Egyetértés, 1882. február (16. évfolyam, 32-59. szám)

1882-02-19 / 50. szám

valamint Haws­i . — Nálunk az imént felemlí­tett körülményeknél fogva a kávé igen jó kelen­dőséggel bír, az árak még eddig nem emelked­tek­­ a vevők a jelenlegi árak mellett. SEÜkaóg­­leiUKuck egy bizonyosa időre leendő fedezése czél­­jából készség­es eszközük bevásárlásaikat. Az árak ma a következők : nagy szemű Jamaika és Ceylon­­fajok 182—160, gyöngy 175—169, k­özépminőségű Ceylon 155—146, zöld jávafaj­ok 145—126, sárga láva pörkölésre kiválóan alkalmas fajok 125—117. Rizs. Olaszhont áru teljesen elhanya­golt maradt ; indiai áru ellenben több figyelemben részesült s némileg felemelt árakon kelt. Fűszer: Bors síngaporei áru csendes, és csekély forgalommal bir, nemkülömben fehér bors is, szegfübors legutóbb leszállított áron adatott. Szegfűszeg iránt érdeklődés áll fenn s némileg emelkedett árakon kel. H­e­ring. E czikk kelendősége Stettinben épen nem kielégítő. •­ A főidény közeledtével a tulajdonosok élénk keresletre számítottak s da­­c­ára annak, hogy a hidegebb időjárás folytán beállott fagy, illetőleg jégzajlás miatt újabb szál­­lítmányok már e hó eleje óta nem érkeztek a piac­ra, az árak némileg csökkentek. Szesz. A tartós kedvtelenség folytán élénk üzlet nem fejlődhetett ki, s az az egész héten át pangott. Az árak nyers szesz nagyban 31 ‘/4—314/2 frt, fogyasztásra 313/1—32, finomitott 34Vi­­rt Petroleum. (Az „Egyetértés“ tudósí­tása.) Szilárd irányzat által támogatva, az árak e csikkben a lefolyt héten nagyon emelkedtek. Hozájárult az áremelkedéshez a Fiuméban és Triesztben uralkodó tartós készlethiány, mi piaciunkon is ére­zhető, úgy hogy az árak min­den nap emelkedtek. A hét végével zárul: valódi amerikai petroleum 17—17.14 frt készpénz 100 kiló tiszta súlyért itt helyben. Későbbi szállítások elhanyagoltak. Kézmű­áruk. E héten piaczunkon meglehetős számban voltak a vidéki vevők s az utón levő utazók is sűrűbben küldtek megrendeléseket, úgy, hogy az üzlet a helybeli nagykereskedők­nél meglehetősen kedvezővé alakult. Leginkább kerestettek gyapotáruk, melyeknek ára az utóbbi napokban jelentékenyen emelkedett. A pénzbe­hajtás még mindig nem elégít ki. Fizetésbeli tün­­tetések nagy számmal fordultak elő a vidéken, a legtöbb azonban jelentéktelen. Gyapjú, (Goldmann és Engel ezég jelentése az „E­g­y­e­t­é­r­t­é­s“ részére.) A forgalom a le­folyt héten mintegy 850 méter mázsára rúgott és pedig eladatott 500 mm. katonaposztó gyapjú az eddigi árakon, 250 mm. kartott gyapjú és pedig ebből 50 mm külföld számára 85—87 írton és 100 mm. hegyi kétnyizetü téli gyapjú 84 — 85 írtjával 56 kilókmt szintén külföldi számlára. Bőr. (Strasser és Schönfeld ezég jelentése az „Egyetértés“ részére.) A lefolyt héten durva gyapjúban jobb kereslet volt, míg német fajtája el volt hanyagolva, és ennek folytán né­­met fajtája jobbör­ára esett, míg Zakl és Stogas bőrök ára megszilárdult. E­l­a­d­a­t­a 11: Juhbő­­rökből: 3500 db, németiajtájú 2 forint 90 krért párja, 1400 db baranyai ugyané fajtájú 2 frt 80 kiért párja , 2000 drb brassói durva áru és 2009 db bánsági 36 írtért 56 kilója, 1500 db nagy­váradi 37 írtért, és 8000 db macedóniai 40 írtért 56 kilóra, 2% levortásral.­ Bárány- és kecskeből-ok­ben nem volt üzlet.­­ Nyers marha- és lóborok: Jelen­tékenyebb meghagyások hiánya miatt a hangulat lanyha, és múlt héten jegyzett árak névszerintiek maradnak a lefolyt hóira is. Sertésvásári jelentés. (Az első magyar ser­­téshizlaló s elölegezési részvénytársaság jelentése.) Budapesten 1882. február hó 17-én. A tartós elég­telen­­ szállítások négy hét alatt a készletet an­­­nyira csökkentették, hogy az jobbadán már csak hízókból áll. Most már azáltal, hogy leölésre al­kalmas magyar sertés hiányzik s a dunai fejede­lemségekből sem szállítanak, azon kellemetlen helyzetben vagyunk, hogy a kiviteli szükség­letnek nem felelhetünk meg. Hogy ennek folytán az áremelkedések határt nem is­mernek, az könnyen megérthető s ha ezen állapot még 2-3 hétig eltart, akkor a ser­­t­és árak oly magasságot fognak elérni, a minő Magyarországon még soha sem volt. Hol van t­­hát ama nagy sertésgazdaságunk, mely képesi­­t­ne bennünket Angolországba husi szállítani, s a német piaci tokon sikerrel konkurrálni. Heti átlag árak: magyar szortirozott áru 240—300 kg, nehéz 63—64 kr, 180—220 kg, nehéz 62— 63 kr, öreg 300 kgon felül 61—62 kr, vidéki sertés 60—61V2. átmenetiben: szerbiai cseké­lyebb minőségű 53—551/,, romániai cseké­lyebb minőségű 55—6­­3/4, tüskés 53—55 kr klg kínt tiszta súlyban. Takarmány árak: bánáti tengeri 7.35, romániai 7.35, árpa 7.70 kr. Helybeli sertésállomány: febr. 