Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)
1922-05-16 / 110. szám
2 anyagi megerősödést, gazdasági és kulturális felvirágzást hozzon a magyar nemzetnek. Ebben a munkában kívánom én támogatni Bethlen Istvánt és kérem önöket is, hogy támogassák őt. (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.) A lefolyt évek, az események tanulságait le kell vonnia a nemzetnek az u. n. alkotmányjogi reformok megoldásánál is. Ezek közé tartozik a választójog végleges, vagy mondjuk, legalább egyelőre végleges törvényhozási rendezése, a főrendiház újjászervezése, a közigazgatás régóta készülő reformja, mint amelyek a legaktuálisabbak. És itt egyet le kell szögezni a megoldás módját illetőleg és ez az, hogy a történelmi alapot elhagyni, a múlttal az összeköttetést megszakítani nem lehet, mert az megbosszulná magát. A fejlődés iránya — ezt senki sem vonhatja kétségbe — a demokrácia. Azonban a demokráciát nem szabad úgy feltüntetni, mintha az az állampolgárok nyers egyenlőségét jelentené. A demokrácia tiszta eszméje, — amint azt Kuncz a Nemzetállam című művében mondja — a személyes érdemnek és kitűnőségnek állami és társadalmi elismerése és érvénye, függetlenül a származástól és a vagyontól, a személyes érdem aránya szerint szervezett állam és társadalom. A demokratikus választójog nem lehet a tömeguralom megteremtésének eszköze, mert a tömeguralom nem demokrácia. A tömeguralom halála a demokráciának és halála vele együtt a nemzetnek is, mert vagy tyranizmushoz, vagy idegen szolgaságba sülyedéshez vezet. A közigazgatás reformjával kapcsolatosan szükségesnek tartom a külön városi törvény megalkotását, a törvényhatósági jogú városok számának szaporítását azzal, hogy a nagyobb rendezett tanácsú városok törvényhatósági joggal ruháztassanak fel. Szükségesnek tartom, hogy a városok gazdasági és pénzügyi tekintetben a kormányhatósággal szemben nagyob önállósággal ruháztassanak fel, részükre a városi takarékpénztár felállításának és kötvények kibocsátásának a joga törvényben szabályoztassék; a beszállásolás ügye, a fogyasztási adók ügye, az állam helyett teljesített teendők költségeinek megtérítési ügye rendeztessék. Gazdasági és pénzügyi helyzetünk megjavításának egy rendkívüli nagy akadálya az, hogy Damokles kardjaként függ felettünk a jóvátétel kérdése. Ellenségeinknek eme kegyetlen, igazságtalan követelése ellen a kormány erélyesen tiltakozott. Tiltakoznia kell magának a nemzetnek is. De ez a tiltakozás erővel és súllyal csak akkor bírhat, ha ez a nemzet egységes lesz, ha az erőket nem emésztjük itt benn az egymás elleni elkeseredett, oktalan, egyedül csak az ellenség A takarékosság elvének kell a legszigorúbban érvényesülni egyrészt az állam gazdasági életében, másrészt az egyes állampolgárok gazdasági életében. Soha nem volt olyan ijesztő, olyan kétségbeejtő nyomorban a társadalomnak egyetlen rétege sem, mint most, de talán soha nem volt olyan hivalkodó, olyan pazarló az élet, soha nem volt olyan esztelen könnyelműség rabja társadalmunk, mint épen most. Ennek meg kell változnia. A gazdasági helyzet javításának másik tényezője a munka. Egyik oldalon a fogyasztás csökkentése és lehetőleg arra a körre korlátozása, amely körben a fogyasztás tárgyát mi magunk, csonka hazánk körén belül előállíthatjuk, másrészt lehetőleg minden szükségletünket saját termelésünkkel fedezése, e mellett minden téren a lehető legnagyobb