Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1966 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1966-05-05 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1966. MÁJUS 5. § Egyetemünkön járt Péter János külügyminiszter A vietnamiak vasárnapja is vasárnap legyen ! Egyetemistáink készülő otthonába Nálunk is megalakult a Jeunesses Musicale* Helytörténeti ankét a bölcsészkaron Az igazán jó dolgok vitában születnek é s bizony (soha nem tagadta senki), az Eötvös Klub körül meglehetősen sok vita zajlott: legyen, ne legyen? Meglesz vagy mégsem? Ha már megvan, mit kezdjünk ve­le? Most már kezdtünk vele valamit, de jót-e? Azok jár­nak-e oda, akikre számítottak? Erkölcsi vétség-e asztalifociz­­ni? A tánc-e a vonzerő, vagy a kulturális műsor? Megnyílt a klub, aztán újra bezárt, s csak ez évben tárta ismét nyitott kapuit hallgató­ink elé. Ettől kezdve elültek a hullámok, s a klub — nehéz, majdnem művi szülés után — elkezdte mindennapjait. — Ma már világos a célunk — mondja Rózsa Endre, a klub igazgatója —, ez pedig röviden annyi: legyen mindenki egye­temista itt, a szó eredeti és jó értelmében, ne csak szakokról ide járó, betévedő diákok gyü­lekezete. Erőltetni semmit sem szabad, szerintem az asztali­focinak éppúgy helye van itt, mint a kulturális műsoroknak, táncnak, író—olvasó találko­zóknak stb. Csupán a minden­kori helyes arányt kell megta­lálnunk. — S vajon ez sikerült ed­dig? — Nem akarok túlozni, bár felelhetnék igennel. De talán most még csak így monda­nám: jó úton vagyunk. A már­cius-áprilisi programból ki­emelném az Elsőkötetes íróink sorozatból Bella István és Ágh István, valamint Horgas Béla és Simonffy András estjét. Mindkét alkalommal csak­ugyan részt vevők voltak itt, nem csupán hallgatók, akkor is, ha létszámuk nem jelen­tős. Sokkal többen jöttek el Bertalan László a szoc­rea­­lizmusról tartott előadására, a Vietnami délutánra, vagy Per­­neczky Géza művészettörténe­ti előadásaira, de ezeknek a rendezvényeknek a hangulata nem érte el a fent említett kettőét. Mivel a látogatottság­ban csökkenés látszik, először megijedtünk, de fölöslegesen. Jobb, ha kevesebben vannak, de akik vannak, azok csak­ugyan érdeklődnek. Ha szín­vonalas esteket rendezünk, en­nek úgyis híre megy. Plaká­­tozási problémáink mégis van­nak, mert jórészt kellő propa­ganda hiányában kudarcba fulladt Péter György, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ve­zetőjének beszámolója, s ezt — bevallom — nagyon röstell­­jük. — Betévednek-e még kétes elemek a klubba ? — Néha. Nemrégiben a pin­cehelyiség lejtaknaszerű abla­kán át érkezett egy harmadik gimnazista fiú. Mire felszalad­tam, már áttörte az alsó üve­get és beesett, s mire vissza­értem, már ki is dobták. Azt hiszem, az övé lesz a legdrá­gább belépő a klubba. De hát, ez egyetlen groteszk eset, más „botrány’’ most már nem for­dul elő. ■— S az ann­yiszor szidott asztalifoci? — Először nekem sem tet­szett. Akik játszották, meg egyenesen „üldözötteknek” érezték magukat, s csak azért is tekerték egész nap. Úgy se­gítettünk a dolgon, hogy ko­moly, száz forintos jutalom­mal bajnokságot rendeztünk. Úgy tudom, már az első nyolc­ba jutásért folynak a küzdel­mek. Az asztalifocis törzskö­zönség 10—15 főből áll, ennyi­en mérkőznek itt rendszeresen. Rózsa Endre elmondja, hogy mintegy százötvenen vannak azok, akik itt töltik a táncos szombat estéket, közülük igen sokan a klub munkáját is se­gítik. Kialakult tehát az új törzsközönség és az új törzs­gárda. Ez a szám azonban még mindig kevésnek érződik, hiszen egyetemünknek csak nappali tagozaton csaknem 6000 hallgatója van. Hol maradnak a többiek ? — Eljönnek ők is — mond­ja Rózsa Endre. — Erőszakkal nem csábítunk senkit. De na­gyon bízom abban, hogy az igényesebb műsorok meghoz­zák a sikert, s vele együtt azo­kat, akik eddig csak kintről, üvegen keresztül