10-én maradt 56,669 db.Felhajtatott: Az alvidék­­ről, hízott 3896 db, hizlalni való 686 db, Szer­biából 130 db, Romániából 209 db, magyar ál­­lamvasuton hízott 152 db, hizlalni való 1814 db, a budai vámokon 117 db, összesen 63,673 da­rab. Elhajt­atott: A felvidékre 64 darab, Bécsbe 2072 darab, Csehországba 412 darab, Bodenbachon át 2381 drb. Ruttkán át 413 drb, Délnémethonba 146 drb. Budapesti fogyasztás 2334 drb. Kültelki 90 drb. Kőbányai hentesek 120 db. Magyar államvasuton 86. Marad állomány 55,555 db. A részvényszállásokban van 7296 db. Az egészségügyi és átmeneti szállásokban maradt feb­ruár 10-éről 5667, ehhez jött szerbiai 130, romá­niai 209 drb, összesen 6006 drb, elbújtatott 1930 drb, maradt állomány 4076 drb, és pedig 1588 drb szerbiai, 2488 romániai. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től a mai napig 290 drb vonatott el a fogyasztástól. Bécsi vásár febr. 14. Fel­­hajtatott 3422 darab sertés, közte 1348 da­rab orosz-lengyel. Nehéz áru keresett, az árak emelkedők. Nehéz 55—57 frt, középnehéz 50—55 frt, süldő­s orosz-lengyel 38 — 44 frt 100 kgkint élő sulyban­. Dresdai vásár febr. 13. A vásáron volt 662 db s 338 db magyar sertés. Elsők 60 filléren, utóbbiak 61 filléren keltek el 1/2 kgkint. — Berlini vásár febr. 13. Fel­­hajtatott 7348 db. Az üzlet jobb, a vásáron min­den elkelt. Meklenburgi 57—58, orosz 45—50, ma­gyar 57—58 márka. Hamburg febr. 11.Sertésvá­sár febr. 10—11-ig* Az összes felhajtás a neve­zett héten 8934 ábra rúgott. I. r. kiviteli áru­ban az üzlet kedvezően folyt le, ellenben csekély volt a kereslet középnehéz áruban. Az árak kö­vetkezőleg alakultak: I. r. kiviteli áru 67—59, középnehéz 52—55, jó nehéz sertés 48—50 márka 100 fontkint élő súlyban 20% tara mellett. — Elve szállíttatott ugyanazon a héten Délnémetországba, Németalföldre és Francziaor­szágba 1976 darab, jobbadán ne­héz, I. rendű áru ; a helybeli kiviteli vá­gókban az utolsó héten 3433 db vágatott" — Amerika. Állattenyésztés az Egyesült-Álla­mokban. A földmivelési iroda Washingtonban nem­rég egy statisztikai kimutatást tett közzé az Egyesült­ Államok és Európa házi állatainak szá­máról. Az Egyesült­ Államokban 100 lakosra 21 ló, 3 öszvér, 66 szarvasmarha, 76 juh és 70 ser­tés esik. Vágyig kŐ £ Í»si«ni/$k ! A budapest-zimonyi vasút k­i­s-k­ő­r­ö­s­kalocsai szárnyvonala egész menté­ben megindult a munka, miután dr. S­z­l­á­v­y Olivér kisajátítási jog biztos a Kis-Kőrös és Ke­czeli összes érdekeltekkel kiegyezett a kártala­nítási összegre s így az építés akadályait el­hárította. Ezen szárnyvonal a fővonal bu­­dapest - szabadkai részével együtt folyó évi október 15-dikéig lesz a magyar állam­vasutak igazgatóságának átadva. Keczel községe a vasút kiépítéséhez tett ajánlatát (8000 frt és ingyen temlel) teljesen visszavonta, mert midőn ajánlatát tette, szárnyvonalról nem, csak vasútról volt szó. Ugyan e község a vasút kiépítéséhez az esetre is tett 5500 forintnyi ajánlatot, ha ál­lomást csak a szomszédos Kiskörös kapna. Most a perben, mely 8000 forint és az ingyen terület iránt Keczsl község ellen Indittatik az érdekes kérdést lesz a kalocsai törvényszék el­döntendő, hogy daczára annak, miszerint Keczel község szárnyvonalon állomást nyert, csak a ki­sebb ajánlatot tartozik-e megadni, vagy adós a teljes ígérettel.­­ A rákos ujszászi vasút. A 72 kilométer hosszú rákos-ujszászi vasút kiépítése, —­ mely vonal a magyar áramvasutak csomópontját, Szol­nokot, a fővárossal legrövidebb uton köti össze, — mint jelentik, a kavicsolásig befejeztetett, s márczius elején a vonal technikai rendőrileg is meg fog vizsgáltatni. E vonal forgalmi politikai jelentősége azonban egyelőre, nevezetesen ez év végéig, igen csekély, mert a nyári menet­rend életbelépéséig, azaz ez évi június hóig az új vonalon csak vegyes vonatok fog­nak közlekedni, úgy­hogy ez időközileg csak a­­ Budapest-Szolnok közötti helyi forgalomra nézve leend használatban. Junius 1-től azonban a gyorsvonat a forgalom is okvetlenül kezdetét veszi. De minthogy a magyar államvasutak mostani pályaudvarának fekvése meglehetős kedvezőtlen s helyiségei a legszerényebb igényeknek sem felelnek meg, az uj központi pályaudvar kiépítését pedig csak most kezdik meg s 1883-dik év őszén fejezik be : ennélfogva az egyenes forgalom Czegléd felé továbbra is az osztrák államvasut pályaudvarából induland ki. A­mi ellenben a szállitmányi forgalmat illeti, erre nézve, mint ismeretes, az osztrák államvas­­uttal az év végéig oly megegyezés jött létre, hogy a feleknek hagyassák tetszésökre a czeg­­lédi ut választása, mely engedmény ezek ál­tal az osztrák államvasuti pályaudvar kedvező fek­vésénél fogva nagy mérvben igénybe is vétetik, míg az utóbbi időben a magyar államvasutak dunaparti teher­pályaudvara és az ennek közvet­len szomszédságában levő fővárosi közraktárak a magyar államvasútvon­­alr­a nézve különösen ked­vezők. 