Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXIX. évfolyam – 1915.
VI. Vegyesek - Két német elbeszélés Széchy Máriáról. Trostler József
gát alig érezzük nála. A II. könyv 7. (A rózsához) és 8. dala (A reményhez ) mutatja megállapításunkat a legjobban. Sorok átvétele árulja el legtöbbször a forrást, így pl. az I. könyv 11., 22., 25. és a II. könyv 22. darabjánál. Közülük csak egy, az Engedelemkérés, mely Csokonai Megkövetéséből alakult, vált az átdolgozásban sikerültté. Ahhoz, hogy az óda sikerüljön, mély gondolatok, erősebb lelkesedés, lendületesebb nyelv és emelkedett stílus kell , Hubaynál mindez hiányzik. Ha tehát fenséges akar lenni, vagy átveszi a szavakat is a gondolatokkal, vagy hosszadalmas költőietlenségbe merül el. Érdekesebb az, hogy Csokonai egyszerűségét, nyilt őszinteségét is utánozni próbálja. Az Egy házasulni akaró kavallér— mely Egy fiatal házasulandónak habozására emlékeztet — és Egy szerelmes mentsége, már csak azzal a bátorsággal is, mely gyűjteményébe ilyen hangot is beiktatott, megérdemli, hogy Hubay nevét az irodalomtörténet följegyezze. (Budapest.) ALSZEGHY ZSOLT: — Két német elbeszélés Széchy Máriáról. A Murányi Venus romantikus történetét nemcsak a franczia Laboureur tartja «l'histoire la plus mémorable de notre siécle»-nek (Relation du Voyage de la Royne de Pologne et du Retour de Madame la Mareschalle de Guéhriant, Ambassadrice extraordinaire é Sur-Intendant de sa conduitte . . . Par Jean de Laboureur. A Paris MDCXLVII. L. Acsády, Széchy Mária, Magy. Történeti Életrajzok. 1885. 93. 1., Apponyi, Hungarica II. 89. s köv. lk.) s nemcsak a magyar Gyöngyöst akarja a feledékenységtől megmenteni, hanem a XVII. század két német kompilátorának is mozgásba hozza mechanikusan működő képzeletét. Az egyik a megdöbbentő termékenységi Erasmus Francisci [1. Grosses Vollständiges Universal-Lexicon. Halle und Leipzig, 1735. IX. pag. 1522—3., Jöeker, Gelehrten-Lexicon, 2. pag. 203—5.), aki annyi könyvet írt, hogy három évvel halála előtt kiadott bibliographájában ( Verzeichniss meiner Erasmi Francisci bisshere gedruckter Schriften. . . Nürnberg, 1691.) számot sem tud adni róluk, s későbbi műveiben önmagát plagizálja. Magyar tárgyú novellái között — behatóbban más alkalommal foglalkozom velük — irodalomtörténeti szempontból legérdekesebb Murány ostromának annyira a XVII. századba illő története, mely Die Abredelste LÄst der Gantzen Welt: Vermittelst eines anmuthigen und erbaulichen August-Monat-Gesprächs | Wo rinnen vorkommen | (1. Die Mechanische Bau- und Schau-Liste. 2. Die Kriegs-List. 3. Die Weiber-List. 4. Die Hoff-List. 5. Die Regenten- oder Staats-L^ist.) Pranckfurt am Mayn. 1703. cz. művében jelent meg két változatban. Az Alleredelste List Joh. Eist híres Monath Gesprächeinek formában és tartalomban annyira tudatos és hű folytatása, hogy az irodalomtörténet a sorozat egyes darabjait hol Ristnek, hol meg Franciscinak tulajdonította. (L. Goedeke, Grundriss 3.286., Th. Hansen, Joh. Rist und seine Zeit. Halle. 1872., Zschift, f. d. Phil. δ.. 442.) *) De Francisci szerzőségéhez nem férhet szó. Bizonyítja ezt nemcsak az előszó, hanem a «Verzeichnisse is (U. 1. No. XXII.). A könyv — melyben furcsán vegyül egymással tudákos nagyképűség és kifogyhatatlan elbeszélő kedv, —keretes formájával a spanyol Antonio de Torquemadát és Antonio de Eslavárét utánzó Harsdörfferre és Ristre utal. A keret tipikus : A XVII. század précieux költőitől megénekelt Pegnitz partján egy öt tagból álló társaság a világ legkülönösebb dolgairól beszélgetve mulat. Egy helyütt olyan hadicselekről esik szó, amikor az ostromlók színlelt vagy igazi szerelemmel foglalják el az ostromlott várat. Az előttem lévő 1703-iki kiadás ilyen közös czím alatt jelenik meg : Zweier Weltbeiűhmten Gelehrten Herrn Joh. Eisten und Hn Erasmi Francisci | Curieuses Recreationsjahr . . .