy Petőfi, mint mindenben, az írók megítélésében is a maga ízlése szerint eredeti és önálló. A pillanat hatása alatt ítélt, igen sokszor túlozva. Az egyén iránt érzett rokonszenvét átvitte az irodalom terére is. A valódi tehetséget a féltehetségtől nem mindig tudta megkülömböztetni. Sokszor elfelejti a kegyelet kötelékét, de a valódi tehetség előtt mindig leborul és imádkozik. Érdeme a dolgozatnak, hogy e (külömben ismert) véleményeket úgyszólva lexicális összeállításban adja. Az összeállítás teljes ugyan, de nem elég részletes, így például a Szemere Pálhoz, Jókaihoz, Aranyhoz való viszonyt csak nagyjában ismerteti. Pedig véleményem szerint az ilyenfajta dolgozatok becse épen abban van, ha teljesek és kimerítően részletesek, ha a még jelentéktelennek tetsző mozzanatok is megtalálhatók. Ez esetben aztán biztosabban lehet a nyilatkozatok okát, súlyát megítélni, s ami fő, a nyilatkozó erkölcsi egyéniségére és esztétikai nézeteire következtetni. Petőfinél ez a szempont annál megokoltabb, mert alig egy pár elméleti nyilatkozata van a költészetről, a költő hivatásáról, egyéniségéről. Általánosabb képet az Ő esztétikájáról csak közvetett úton, a másokra mondott vélemények indítékainak figyelembe vétele alapján nyerhetünk. A dolgozat azonban így is haszonnal forgatható. Reméljük, hogy szerzője jövőre egybeállítja Petőfinek a külföldi írókról mondott véleményeit is. 8. Beke Boldizsár: Petőfi hazafias lírája. (Nagyváradi főgimn. 23 — 69. 1.) — A múlt évben ugyanitt megjelent értekezés (Ism. EPhK. 1912. évf. 57. 1.) folytatása. Az 48—49-iki események bő történelmi keretében ismerteti Petőfi szerepét a szabadságharczban s ekkor írt hazafias költeményeit, melyeket a szabadszólás, a függetlenség és a respublica inspiráltak. Csak ismételhetjük a múlt évben mondottakat: a dolgozat kitűzött paedagogiai czéljának megfelel, az értesítő közönsége előtt a Petőfi kultuszt hasznosan előmozdítja. Kár, hogy egy-két újabban megjelent dolgozatot (pl. Földessy , Petőfi) nem vett figyelembe. Na ezt megteszi, kevesebb idézettel s tömörebben világíthatta volna meg a Petőfi világnézetét s a tárgyalt időszakban írott költeményeit. (Szászváros.) KRISTÓF GYÖRGY: VEGYESEK. A Budapesti Philologiai Társaság 1913 febr. 12-én felolvasóülést tartott, melynek tárgyai voltak : 1. Papp Ferencz: Br. Kemény Zsigmond Magyarkapudon. 2. Denki János: Pyrker kéziratos esztétikája. Skutsch Ferencz I. Férfikora és tudományos működése teljében halt meg 1912. szept. 29-én a boroszlói egyetem hírneves, nagy hatású tanára: Skutsch Ferencz. Élete külső folyása eseményekben nem gazdag..