1882 től fogva azonban a magyar állam­vasutaknak a Szolnok Czegléd közötti szállít­mány-tételek tetszés szer­inti meghatározása által, — mely tekintetben semmiféle szerződéses ma­ximális tételekhez nincsenek kötve, — hatalmuk­ban álland az egész Tisza vidéki és Budapest környéki jelentékeny forgalmat az uj vonalra terelni, a mely tulajdonképen úgyis e csélra építtetett. ! p I­r­i! § 1­s K. — A budapesti országos iparkialülásra proponált helyek térrajzát és ezek között első­sorban a városligeti tér pontos fölvételét és a kiállítási helyiség tervvázlatát ma fejezte be a fővárosi mérnöki hivatal, E­nnek folytán az elő­készítő vegyes bizottság a jövő hét folyamában gyűlést tart, melyen a többi elintézendő s véle­ményezés végett hozzá utalt kérdésekben is el­fogja készíteni a javaslatokat. — A hazai iparnak az állami szállítások alkalmával leendő tekintetbevételét több ízben — és pedig sikerrel — sürgették ás­ érdekelt körök. Miután kiderült, hogy ez elv alkalmazása körül gyakran visszaélések követtetnek el, a­mennyiben egyes vállalkozók, kik szállításokat elfogadnak, ezeket a külfő­dön eszközöltetik, az országos magyar ipar­egyesület a kormányt az iránt kereste, meg, hogy ez a szállítások alkalmával állandó ellenőrködő bi­zottságot rendeljen ki, melynek kötelessége volna meggyőződni, hogy a vállalkozó iparos vagy nem iparos, csakugyan i 11 b­en­n az or­szág­b­a­n készítteti-e­­ a szállításra szánt ipar­­csikkeket. Ily nemű intézkedés — amennyiben aa a vidékre való tekintettel is czélszerűen szer­veztetnék — a hazai ipar érdekei szempontjából felette kívánatos és hasznos volna. Kereskedelem és tőzsde. ** A magyar gyarmatáru kereskedők or­szágos szövetkezetének központi választmánya ma délután Hubensy József elnöklete alatt értekezést tartott, melynek tárgyát a vámtarifa revízió-javaslattal szemben követendő eljárás meg­beszélése képezte. Hubenay József megnyit­ván az értekezletet, kimutat­ja,hogy a behozatali vámoknak tervezett felemelése ellen fogás sem lehet, hanem van benne semmi ki­egy pont, mely sérelmes. Ez a vámpótlékról szóló pont, melynek foganatosítása a gyarmatárusokat érzé­kenyen fogja sújtani. Hozzászólásra hivatván föl az értekezlet tagjai, elsőnek Fromm Antal emelt szót, azt fejtegetve, hogy a tervezett pótlék nem csak hogy nyomasztó, hanem alkotmányellenes is, mivel vámokat csak­is a törvényjavaslat elfogadá­sa után volna szabad szedni. Landauer Ede a tervezett vám felemelését szintén olyannak tartja, mely ellen szólni nem lehet, mert mindenkit egy­aránt fog sújtani, a zártörvényt azonban ő is igazságtalannak tartja, mert a közönségnek csak egy része, a gyarmatai usok fogják nyomását érezni. Meg van róla győződve, hogy a pénzügyminiszter, ha az említett ponthoz ra­gaszkodik, és az ellenkezőjét fogja elérni annak, a­mit elérni akart. Indítványozza, hogy a minisztériumhoz oly értelmű memorandum intéz­­tessék, mely szerint ama gyarmatáruk után, me­lyek február 16 dika előtt indíttattak útra Ma­gyarország felé, a vám ne emeltessék fel, s hogy ha mégis kellene pótlékot fizetni, az, abban az esetben, ha a javaslat nem fogadtatnék el úgy, a mint van, a pótadó ismét megtéríttessék. From­m Antal nem fogadja el az indítványt s a mellett marad, hogy a pénzügyminiszter a java­solt szakasztól való elállásra keressék fel.D­eutsch szintén nem osztja Landauer nézeteit s a maga részé­ről azt tartaná helyesnek, hogy ama kávé után, melyre a felemelt vámot alkalmazzák, a fogyasz­tási adó ne három hónap múlva, mint kilátásba van helyezve, hanem már most engedtessék el. Az értekezlet néhány rövid megjegyzés után L­a­n­d­a­u­e­r Ede indítványának első részét Deutsch indítványával együtt elfogadván, el­határozta, hogy ily értelemben emlékiratot intéz a pénzügyminisztériumhoz. Az emlékirat átadá­sára Hubenay József elnök, dr. Schreier Jakab titkár és Landauer Ede kéretvén föl, az értekezlet feloszlott. ** A pénzpiaczról. A franczia és az angol bankok kimutatásaik oly kedvezőek, hogy a kamatláb átszállítá­sát várják. Ebben az esetben, a német birodalmi bank, mindamellett, hogy olasz számlára folyton nagyobb pénz­összegeket vonnak el tőle, szintén leszállítaná a kamat­lábat, miáltal legalább részben kiegyenlítené azt a nagy különbséget, mely a nyílt piac­i és a hivatalos kamatláb közt fönnáll. A franczia banknál folyton szaporodnak a magán letétek, annak jeléül, hogy a közönség a leté­teket más