mérvű produktivitás az, amivel gazdasági mérlegünk egyensúlyát helyreállíthatjuk és amivel kereskedelmi mérlegünket a külállamokkal való gazdasági viszonyunkat megjavíthatjuk. Ennek az eredménynek azonban van egy nagyon lényeges előfeltétele és ez az, hogy minden állampolgárnak egyformán adassék meg a mód és lehetőség arra, hogy a maga erejét és képességét teljes mértékkel fejthesse ki a termelés, a munka, a gazdasági élet terén. Senkit a termelő munka lehetőségétől sem a szellemi, sem az anyagi téren megfosztani nem lehet. Meg kell ezért szüntetni mindazon korlátozásokat, amelyek egyesekre másokkal szemben a gazdasági élet szabad erőkifejtésének akadályát képezik. A termelő munka kifejtésének tere a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem. Azt, hogy ezen termelési ágak közül a nemzet gazdasági életében melyik bir nagyobb jelentőséggel, elsősorban az állam természeti tényezői szabják meg. Ha a természeti tényezőket figyelembe vesszük, már az első tekintetre megállapítható, hogy nemzetünk gazdasági életében a mezőgazdasági termelés különösebb fontossággal bír. Az országunkat annyira megcsonkított békeszerződés a termelő munka lehetőségét aránylag a mezőgazdaság terén hagyta meg legnagyobb mértékben. Az állatállomány, a mezőgazdasági gépek és más felszerelések nagy részének elrablása ugyan a mezőgazdaságot is válságos helyzetbe sodorta, mégis a megmaradt földterületen kifejtendő termelő munka az, amely az élet legelsőrangú szükségleteit és annyira tönkretett iparunk és kereskedelmünk anyagát elsősorban szolgáltathatja. Minden lehetőt el kell követni azért, hogy mezőgazdaságunk a lehető legtöbbet és a lehető legjobbat szolgáltathassa a nemzet öszszesége javára. A mezőgazdasági termelés intenzívebbé és eredményesebbé tétele érdekében elsőrangú tényezőnek kell tekintenem a mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztését. A mezőgazdasági szakoktatás mai rendszere nem alkalmas arra, hogy a szaktudást, a szakértelmet épen annak a rétegnek adja meg, amelyiknek arra talán legnagyobb szüksége van. A kisbirtokos és nagyrészben a középbirtokos osztályt a mezőgazdasági középiskolák volnának hivatva ellátni azon szakismeretekkel, amelyek nélkül az okszerű gazdálkodás a verseny miatt immár annyira szükséges. Emellett feltétlenül szükségesnek tartom azonban a legmagasabb nívójú szakoktatás érdekében a mezőgazdasági egyetemnek a létesítését és pedig annak a debreceni tudományegyetemmel kapcsolatban megszervezését. De szükségesnek tartom a mezőgazdasági munkások szakképzésének a megvalósítását is. A mezőgazdaság érdekeinek kellő mértékben biztosítása most már különösen szükségessé és sürgőssé teszi, hogy a mezőgazdaság érdekképviselete a mezőgazdasági kamarákban, amelyekre vonatkozólag a törvényhozás már rendelkezett is, haladéktalanul megszerveztessék. A részletkérdésekre kitérni az idő rövidsége miatt nem lehetvén, csak azt említem meg, hogy az állattenyésztés emelése érdekében megfelelő tenyészállatok biztosításáról, az állati betegségek, különösen a sertésvész elleni oltóanyagok lehetőleg állami intézmény útján előállításáról és forgalomba hozásáról gondoskodni elsőrendű feladata kell, hogy legyen a kormánynak. Külön ki kell emelnem Debrecen város gazdaközönségének ama kívánságát, hogy Debreczenben kiviteli, elsősorban sertéskiviteli piac létesíttessék. Ez nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az