Egyetemi Lapok, 1916 (29. évfolyam, 1-20. szám)
1916-01-15 / 1. szám
XXIX. évfolyam. Budapest, 1916. január 15. 1. szám. EGYETEMI LAPOK ÉS A MAGYAR ORSZÁGOS DIÁKSZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN KÉTSZER, JULIUS ÉS AUGUSZTUS KIVÉTELÉVEL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztők és kiadók : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Budapest, Vill., Üllői út 22. ZSEMBERY ISTVÁN dr. Egész évre . . .... 3 R TELEFON 65-89. HINDY ZOLTÁN Félévre . . . . . . 1 R 50 f. *■* Szemenyei Kornél dr. I A Lovcsen kapaszkodóját, mint a háború dicsőségének megannyi helyét, ismét magyar vér festette pirosra. A nehéz úton a szívós kitartás és a szárnyaló lelkesedés vitte a katonákat fölfelé, egyesek el-elmaradoztak és mire a csúcson fölszökött a diadalmi zászló, mire elhangzott a célhoz jutott sereg egetverő kiáltása, soraik megfogyatkoztak. Az összemorzsolt értékek között ott maradt egy sokat tett és még többre hivatott élet. A sors irigysége, hogy a kigyurt tüzek közé fekete fátyolt vont, mely szomorúságot vegyített egy csomó jóbarát örömébe és a mely a tépelődő gondolkodás kétségét oltotta azokba, a kik a fiatal Magyarország hasznos munkásainak neveit számontartják. Megint kevesebb van eggyel azok közül, akiket visszavártunk. Nemcsak a szeretet vonzott hozzá, hanem nagy képességeinek áldásait is kívántuk a köz javára, amelyért ritka komolysággal és nem csekély eredménnyel már annyit dolgozott. Kezdő egyetemi hallgató korától mindvégig, több mint 20 esztendőn keresztül, nem tett egyebet, mint szüntelenül hasznára volt azoknak a törekvéseknek, amelyeknek a szolgálatába állott. Az egyéniségéből szinte kisugárzó intelligencia mindig kiemelte a szürke tömegből, amely őt maga fölött állónak ismerte el. Az azóta meghiggadt ifjúsági közéletnek akkor időnként még zavaros hullámai csapkodtak, amelyek azonban az ő tekintélyén megtörtek úgy, hogy a meddő viaskodás helyett sikerült neki nyomot hagyó munkát végeznie és végeztetnie. Az Egyetemi Kör működése, az Általános Egyetemi Segítő Egyesület alapításában és jelentős sikereinek útjára indításában való támogatása tanúskodnak arról, hogy az időt sohasem engedte meddően elmúlni. Külön fejezet illeti meg azt a tevékenységet, amely éppen azokban az években indult meg a nemzetközi egyetemi szövetség keretében. Szívós kitartással segített a nagy nemzetek fiai között a magyarok számára méltó, sőt vezető helyet biztosítani és végig ott volt azok soraiban, akik a szövetség megalakítását mindaddig megakadályozták, amíg a szabálytervezetből az utolsó pontot is, amely a magyarság érdekeit veszélyeztethette volna, ki nem irtották. Egyik harcosa volt annak a 7 éves küzdelemnek, amely 1905-ben a lüttichi kongresszuson elismertette, hogy a Corda Fratres nem támogathat egyetlen országban sem széthúzó törekvéseket. Hogy ez mit jelentett, ahhoz elég hivatkozni arra a predomináló helyzetre, amit a szövetség keretében azóta elfoglalunk. Nagy tudásának, széles látókörének kincseit a társadalmi kérdések szolgálatába vitte és kilépve az élet küzdőterére, mindazok a testületek, intézmények, amelyeknek előbbre vitelén fáradozott, áldóan fognak megemlékezni a szerencséről, amelynek, az ő közreműködésével, osztályosai lehettek. Mint politikai és társadalmi