bankoktól elvonja és a franczia bankhoz viszi. Az angol bank állására az a körülmény volt befolyással, hogy a nyújtott kölcsönök nagyobb részét visszafizették. A nyílt piac nem azonnal mutatkozott a visszahatás, s a mostani medic-likvidáczió alkalmával roport-czélokra pénz elég bőven volt. A kamatlábat 7 százalékon fönntartani nem sikerült s jóval alább kellett vele szállni. Érdekesek a new yorki jelentések az Európába szóló első arany­ szál­­litmányokról. Az ottani „Handelszeitung“ e hó 3-ról írja : A tőzsde kontreminere, melynek azt lobbantják szemére, hogy arany kivitelben neki is van része, gondoskodott, hogy a kivitel befolyása alatt és a Londonból jelentett kamatláb­­felemelés következtében a call loan kamatlába a 11 szá­zalékot meghaladja. Az e heti aranyki­vitel eddig 1,850,000 dollárra szorítkozik, mely összeg szerdán a „Bothm­án“ indult el, a holnap elindulandó gőzösök pedig 11­, milliót vinnének magukkal. Evvel szemben a kinnlévő 5 százalé­kos most 31­, százalékos szövetségi­­ kötvények után járó februári kamatok fejében a fenti két összegnél folyt vis­­­sza a piac­ra s ha a jövő héten a várakozáson felül szál­líttatnék el arany, akkor a pénzügyminiszter a márczius 13-ra felmondott 20 millió szövetségi kötvényt antiezi­­pálni fogja. ** Fizetésképtelenségek. A bécsi Creditorenverein következő fizetésképtelenségekről tesz jelentést: Stojanek Ferencz czipász Bielitzben, Gruber Jeromos keres­kedő Baxenben, Bozsjeky E. W. kereskedő Urakéban, Strasser testvérek Grafendorfban, Zoller Berisch kereskedő Brodiban, Kaiser Károly kézmű­áru kereskedő Bécs­ben, Tham Ferencz szatócs Gablonzban, Heyer Károly gyapot­­áru-készitő Wamsdorfban, Kicker Móricz sawi gyáros Bécsben. Pénzügyi és bankh­iteki. A magyar jelzálog hitelbank igazgatósága ma napon tart tt ülésében 36 fél­nek 505.900 frtnyi kölcsönöket engedélyezett, mely összeg­ből házasra 186,500 frt, földbirtokra 319,400 frt esik.­­ A kisbéri takarékpénztár részvénytársaság 1881-iki zár­számadása a megelőző évéhez képest 41,203 frt 41 krnyi betét-szaporulatot ért el ; a mérleg 1,703 997 frt 14 krnyi összes pénztári forgalom mellett így alakult: Vagyon: Készpénz 1881. decz. 31. 8440 frt 96 kr, váltókban 148.747 frt 72 kr, heti betétkölcsönökben 27.945 frt, jelzálogköl­csönökben 8620 frt 86 kr, adóslevelekben 5968 frt 60 kr, előlegekben 1857 frt 84 kr, hátralékos kamatokban 1605 frt 07 kr, ingatlanokban 1468 frt­ 37 kr, nyomtatványok­ban 229 frt 01 kr, berendezésekben 197 frt 01 kr, visszle­­számítolási díjban az 1882. évre 219 frt 03 kr, heti betét nyomtatványban 130 frt 70 kr, folyó­számlákon alapuló követelés 129 frt, az 1881. évi osztalék fejében kiadott jutalék 38 frt, összesen 205,605 frt 17 kr. Teher: Beté­tek 130,94­3 frt 87 kr, részvénytőke­­ 25,000 tpt, tartalék­tőke 12,526 frt 52 kr, visszleszámítolt váltók 19,905 frt 70 kr, heti betétek 9330 frt 67 kr, kamatok az 1882. évre 1320 frt 99 kr, árvaalap 1000 frt, folyó­számlán 79 frt 70 kr, fel nem vett osztalékok az előbbi évekről 114 forint, letétkamat 3 forint 40 kr, nyerési g­­egyenleg 5381 frt 27 kr, összesen 205,605 frt 17 kr, A közgyűlés febr. 25 én d. e. 9 órakor tartozik. — A gö­­ister megyei nép- és iparbank múlt évi zárszámadása 2.645,622 frt 10 krnyi összes pénztári forgalom után a mérleg így áll: V­agyon: 1881. decz. 31-án készpénz­ben 6366 frt 41 kr, váltókban 281,226 frt, Marokzálogok­­ban 19,321 frt, jelzálogban 159,123 frt 90 kr, bútorzatban 546 frt 74 kr, egyleti házban 13,474 frt, ügyvédi előleg­ben 400 frt, betétek pénzintézeteknél 15,631 frt 71 kr, rövidlejáratu kölcsön 27,371 frt 44 kr, 4­/20/o magy. kir. kincstári utalványban 13,328 ft 93 kr, Összesen 536,790 ft 12 kr. Teher: Részvény-alaptöke 150,000 frt, ennek 5%/o-os kamata 7500 frt, 3% betéttöke 2698 frt 40 kr, 4% betét­töke 19,398 frt 76 kr, 5% betéttöke 337,118 frt 35 kr, be­­téttöke 3684 frt 80 kr, a feleknek járó 3% betéttöke ka­mata 37 frt 63 kr, 4% betéttöke kamata 342 frt 65 kr, 5% betéttöke kamata 7878 frt 30 kr, 1881. évi jövedelem­ből felmaradt 770 frt, egyleti ház jövedelme 268 frt, 1880. évi jövedelemből megajánlott adomány 60 frt, 1881. évi tiszta jövedelem 7033 frt 24 kr, Összesen 636,790 forint 13 kr. A rendes évi közgyűlés e hó 2- án d. e. 9 órakor tartatik. Közgyűlések: * A Pannónia gőzmalom társaság ma dél­után tartotta rendes évi közgyűlését W­a­h­r­m­a­n­n Mór elnöklete alatt. A felolvasott évi jelentés szerint a lefolyt évben csak 432-436 galna őröltetett, a­mi 415,968 mmázsa imázsa lisztter­­­méket eredményezett. A mérleg az összes üzleti költségek és a szokásságra leírások levo­­nása után 515 forint 72 k