Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)
1922-05-16 / 110. szám
Dr. Vásári István, az I. kerület egységespárti képviselőjelöltje, vasárnap délelőtt tartotta programmbeszédét az első kerületi választópolgárság nagy érdeklődése mellett, a Bika dísztermében. A megjelentek között ott voltak : Nagy József üdv. tanácsos, dr. Magosi György városi tiszti főügyész, Bodor Gyula főerdőtanácsos, dr. Nábrátzky Béla főjegyző, dr. Tüdős Kálmán, dr. Bruckner Ernő főorvosok, Drezner Ármin malomigazgató, dr. Csűrös Ferenc, dr. Tóth Emil Bodnár Géza Kondor Kálmán, Jóna István, P. Nagy Zoltán, Békés Gyula, Vas János, dr. Kertész Endre, Csáky János, Kardoss G., Reich Viktor, Ekly József, Schwartz Vilmos, Gyarmathy I., Mayer Jenő, dr. Boldisár Kálmán, Bohn Ede, Rostás István, Balogh István, Deák István vezetése alatt a kerület egész föld- , mivelő és ipart űző polgársága stb., stb. Ezenkívül nagyon előkelő hölgyközönség a páholyokban. A gyűlést Nagy József pártelnök nyitotta meg, aki meleg szavakkal ajánlotta a választópolgárság figyelmébe dr. Vásári Istvánt, az első kerület képviselőjelöltjét. (Zajos éljenzés.) Kijelentette, hogy dr. Vásári I. nem kereste a képviselőjelöltséget, csupán polgártársainak felkérésére és bizalma folytán vállalta azt el. Hosszantartó éljenzés közben emelkedett szólásra dr. Vásáry István, aki nagykoncepciója, a politika minden kérdésére kiterjeszkedő, igen tartalmas, nívós programmbeszédet tartott. Rövid bevezetés után, amelyben a mai beteg közállapotokat vázolta, megvilágította az orvoslás módjait. Nyomatékosan mutatunk rá, — úgymond, — hogy a felekezeti békét megbontani nem szabad, az állam polgárait nem lehet a szerint megkülönböztetni és egymással szembe állítani, hogy melyik vallás szertartásai szerint imádja Istent, mert ez az eljárás az emberiség történelmének leggyászosabb és legborzalmasabb időszakait támaszthatja életre. Amikor mindezeket tettük és mikor annak a véleményünknek adtunk kifejezést, hogy a törvények uralmát és tiszteletét mindenkivel szemben meg kell követelni és biztosítani kell, amikor mondottuk, hogy az állampolgárok között nem lehet különbséget tenni sem személyét, sem vagyonát és azok védelmét illetőleg, hogy minden olyan cselekmény, vagy mulasztás, amely a törvényekkel ellentétben áll, feltétlenül és személyválogatás nélkül megtorlandó és amikor aggodalmainknak adtunk kifejezést amiatt, hogy a törvénytelenségek a nemzet becsületét és jóhírét rontják le a kulturnemzetek előtt, mert bennünket is a Balkán népei közé szorítanak le, hogy további gazdasági romlásunkat okozzák, hitelképességünket tönkre teszik, amkor a destrukció bélyegét nyomják ránk azok, akik amint néhány nappal ezelőtt az egyik helyi lapban megjelent keresztyén nemzeti ellenzéki követeléseket olvasva megállapíthattam, — most ugyanezeket követelik és vádolják a kormányt s vádolják gróf Bethlen István miniszterelnököt — nyilván és világosan a maguk bűneiért. (Percekig tartó éljenzés és taps.) Mert igaz ugyan, hogy még most is történnek olyan cselekmények, amelyek mélyen elítélendők minden jóérzésű és műveit ember által, de ne felejtsük el azt, hogy ha a keresztyén nemzeti ellenzék vezérei és tagjai akkor jártak volna el a törvény szerint, amikor a legelső ilyen cselekmények elkövettettek, akkor már nem kellene nekünk követelni és nem kellett volna akkor sem követelni a törvénytiszteletet, a személyi és vagyoni biztonság megóvását. Mindenesetre különös, hogy mindez csak most, a választások előtt jutott eszébe a keresztyén nemzeti előidéinek, de amikor ezt az ország egyik miniszterelnöke a nemzetgyűlésen követelte és amikor rámutatott arra, hogy milyen nagy ártalmára vannak ezek az események ügyünknek a külföldön és a nemzetek sorsát és akkor intéző hatalmasságok előtt, akkor szóval és írásban a leghevesebben támadtak reá épen azok, akik most ezeket, mint