pislogtak be a klubba. Mert terveink van­nak. Keddi napokon műhely jellegű vetítéseket rendezünk a filmművészeti főiskolások egyébként ritka alkalmakkal látható filmjeiből, május 12-én Valóság-est lesz, két témával: az egyik a fiatal nemzedék problémája az ellentétes véle­ményeket kiváltó Sükösd Mi­­hály-cikk alapján, a másik pedig vita az elidegenedésről, ugyancsak a lapban megjelent cikkek alapján. Ha sikere lesz az estnek (s ha színvonalban is igazolja a várakozást), az est­ből esetleg vitasorozat lesz. Gondolkodunk azon, hogy An­dics Erzsébet, a nacionalizmus kérdéseit boncolgató tanulmá­nyát is felvesszük harmadik­ként a véleményalkotásra, vi­tára váró problémák sorába. Hangsúlyozom, a vetítések é­s viták „műhely” jellegét, tehát nem megváltó igent, avagy ne­met várunk ezektől az estek­től, nem is lehet célunk ez, in­kább részletesen feltárni az alkotás, a gyakran vitatott kérdések belső lényegét a részvevők előtt. Ezt a célt szol­gálta volna két estet megért „Elsőköteteseink” sorozatunk is, de ennek egyelőre nem lesz folytatása, mivel nincs kit be­mutatnunk. Eljön hozzánk dr. Pogány Frigyes egyetemi ta­nár, hogy környezetünk esz­tétikájáról tartson előadást... Persze, a tervek jó része el­tolódik jövőre. A klub május 20-ig tart „teljes üze­met”, vizsgaidőszakban csak néhány táncos rendezvény lesz. „Olcsó” kérdés, mégis fel­tettük: mi az, amit ezenkívül szeretne elérni a klubigazga­tó? Egy olyan, félig személyes jellegű népmesei kívánság ... Volt ilyen, a kérdést igazolta a válasz: — Szeretném, ha a klubot magukénak éreznék az okta­tók is. Ha részt vállalnának a mun­ — mint ezt például Czine Mihály docens tette az Ágh—­Bella est alkalmával —, sőt, ha el is látogatnának né­ha ide, egy-egy, őket érdeklő előadásra, vagy csupán azért, — hogy a legvérmesebb re­ménynek is hangot adjak —, hogy elbeszélgessenek hallga­tóikkal. — Mi lehet a passzivitás oka? — Talán az, hogy még, bi­zony, ráférne a klubra egy kis szépítés ... Nem az igazi még. De ha csak ez, akkor azt is el kell mondanom, hogy nyáron festünk, új PVC-padló kerül a felső terembe ... Igények, tervek, elképzelé­sek ... Még gyerekcipőit hord­ja az Eötvös Klub, de nagyo­kat lép vele. (simonffy) Atlétáink felkészülése reményekre jogosít Az Eötvös Klub hétköznapjairól Irodalmi- és vitaestek, filmvetítések ■— Asztalifoci-bajnokság Ki érkezett az ablakon át ? — Végül: egy népmesei kívánság Akik a klub szombati vonzerejét jelentik: az OMEGA zenekar Május 1. Vidám, és han­gos, hangulatos, mondhatjuk kedv­csináló volt az élen haladó kol­légisták felvonu­lása.. No persze, hogy kollégisták, azt a zászló fel­iratából gondol­juk, mert nem volt itt kijelölt hely és korsze­rinti besorolás. Zászlók leng­tek, színes lég­gömböket táncol­tatott a májusi szél. Nem apák, in­kább úgy véljük „apajelöltek” ci­peltek vállukon sihedernyi köl­köcskéket. Tud­tak azok menni, futni is, de itt a dísztribün előtt mégis jobb kilá­tás nyílott a fel­nőttek válláról.­ ­ssrss/srssrssssssrsssssssssssrsrsrsssssssssssssss/sssrsssss/sssssssfssssss/s/s/ssfss/sf/s///sssssssssss/sss//sssss/ssssssssssssfssss;; §............................................................... .............................................11 ............................ $ I ez esztendőben is egy táborba hívta egyetemünk oktatóit, hallgatóit. A jó rendezésnek segített a legjobb rendező, a ragyogó nyárias májusi időjárás is, mert a várt ünneplőknek igencsak a duplája vett részt a felvonuláson. ssss/sssssssrs/YWSfSS/ss/eysfrrsrmrsssssssssssss/ssssfsss/rsssssswssssssssssssssssssssssssssfss/sssssss/sssss/sssssfssssssssssi Nemzetközi Analitikai Kémiai Konferencia 1966 A Magyar Kémikusok Egye­sülete a Magyar Tudományos Akadémia kémiai tudományok osztályának támogatásával az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) védnöksége alatt analitikai