raj ez­erny­i nye­reséget tüntet elő, melyre nézve az igazgatóság indítványozza, hogy az a jövő év nyereség­szám­lájára h­assék. A közgyűlés, úgy ezen, valamint az igazgatóságnak a saját részvények vásárlására vonatkozó indítványát elfogadta úgy az igazga­tóság, mint a felügyelő bizottságnak a felment­­vényt megadja s az alapszabály szer­integ lelépett öt igazgatósági tagot újból­­ megválasztja. * A Lujza gö­malom részvénytársaság Ull­m­an­n M. G. elnöklete alatt ma délelőtt rendes évi közgyűlését tartotta. A felolvasott évi jelen­tés szerint felőröltetett 319 munkanapon 311,069,42 kiló búza, mely 43,615 frt 81 kr tiszta hasznot eredményezett. Az alapszabályszerü levonások után még fennmaradó 35,606 frt 32 kr, nyere­ményre nézve az igazgatóság indítványozza, hogy 35,000 frt mint az 1881. évre járó osztalék fel­­osztassék, 606 frt 32 kr. pedig uj számlára vi­tessék át. E szerint minden 160 frttal befizetett részvényre 10 frt esik. A közgyűlés az indít­ványt elfogadta s az igazgatóság bizottságnak a felmentvényt megadta. és felügyelő Végül az alapszabályszerüleg leköszönt igazgatóság­i fel­ügyelő bizottság újra megválasztatott. BudajJesti áru- és értékrezsms. (ilahonafezsile. — február 18. Búza ma nagyon szilárd irányzatot köve­tett. Mint rendesen a hét végével, ma is csak kevés üzlet volt, a kínálat úgy mint a kereslet egyaránt gyenge volt és a forgalom csak mint­­egy 3000 méter mázsára szorítkozott, mi átlag pár krajczárral magasabb árakon adatott el. Egyéb gabonanem­ekben nem volt forgalom — és irány és árak teljesen változatlanok maradtak. — Eladatott: Búza : Tiszavidéki 600 mm. 76.2 k. 13 frt, 200 mm. 76.3 k. 12.82]­a frt, 300 mm. 76.8 k. 12.877a frt, 100 mm. 76 k. 12.827a frt, 200 mm. 75.6 k. 12.827, frt, 100 mm. 77 k. 12.75 frt, 100 mm. 75 k. 12.75 frt, és 100 mm. 74 k. 12.75 frt, mind három hóra. F­e­l­s­ő­t­i­s­z­a­i 200 mm. 77.5 k. 12.65 frt, három hóra. Északmagyarországi 500 mm. 75 k. 12.30 frt, három hóra. Oláhországi 200 mm­. 73.5 k. 11.90 frt, 300 mm. 71 k. 11.40 frt, mindkettő há­rom hóra. Rapeze uj káposzta............ — k. „­­ IS bánsági ...... — k. —* Hktárieőözlet szokványbusa őszre az esős időjárás következtében lanyha irányt követett és olcsóbban kináltatott, egyéb határidők ellenben csendes irányt növeltek és meglehetősen válto­zatlanok.— Délelőtt egy kötés sem jött létre. JJért létesíts. A déli tőzsdén az irány csekély forgalom mellett ugyanaz volt mint délelőtt. Köttetet: Szokványbuza tavaszra 2500 mm. 12.19 frt, 2500 mm. 12.20 frt. Dali i. vrtkai nl TitiloMi zimn­inaiu Szokványbusa tavaszra......................12.20——12.30— fsz. Szokványbu­ssa őszre.........................11.17l/g—11.221/2 a Bánsági tengeri május—júniusra ...... 7.36—— 7.38— „ Szokványzab tavaszra ....................... 8.33---- 8.35 — s Délutáni forgalom. A délutáni tőzsdén mérsékelt forgalom mel­lett megszilárdult az irány. — Köttetett: Mai hivatalos effektiv árak: haza uj bánsági ............... 75—80 k. 12.25—12.95 frt „ „ t­i­s SS a v­i­d­é­k­i ........ 75-80 k. 12.35—13.05 „ „ „ pest vidéki........... 75—80 k. 12.15—12.80 * „ „ fehérmegyei ..... 75—80 k. 12.25—12.95 „ „ „északmag­y­arországi 75—80 k. 11.75—­12.50 „ Rgzs­ó ........................ 70—72 k. 8.80— 9.10 „ Árpa ” takarmány............ 60-62 k. 7.50- 7.70 „ „ ó égé tűi való. ......... 62—64 k. 7.80— 8.40 „ „ a sörfössdei................ 64—66 k. 9.50—10.50 „ Zab ”5 ............ 37—40 k. 7.55— 7.95 „ Tsegsz­­ó bánsági ............. 75 k. 7.30— 7.36 „ „ „ másnemű ................ 73 k. 7.20— 7.25 „ KS1680 ....................... — *. e.SHÍ— 6.15 „ Stetiger! május—júniusra 2500 mm. 7.39 frt, 2500 mm. 7.40 frt, 2500 mm. 7.39 frt. tBszt forgalom. Az esti forgalom ü­zlettelen, az irány szi­lárd volt. Terménytőzsde., Terményekben ma csekély forgalom volt. Szilvában az üzlet gyenge, szerbiai zsák­­áru jegyez 12.25 frtot, hordóáru 12.75 frtot, 56 kilokint. Szilvaiz Üzlettelen: Disznózsír emelkedő, városi áru hordóval együtt 75 frt pénz 75.50 frt áru. Szalonna vidéki 64 frt pénz, 65 frt áru, fehér asztali áru 68 frt pénz, 69 frt áru, füstölt 74 frt pénz, 75 frt áru. Szesz változatlan. Termények mai hivatalos jegyzése 100 kilókint . Értéktőzsde, Skobelev tábornok ama nyilatkozatai, me­lyeket egy szerb küldöttségnek Párisban történt elfogadása alkalmából tett, továbbá kedvezőtlen párisi jegyzések a mai tőzsdén jelentékenyebb lanyhult hangulatot idéztek elő, hitelrészvények és járadékok jelentékenyebb veszteségeket szen­vedtek. A forgalom­ mérsékelt volt. IPAOtaxban. Az előtözsdén oszt. hitelrészvények 300.50 en indulván, estek 29- re és ismét javultak 296-ra, magyar hitelbank 290, magyar 4%-os aranyjára­­dék 85.53—85.20, magyar leszámítoló és pénz­váltóbank 98 on köttetett. 