állatkereskedelemnek is eminens érdeke. Debreczennek a múltban nagy kiterjedésű állatkereskedelme volt. Jelenleg pedig az ország egyik legnagyobb állat-, elsősorban sertéstenyésztő vidékeinek a központja. Minden joga megvan tehát a városnak ahoz, hogy a kormánytól az állatkereskedelem minél teljesebb kifejlődésének lehetővé tételét igényelje. A mezőgazdaság ügyével szoros kapcsolatban áll a földreform ügye. Hogy a földreformról, mint a földválságról szóló törvényiek azt célozzák, hogy azt az egészségtelen állapotot, amelyet a birtokmegosztás adatai mutatnak, megszüntesse s földhöz juttassa mindazokat, akik eddig is a föld megmunkálásából éltek és akik kellő gazdasági ismeretekkel s kellő anyagi erővel rendelkeznek arra, hogy saját földjükön dolgozhassanak tovább. A földreformra vonatkozó törvénynek mielőbbi gondos végrehajtását kívánom nemcsak azért, hogy a törvény által elérni kívánt cél eléressék, de azért is és úgy a termelés biztonsága, mint a rend és nyugalom érdekében ez egyaránt fontos —, hogy az a demagógia, az a folytonos izgatás, amelynek oly előszeretettel használt fegyvere a földosztás kérdése, egyszer már megszűnjék. Részes munkát és részes földet kell biztosítani a mezőgazdasági munkásságnak. Kár, hogy a földreform ügyével még mindig nem nyert megoldást a kötött birtokok, a hitbizományok felszabadításának, szabad forgalmának és az állami eredetű egyházi javak rendezésének az ügye. Ezek a kérdések még a jövő feladatai közé tartoznak. Fejlettebb gazdasági életet élő államokban a mezőgazdaság az iparral és a kereskedelemmel együtt fejlődik és egymással szoros kapcsolatot tart fenn. Hazánkban mindazon iparágaknak, amelyekhez a nyersanyagot a mezőgazdaságnak szolgáltatni képes, jövője van és ezen iparágakat különösebb módon ki kell fejleszteni egyrészt azért, hogy amit lehet mi magunk állítsuk elő magunknak s ezzel a külföldtől lehetőleg függetlenítsük magunkat, másrészt azért, hogy mindazon anyagot, amire szükségünk nincsen, ne nyers állapotban, hanem félig, vagy teljesen feldolgozva bocsáthassuk a külföldi piacokra, amely esetben sokkal nagyobb gazdasági eredményeket érhetünk el. A malomipar, bőripar, húsipar elsőrenden olyanok, amelyek erős kifejlesztésének a lehetőségei megvannak, amely ipar termékei külföldi piacokon is könnyebben elhelyezhetők lesznek? Ki kell emelnem itt különösen a szővő-fonóipart, amely régebben meglehetősen virágzó iparág volt nálunk, amelyre a ruházati cikkek tekintetében a külföldtől lehető függetlenségünk szempontjából — hogy mennyire fokozni kell a termelő munkát! EGYET ÉRT ÉS 1922 május 16. geink javára szolgáló személyes és pártküzdelmekben. Azonban a jóvátétel függőben levő kérdése nem lehet ok arra, hogy minden eszköz és mód, ami csak rendelkezésre áll, fel ne használhassák arra, hogy gazdasági és pénzügyi helyzetünk siralmas állapotán segítsünk s az életet elviselhetőbbé tegyük. A segítésnek kettős útja van. Az egyik a takarékosság, a másik a munka. i|mí(i«iiTg»iiiiiiffiirri"i'i iiiír nií n. maii mm Mérték szerint készítek két nap alatt bármilyen szkin Schlötl SándOr, glasse-, svéd- vagy kesztyű-, kötszer- és orvosi műszertár I kutyabőr kesztyűt. Telefon 11-11Girardi és panama kalapok tisztítását a legszebben a legújabb olasz rendszer szerint megkezdettük. Telefon 11-111 - 1 Telefon 11-11Széll Gergely, Piac utca 63. sz. alatt. Telefon 11-111