ké­miai konferenciát rendezett Budapesten. Az április 20—23 között megtartott tanácskozá­son a fizikai, kémiai módsze­rek analitikai alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdé­seivel foglalkoztak. A részve­vők között jelen voltak az ana­litikai kémia világszerte el­ismert legkiválóbb képviselői közül is számosan, 21 ország küldte el hozzánk legjobb ana­litikusait, a legnagyobb dele­gációval a Német Demokrati­kus Köztársaság és Franciaor­szág képviseltette magát. A konferencián 10 plenáris előadás hangzott el. Erdey László akadémikus nagy ér­deklődéssel fogadott előadásá­ban beszámolt a műszeres ana­lízis magyarországi fejlődésé­nek irányairól. Ismertette az e területen hazánkban elért legfontosabb eredményeket. Jogos büszkeséggel állapíthat­juk meg, hogy Magyarország az igen előkelő tizedik helyen áll világviszonylatban analiti­kai kémiai vonatkozásban. Eredményeink méltán váltot­tak ki elismerést a kongresz­­szus külföldi részvevőinek kö­rében. A plenáris előadásokat olyan ismert professzorok tartották, mint Alimarin akadémikus (Moszkva), Malissa professzor, az IUPAC analitikai szakosz­tályának alelnöke, Gordon pro­fesszor (USA), Tridet profesz­­szor (Franciaország), Cuta és Zyka professzorok (Csehszlo­vákia) stb. A plenáris előadá­sok mellett az alábbi 6 szek­cióban 170 szer­c­selőadás hangzott el: 1. A kémiái analízis elméle­ti kérdései. 2. Elektroanalízis. 3. Kromatográfia. 4. Radiokémia és aktivá­ciós analízis. 5. Sp­ektrokémiai módsze­rek. 6. Termikus analízis. A 170 szekcióelőadás közül körülbelül 100-at a külföldi előadók tartották meg. A kon­ferencia sikerét bizonyítja, hogy mind a külföldi, mind a magyar előadásokat színvo­nalas vita követte. A részve­vők szinte egybehangzó véle­ménye szerint e konferencia kiemelkedő helyet foglal el a világszerte szinte évente meg­tartott analitikai konferenciák sorában. Rendelkezés a végzős hallgatók elhelyezéséről A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán az idén kö­rülbelül tíz és fél ezer hallga­tó fejezi be tanulmányait. A végzős hallgatók egy része — 1900 ifjú diplomás — „haza­tér” azokra a munkahelyekre, ahonnan a tanulmányi évek alatt társadalmi ösztöndíjat kapott, s a többiek is szakkép­zettségüknek megfelelően he­lyezkedhetnek el Az elmúlt évek gyakorlatá­hoz híven az idén is a Műve­lődésügyi Minisztérium közli a felsőoktatási intézmények vezetőivel, hogy az egyes mi­nisztériumok, illetve főhatósá­gok hány végző hallgatót al­kalmazhatnak. A minisztériu­mok a fiatal szakemberek szá­mára kijelölt álláshelyek jegy­zékét közvetlenül küldik meg az érintett karok vezetőihez. A jegyzékben feltüntetik a mun­kahelyen, a munkakörön és a beosztáson kívül a kezdő fi­zetést és a munkakörrel járó esetleges kedvezményeket is. Az egyetemeken, főiskolákon május 10-ig mindenütt kifüg­gesztik a megpályázható állá­sok jegyzékét. A végzős hall­gatók kizárólag a jegyzékben foglalt állásokra pályázhatnak. Egy-egy hallgató a meghirde­tett állások közül háromra nyújthat be írásbeli pályáza­tot. Május második felében kez­dik meg munkájukat a felső­­oktatási intézményekben a hallgatók elhelyezésével fog­lalkozó bizottságok. Ezekben mindenütt helyet kapnak a különböző szakminisztériumok, illetve az érintett vállalatok vagy ezek főhatóságainak kép­viselői, továbbá az egyetem, főiskola vezetői, a helyi párt­os KISZ-szervezet megbízot­tai. Az elhelyezkedési bizottsá­gok a végleges munkahely ki­jelölése előtt a fiatalokkal megbeszélik, milyen feltéte­leknek kell eleget tenniük jö­vendő munkahelyükön, körül­ményeik, felkészültségük, adottságaik alkalmassá te­szik-e őket a megpályázott munkakör betöltésére. Ha egy­­egy helyre többen is jelent­keznek, a döntésnél nemcsak a pályázó tanulmányi ered­ményét veszik figyelembe, ha­nem az egyetemi évek alatt tanúsított magatartását is.

Next