1 i óra 30 perczkor zárulnak. Osztrák hi­telrészvények 295.75—296, magyar 4 ° 1- os aranyjá­radék 85.15-85.20. mit Mside. A szerb hadügyminiszter lemondása és gyön­gébb berlini jegyzések további nyomást gyakoroltak a kedveltebb kulissza értékekre. Az üzlet majd ki­zárólag hitelrészvényekre és járadékokra szorítko­zott. Helyi értékek közül csak egyesek jöttek forga­lomba. Osztrák hitelrészvények 297 50-en indulván, estek 293.50-re, mire ismét 294.50 ig javultak,magy. hitelbank 290.50—287, magyar leszámítoló és pénzváltóbank 98 50—98, magyar 4 °[-os arany­járadék 85.35-84.90, magyar papirjáradék 85.30­­—85.20, magyar nyereménysorsjegyek 114.7­ 8-on köttettek. Forgalomba jöttek továbbá : Drasche­­féle téglagyár 142.50—144.25, sóskúti­­ kőbánya 30-on, Ganz és társa féle vasöntöde 635-ön. Vál­tók és valuták változatlanok. Birodalmi márka 58.55—58.60-on köttetett. 1 óra 30 perczkor zárulnak : osztrák hi­­telrészvények 294.50—294.75, magyar 4%-os arany­járadék 85.10—85.15, magyar papírjáradék 85.10—85.15, magyar hitelbank 287—287.50, magyar­ leszámítoló és pénzváltó bank 98—98.50. Uiúrözstte. Jobb bécsi zárlati árfolyamokra az irány némileg javult, de a forgalom mérsékelt volt. Osztr. hitel részvények 294­50 en indulván 296.75 ig emelkedtek, magyar 4 °/C-os aranyjáradék 85.25- től 85.20-ig köttetett. 4 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvényeek 296.25-296 50, magyar 40/C-os aranyjáradék 85.15—85.20. Esu tex»a«. Igen mérsékelt forgalom mellett a hitel­­részvények és járadékok árfolyamai ingadoz­tak Osztrák hitelrészvények 297.50 és 295.50 közt váltakoztak, magyar 4% os arany­járadék 85 30 és 85.10 közt, magyar papírjáradék 85.25 és 85.15 közt, magyar leszámítoló és pénzváltó bank 98-tól 97.75-ig kináltatott, magyar hitelbank név­­leg 287. 6 296—296.25, órakor zárulnak: osztrák hitelrészvények magyar 4 °/C-kos aranyjáradék 8510-85.15. f­elszámolási árfolyamok. Sertéskereskedől­al csarnok Budapest—Kőbányán. Kőbánya, febr. 18. Az üzlet változatlan. Magyar öreg nehéz 61— 62 V«, fiatal neház—64, közép 63—, könnyű 62, szedett nefcái 60—61­/2. közáp 60-61, könnyű —, Romá­­niai banonná netté» —.— Átmeneti, jf közép 60 — 61 át­meneti könnyű 59— 60 átmeneti, eredeti sehél —.— átmeneti könnyű —.— átmeneti, Szerbiai nehéz —.— átmeneti, köze’p —.— átmeneti. Határidei üzlet: Jul.—auguszt. hm­-a elada­tott 58 krért. Az árak páronkint 45 kilós és 4*/,-»» levonással kilogr.­kint értendők. Romám* és szerbiai sertések, me­lyek mint átmenetiek adattak ® 3, vevőnek páronkint 4 forint aranyban vám fejében megtéríttetik, s példákkal bizonyítgatta. A példák közt igen fon­­­tosnak tartja azt, mely a múlt évi eredményt tünteti föl. E szerint az elmúlt év végével hazánkban 450 tanító kezelt iskolai takarékpénztárakat, me­lyekben mintegy 150,000 tanuló megtakarított 71.000 frtot. De nem a megtakarítás a főerkölcsi eredmény, hanem az, hogy a gyermekek már zsenge korukban megtanulják maguktól némely könnyel­mű vágy teljesítését megtagadni, megtanulnak ma­gukon uralkodni. Ezek előre bocsátásával értekező az isk. takarékpénztárak történetét vázolta. Az eszme, hogy hazánkban hasonló takarékpénztárak létesü­lessenek, 1874-ben érlelt meg felolvasóban, egy külföldi lapban megjelent „Schulsparkassen“ feliratú czikk olvasása közben. Az eszme Bel­­lumból indult ki, a­hol sokat gondolkoztak azon, úgy lehetne a szegény mindamellett pazarló né­pet takarékosságra oktatni. Arra az eredményre j­utottak, hogy a takarékosságot már a gyermekek­kel kell megkedveltetni. Ebből a nézetből indul­ván ki, 1866 ban Gand városban megalakították az első takarékpénztárt, mely kísérlet annyira sikerült, hogy 1872-ben Gandban 12420 taka­rékpénztári könyvecske volt az iskolákban elhe­lyezve 430,227 frankkal. Ezek után elmondá, mint fejlődött az intézmény Magyarország­ban. Weisz B. Ferencz 1875. ápril 7-én in­dítványozta a fővárosi közgyűlésen az intézmény behozatalát. A tanügyi bizottság ülésén, melyhez az ügy áttétetett, Csengery Antal igen me­legen pártolta. A főváros közgyűlése a tanügyi bizottság ajánló előterjesztése folytán 1876. februárban kimondta, hogy az iskolai ta­karékpénztárak behozatalát megengedi és ajánlja. Ezen időtől fogva az intézmény, melyet Deák Ferencz is melegen pártolt, folytonosan gyarapo­dott, úgy hogy most már erős gyökerei vannak hazánkban is, épugy mind Európa többi előre haladt országaiban. Felolvasó a néptanítókon kí­vül főleg a papságot hívja fel az intézmény fel­karolására, például az angol papokat említvén