követeléseket állítják fel és mint vádakat hangoztatják. Hogy már a vádaknál maradjunk, engedjék meg, hogy elmondjam azt a vádat is, amely szerint a királyt a kormány — és ezért elsősorban megint ennek fejét,gróf Bethlen Istvánt teszik természetesen felelőssé, mert most ő áll, mint Tisza István utóda, az útban, — kiszolgálhatta az ellenségnek, továbbá, hogy nem gondoskodott a királyi család szükségleteiről. * De elhallgatják azt, hogy a királyt ők vitték bele egy kalandos vállalkozásba s ők vesztették el a királyt. Amikor pedig a királyi család szükséget szenvedett és a király állítólag e miatt meghalt, akkor ők a királyi jövedelmek egy tekintélyes részét pártcélokra igénybe vették. Nem utolsó az sem, amikor e miatt panaszkodik a keresztyén nemzeti ellenzék, hogy az 1000 éves szabadságjogok nem tartatnak tiszteletben és hogy az internálási táborok még mindig fennállanak. Hiszen ezeket — ha jól emlékszem — mind ők csinálták és ők tiltakoztak a szabadságjogok biztosítása és az internálási táborok megszüntetése ellen, akkor, amikor ezt mi kívántuk .„lőlük. És hogy teljes legyen a sorozat, az említett követelések között olvastam, hogy a kormányt vádolja a keresztyén nemzeti ellenzék azzal, hogy valutajavítás címén bevezette a szabadforgalmat a külfölddel és a követelései sommázatában ott van, hogy követeli kereskedelmi téren a forgalom szabaddá tételét, íme, ide jutottunk a választások idejére! ára 5 Korona. Előfizetési ár helyben és vidéken: 1 EGYES SZÁM ÁRA 5 KORONA. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 100*— K Félévre. .560'— K | Kapható az összes dohánytőzsdékben I Kossuth utca 2-ik szám alatt, vstros- negyedévre 280'— K Egész évre 1100— K | :: és az utcai árusítóknál. _____r ::_______________háza épület._____r :: Mit akar gróf Bethlen István? Mindezek azt mutatják, hogy a nemzetet a mai helyzetből nem lehet kivezetni más után, mint amelyiken a rendes, békés fejlődés idején haladt, mint amelyik a természetes fejlődésnek az útja. .. jelszavaktól mentes, reális alapon nyugvó, liberális nemzeti politika útjára kell visszatérni. Vannak, akik szinte foglalkozásszerűleg egyebet sem tesznek, mint ezt a rendes, békés időkben követett politikai irányzatot ócsárolják, szidják s minden baj okozójának állítják, azonban azt hiszem nincsen senki közöttünk, aki a mai életet szívesen ne cserélné fel azzal az élettel, amelyet a háború előtt éltünk. Gróf Bethlen István miskolczi beszédében kijelentette, hogy a fgelső feladat a nemzeti egység helyreállítása, minden ennek útjába álló akadály elhárítása, az osztály- és felekezeti ellentétek teljes megszüntetése, a polgári és politikai szabadság biztosítása. Minden erőt, amely a nemzet tagjaiban van, egy hatalmas egységbe kell összeforrasztani, egy nagy, együttes munkába kell állítani. A nemzeti egység felmaradásá- nak biztosítéka a törvényes rend uralma, az erős államhatalom, a polgári és politikai szabadságok. Törvényes rend nélkül nincsen személyi és vagyonbiztonság, nincsen lehetősége semmi alkotó, termelő munkának sem szellemi, sem gazdasági téren. Erős államhatalom nélkül erősesen a nemzet és egyesek, vagy csoportok eszköze. Ha az államhatalom az állampolgárok személyének és vagyonának védelme, az azok elleni támadások megtorlása tekintetében állampolgár és állampolgár között különbséget tenne, megszűnik államhatalom lenni, párt vagy osztályhatalommá válnék, az önkény és erőszak uralmává sülyedne. A polgári és politikai szabadság teszi lehetővé a szellemi és gazdasági erők kifejthetését, ez hozza létre azt a versenyt, azt a küzdelmet, amely minden életnek és minden haladásnak az előfeltétele Ezek biztosítják a közélet, a közerkölcs tisztaságát. Törvény tiszteletét, erős államhatalmat, polgári és politikai szabadságot akar tehát az egységes párt és annak vezére, hogy békét, nemzeti egységet, alkotó munkát.