Egyetemes Filológiai Közlöny – LI. évfolyam – 1927.

Értekezések - Huszti József: Francesco Maturanzio magyar vonatkozású költeményei

FRANCESCO MATURANZIO MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÖLTEMÉNYEI. A cod. Ottob. Lat. 2011. a Pier Luigi Galletti által készített kéziratos katalógus szerint tartalmazza carmina plura cuiusdam poetae Latini Perusini, cuius nomen deletum est. Mivel a huma­­nista irodalomra vonatkozó kéziratkutatásoknak egyelőre éppen az az egyik legfontosabb feladatuk, hogy eddig kellő módon nem értékelt, véglegesen nem tisztázott, esetleg a tudományban számon sem tartott anyagot hódítsanak meg a tudományos fel­dolgozásnak, a nem éppen biztató katalógusjelzés ellenére ez esetben sem "mellőztem a kódex tüzetes átvizsgálását. Meggyő­­ződésem szerint ugyanis éppen a névtelen kódexek, amiket ren­­desen senki sem szokott bolygatni, ajándékozhatnak meg első­­sorban bennünket, ha a szerencse istenasszonya is úgy akarja, humanisztikus kultúránknak eddig nem is sejtett, vagy elve? szettnek tartott emlékeivel. Ez a számításom hasonló esetekben már több ízben bevált; a jelen esetben sem volt, mint a követ? kezőkből kiviláglik, teljesen hiábavaló a fáradozásom. Mindjárt a kézirat eleje (I. 2.) meglepetést tartogatott szá­­momra. A dedikáció ugyan gondosan át volt mázolva a XV. századi kódex betűinél jóval sötétebb és frissebb tintával, azon­­ban ennek ellenére megfelelő világítás mellett kétségtelenül ki? vehetők voltak a következő, eredetileg verestintával írt szavak: [adj vir. Nicolaum Episcopum Modrusiensem Proemium. A f. 17—f. 23?ig nem kevesebb, mint tizenöt költemény Nie. Modru­­siensis?hez íratott, egy pedig Nie. Modrusiensis?ről szól. Nyil? vánvaló tehát — s ez kéziratunknak az első megjegyzésre méltó magyar vonatkozása —, hogy az egyelőre ismeretlen szerző iro­­dalmi összeköttetésben állt a magyar humanizmus történetéből jól ismert Macsinjani Miklós modrusi püspökkel, Vitéz János jó barátjával. Nem tartozik ugyan szigorúan véve tárgyamhoz, mégis fel kell használnom a kínálkozó alkalmat arra, hogy a fentiekkel kapcsolatban Nicolaus Modrusiensis magyarországi összekötte? téseit is röviden érintsem. Az újabb olasz kutatások ugyanis e tekintetben Fraknói Vilmos kitűnő eredményei­ után is örven? detes haladást jelentenek, amiről érdemes lesz tudomást ven­ nünk. Már Carlo Frati cikke: Evasio Leone e le sue ricerche intorno a Niccolo vescovo Modrusiense (Bibliofilia XVIII.) sok becses, nálunk eddig figyelembe nem vett adatot tartalmaz. Leg­­utóbb pedig Giov. Mercati, a vatikáni könyvtár jelenlegi tudós igazgatója foglalkozott — utolérhetetlen pontossággal felku­­tatva Nicolaus összes elérhető munkáit és könyvtárának nagy? számú szétszórt darabjait — a mozgalmas életű humanista püs?­ ­ A­iklós modrusi püspök élete, munkái és könyvtára, Magyar Könyvszemle, 1897. — Fraknói cikkén alapul Békési összefoglalása, Magyar írók Hunyadi Alátyás korából, Kath. Szemle, 1902, 137—141. lk.

Next