fel, akik az iskolai penny-bankok felállítása körül legtöbb érdemeket szereztek maguknak. Hogy mily arányban fejlődött az intéz­mény nálunk, mutatja a következő kimutatás : Az eredmény igen szép, felolvasót azonban még­sem elégíti ki egészen, mert sajnos körül­ménynek találja, hogy a 22,000 magyarországi tanító közül csak mintegy 500 at lehetett az ügynek megnyerni. Ily eredménynél megálla­podni nem lehet, s azért oda kell hatni, hogy minél több tanító érdeklődjék az ügy iránt. Ezt úgy lehetne elérni, ha a főispánok figyelmükbe vennék az ügyet s érvényesítenék az ez irányban gyakorol­ható befolyásukat, ha a tanítók jutalmakban ré­szesülnének, mihez alapot kellene teremteni és ha a földesurak is pártolásukba vennék ezt az intézményt. Ezzel a felolvasás végét Somss­ich Pál elnök felkérte W­e­i­s­z B­­érvény Fe­­rencnet, hogy terjesszen a jövő igazgatósági ülés elé konkrét javaslatot, ígéri, hogy a kör­beható tanulmány tárgyává fogja tenni. * Lótenyésztésünk érdekében. A földmivelési minisz­ter a napokban terjedelmes utasítást intézett a mái,tar­tási pénzsegélyben részesítendő megyék lótenyésztési bi­zottságainak elnökeiben, a segélyek kiosztásánál követendő eljárás tárgyában. E szerint a lótenyészzés fejlesztését czélró erre az intézkedésre 10,000 frt áll rendelkezésre, mely összeg 800, 600 és 400 frtos tételekben azok közt a megyék közt fog, eloszlatni, bilt a kormány a szükség­letnek megfelelő, kellő száml­át nem állított. A segély községeknek vagy magánszemélyeknek adatik ki, de csak is oly mén birtokosának, a ki alkalmasnak ítélt ménjét közhasználatra bocsátja s igazolja, hogy legalább 35 da­rab idegen kanczát fedeztetett ménjével az idény alatt. A pénzsegély a mén darabját illetőleg 60-tól 100 írtig ter­jed. Ennek az uj intézménynek czélja a magánosok és községek tulajdonában levő mének eltartásának megkön­­­nyebbitése, minélfogva a miniszteri utasítás kiemeli, hogy a segélyezésnél elsőbbség adandó az oly mánok tulajdono­sának, kiknek a mén eltartása áldozatba kerül, másod sorban pedig az veendő figyelembe, hogy az illető vidék mének hiányában szükséget szenved. Esti 6 órakor zárulnak. Szokványon*» tavaszra................... .. 12.22­——12.25— frt. * őszre... ...........11.20-----11.25— , B.-tengeri május—jnninsr* 7.37—— 7.40— , Oláh tengeri május—júniusra ........... 7.30­— 7.32— B Zsokványzab tavaszra ....................... 8.35----- 8.38— * Káposztarepcse aag,—aaepb­re ......... 18.*/,-----13.8/4 - „ KUSafil* Prf»* Ara Irányasi S­s | ----------------­t«m807 ' frt tst­ ­meaeraa magyar 54,— 56 -Kertwag lanyha franosla ... 86 — 88 -olfts» ................... 70 ~ 75 — vörös ................... 48 - 62 — SiSr*"“4"' S.1 HA LeamagglaJ hiányaik ÖBBÍ­ ^18*8f «»<>«>& DlSÄf* !SayhS "*“*» »**“• *rés‘ ingyen horáci saiiárd , j, . netto te» TMW" •*•_;" • • • «valanaa m.laWgení».ám­B.*A 64,— 65,— izalsana ssiWíá „árog, lágengEj 68,_ 69._ Faavro* füstölt, asonnal 74,— 75,— " ülTMBtott .... «... 44. s_vr 4 n hoaxmai, feofdo , —.— — hordó ét **ilárd saákokban.... 22.30 23 25 rpifcn­ ví,’­« sserbiai hordó ..... —,— —.— Szávaii » Mákokba« 22.30 23 25 ingyen hordó lanyha szlavóniai la aj....... 16 50 17.50 sstta tara bánsági ej....... iá,— 16,— ölé lanyha “**87 ®* »» sssrfsl 16 — 16­­ eserbiai .... Is— Sabas« sailárd ®««y« I* 16-~ 18 “ burok nélkül a*® rbiai ......... ——<~ magyar fehér .... —“v— Kamar el­ magyar kékes ... ingyen hordd erasd** házi kék . aetto tara illiriai, .....7' ■«*,— erdélyi ......... Sarki íWsl.­i fehér la................. 64,— 66,— hordó nélkül *Boá*a fehér üt ... ....... 64.— 58.— vörös .......... nyers sala, esariat 27.— 87.69 K?1 natta |(„i, sárga, osnngstott... 80.60 81.— tara ****** fshkr ...... ....... .. 88.­apró hordókba» —••".••••* ¥ l*«k sailárd Jj £— m­öSSIili,,,­...... Haa,«« «**>„«■* Szesí 100 H „ tar neásalé- sailárd waw 31.25 31.76 konkrét » éíaaat?............ 33.76 34.— Magyar papirjáradék.................—.................... áS*­— Magyar 4n/#-os aranyjáradák ....*..................... 86.— Magyar általános hitelbank.......................... 287. Magyar leszámítoló ...... — Magyar földhitel................................................. —• Magyar jelzálogbank.......................................... .•— Osztrák hitel ...................................................... 295.— Anglo-osztrák ...................................................... —•— Anio-bank ............................................................. —•— Tiszai és szegedi kölcsön................................... —• év betevő tanuló beteti összeg 1876 ......................... 2,621 13,337 1877 ......................... 3,010 18,884 1878 .......................... 3,682 30,416 1879 .......................... 2,865 38,650 1880 ......................... 7,333 54,647 1881 ......................... 14,984 71,817 Gazdasági közlemények. * A gazdakörben ma este W­e­i­s­z B. Fe­rencz királyi tanácsos az iskolai takarék­­pénztár­akról tartott hosszabb és érdekes felolvasást. Felolvasó mindenek előtt a nevezett takarékpénztárak üdvös és hasznos voltát fejtegette Napirend február 19 én, N­aptár: Vasárnap. K. kath.: A. Farsangvasárnap. Frei : A. Ötvenedvasárnap. Görög-orosz * (febr. 7.) C. Zsir­­bagyó vasárnap. Zsidó: (sebat 30.) Kosohodes. Bap kel 7 í. 2 p.j nyug. 5 ó. 26 p. Hold kel 7 ó. 10 p. reg., nyug. 7 ó. 45 p. este. A képzőművészeti társulat disz-választmányi ülése; »ko­szorú és emlékirat átnyujtása Munkácsynak d. e. 11 órakor a sugárúti műcsarnokban. Egyetemi ifjak fáklyásmenete Munkácsi tiszteletére este 8 órakor. Munkácsi „Krisztus Pilátus előtt“ czimű­ festménye a mű­csarnokban d. u. 2 órától. Belépti dij 50 kr. A Petőfi-társaság havi felolvasó ülése d. e. 10 órakor az akadémia kis termében. Felolvasók : Kadl Ödön, Ja­kab Ödön és ifj. Ábrányi Kornél. A népnevelők budapesti egyesülete paedagogiai szakosz­tályának ülése d. e. 10 órakor. A Magyarhonijai­ élő zeneművészek segélyegyletének évi közgyűlése d. e. 11 órakor. Almásy Miklós magánhangversenye délben ’/j, 12 órakor. A „Balatonvidéki kör“ e hó 19-én d. u. 6 órakor sugárút 8. szám alatti Grüm­ek féle kávéházi helyiségben gyűlést tart. Napirend : Az alapszabályok tár­gyalása. Nagy bohécz-estély a vigadóban. Gyamatos kiállitás a Köztelken d. s. 19­12 és­­ 1, u. 2—4 ig. Iparmuzeum a műcsarnok épületében d. a. */,3­—>/,6 ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7 ig. Múzeumban állat- és néprajzi osztály d. e. 9—d. u. l óg. Horváth-féle „A föld körül“ csima nagy mon$ő ■itorá­na a sugárúton (66. sz.) egész nap. Belépti díj 20 kr. Állatkert nyitva egész nap. Kívánat a hivatalos lap február 18 ik számából. Árverések a fővárosban. Broozer Katalin 17,380 írtra becs. ingatl. márcz. 10 (torony-utcza 1.) Árverések a vidéken. Béres Jánosné 388 írtra becs. ingatl. márcz. 30 Terebes (S.-A.-Ujhely). Bund Vilmos 626 írtra becs. ingóságai márcz. 3 Szilágy-Somlyón. Tischler Katalin 3850 írtra becs. ingatl. ápril 6 Sárváron. Özvegy Szóka Jánosné 575 írtra becs. ingatl. ápril 24 Kern. Ssz.­­Péter (Sárvár). Ács József 1046 írtra becs. ingatl. m­árcz. 24 Nagybarát (Győr). Néhai Pandur József 870 írtra becs. ingatl. márcz. 3 Gyümölcsényben (Pécs), Steffánits Mihály 3819 írtra becs. ingatl. márcz. 23 Szentivány (Győr), Ves­­sey Lőrincz 2049 írtra becs. ingatl. ápril 26 Marczaliban. Gocznik András 720 írtra becs. ingatl.­márcz. 3 Ladomér (Aranyos Maróth), Tóth Mihályné 500 írtra becs. ingatl. márcz. 20 Debreczenben. Özv. Figula Györg­yné 7543 írtra becs. ingatl. márcz. 20 Pilis (Nagykálló), Elek Terézia 40,000 írtra becs. ingatl. ápril 20 Pazony (Nyíregyháza), Gibiser János 4620 írtra becs. ingatl. junius 22 Német- Újvár (Szentgotthárd). Ifj. Öry György 1229 írtra becs. ingatl. márcz. 17 Pécs. Rósz János 2600 írtra becs. ingatl. márcz. 6 Kalácsa (Vinga). Kellner Borbála 1487 írtra becs. ingatl. febr. 27 N.-Maroson (Ipolyság). Gruits Koszta 867 írtra becs. ingatl. márcz. 5 Újvidéken. Schalheit Ferencz 466 írtra becs. ingatl. márcz. 1 B.­Kisszöllösön (Veszprém), Galgóczy Gyula 6979 írtra becs. ingatl. márcz. 8 Kemecse (Nyíregyháza), K­isdi Mihály 2785 írtra becs. ingatl. márcz. 3 Gyiróson (Veszprém), Keczöly István 200 írtra Becs. ingatl. ápril 22 Jánosház (Sárvár) Morschhauzer György 749 írtra becs. ingatl. ápril 8 Marozán (Pécs). Andris Száva 2290 írtra becs. ingatl. márcz. 2 Kis Szent- Miklós (Újarad). Dunkits József 700 írtra becs. ingóságai márcz. 8 Mohács. Csajkó Alajos 1200 írtra becs. ingatl. ápril 20 Nagyszombat. Jákly Eipót 16,970 írtra becs. in­gatl. márcz. 4 Nagykikindán. Kretzu György 1774 írtra becs. ingatl. febr. 18 Lugoson. Muíh József 1767 írtra becs. ingatl. márcz. 20 N.-Palkonya (Pécs). Jovanovics Tódor 400 írtra becs. ingatl. márcz. 5 Újvidéken. Schreyer Benjámin 500 írtra becs. ingatl. febr. 28 Sarkad (Nagy­szalonta). Széllé Kálmán 4031 írtra becs. ingatl. febr. 20 Szadó (Léva). Özv. Katona Istvánné 644 írtra becs. ingatl. febr. 21 Andrásfalva (Losoncz). Szabó Lukáné 932 írtra becs. ingatl. márcz. 4 Perje (Szilágy-Somlyó). Molnár An­tal 1136 írtra becs. ingatl. febr. 23 Beclen (Nagyvárad). Báró Jósika Tekla 1440 írtra becs. ingatl. febr. 24 M.­­Szt.-Jákobon (Maros-Ludas). Miksa Imre 1500 írtra becs. ingatl. márcz. 6 Hadréven (Maros-Ludas). Horthy Gyula

Next