Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)

1922-05-16 / 110. szám

Dr. Vásári­ István, az I. kerület egységespárti képviselőjelöltje,­­ vasárnap délelőtt tartotta pro­­grammbeszédét az első kerületi választópolgárság nagy érdeklő­dése mellett, a Bika dísztermé­ben. A megjelentek között ott vol­tak : Nagy József üdv. tanácsos, dr. Magosi György városi tiszti főügyész, Bodor Gyula főerdőta­­nácsos, dr. Nábrátzky Béla fő­jegyző, dr. Tüdős Kálmán, dr. Bruckner Ernő főorvosok, Drezn­er Ármin malomigazgató, dr. Csű­rös Ferenc, dr. Tóth Emil Bod­nár Géza Kondor Kálmán, Jóna István, P. Nagy Zoltán, Békés Gyula, Vas János, dr. Kertész Endre, Csáky János, Kardoss G., Reich Viktor, Ekly József,­­ Schwartz Vilmos, Gyarmathy I., Mayer Jenő, dr. Boldisár Kál­mán, Bohn Ede, Rostás István, Balogh István, Deák István veze­tése alatt a kerület egész föld- , mivelő és ipart űző polgársága­­ stb., stb. Ezenkívül nagyon elő­kelő hölgyközönség a páholyok­ban. A gyűlést Nagy József párt­elnök nyitotta meg, aki meleg szavakkal ajánlotta a választó­­polgárság figyelmébe dr. Vásári­ Istvánt, az első kerület képvi­selőjelöltjét. (Zajos éljenzés.)­­ Kijelentette, hogy dr. Vásári­ I. nem kereste a képviselőjelöltséget, csupán polgártársainak felkéré­sére és bizalma folytán vállalta azt el. Hosszantartó éljenzés közben emelkedett szólásra dr. Vásáry István, aki nagykoncepciója, a politika minden kérdésére kiter­­­jeszkedő, igen tartalmas, nívós programmbeszédet tartott. Rövid bevezetés után, amely­ben a mai beteg közállapotokat vázolta, megvilágította az orvos­lás módjait. Nyomatékosan mutatunk rá, — úgymond, — hogy a felekezeti békét megbontani nem szabad, az állam polgárait nem lehet a sze­rint megkülönböztetni és egy­mással szembe állítani, hogy me­lyik vallás szertartásai szerint imádja Istent, mert ez az eljárás az emberiség történelmének leg­gyászosabb és legborzalmasabb időszakait támaszthatja életre. Amikor mindezeket tettük és mikor annak a véleményünknek adtunk kifejezést, hogy a törvé­nyek uralmát és tiszteletét min­denkivel szemben meg kell köve­telni és biztosítani kell, amikor mondottuk, hogy az állampolgá­rok között nem lehet különbséget tenni sem személyét, sem vagyo­nát és azok védelmét illetőleg,­­ hogy minden olyan cselekmény, vagy mulasztás, amely a törvé­nyekkel ellentétben áll, feltétlenül és személyválogatás nélkül meg­­torlandó és amikor aggodalma­inknak adtunk kifejezést a­miatt, hogy a törvénytelenségek a nem­zet becsületét és jóhírét rontják le a kultur­nemzetek előtt, mert bennünket is a Balkán népei közé szorítanak le, hogy további gaz­dasági romlásunkat okozzák, hi­telképességünket tönkre teszik, a­m­kor a destrukció bélyegét nyom­ják ránk azok, akik amint néhány nappal ezelőtt az egyik helyi lap­­­­ban megjelent keresztyén nem­­­­zeti ellenzéki követeléseket ol­vasva megállapíthattam, — most ugyanezeket követelik és vádol­ják a kormányt s vádolják gróf Bethlen István miniszterelnököt — nyilván és világosan a maguk bűneiért. (Percekig tartó éljenzés és taps.) Mert igaz ugyan, hogy még most is történnek olyan cselek­mények, amelyek­ mélyen elíté­lendők minden jóérzésű és mű­veit ember által, de ne felejtsük el azt, hogy ha a keresztyén nemzeti ellenzék vezérei és tagjai akkor jártak volna el a törvény szerint, amikor a legelső ilyen cselekmények elkövettettek, akkor már nem kellene nekünk köve­telni és nem kellett volna akkor sem követelni a törvénytiszteletet, a személyi és vagyoni biztonság megóvását. Mindenesetre különös, hogy mindez csak most, a választások előtt jutott eszébe a keresztyén nemzeti előidéinek, de amikor ezt az ország egyik miniszterelnöke a nemzetgyűlésen követelte és ami­kor rámutatott arra, hogy milyen nagy ártalmára vannak ezek az események ügyünknek a külföldön­­ és a nemzetek sorsát és akkor intéző hatalmasságok előtt, akkor szóval és írásban a leghevesebben támadtak reá épen azok, akik most ezeket, mint követeléseket állítják fel és mint vádakat han­goztatják. Hogy már a vádaknál marad­junk, engedjék meg, hogy elmond­jam azt a vádat is, amely sze­rint a királyt a kormány — és ezért első­sorban megint ennek fejét,­­gróf Bethlen Istvánt teszik természetesen felelőssé, mert most ő áll, mint Tisza István utóda, az útban, — kiszolgálhatta az ellen­ségnek, továbbá, hogy nem gon­doskodott a királyi család szük­ségleteiről. * De elhallgatják azt, hogy a ki­rályt ők vitték bele egy kalandos vállalkozásba s ők vesztették el a királyt. Amikor pedig a királyi család szükséget szenvedett és a király állítólag e miatt meghalt, akkor ők a királyi jövedelmek egy tekintélyes részét pártcélokra igénybe vették. Nem utolsó az sem, amikor e miatt panaszkodik a keresztyén nemzeti ellenzék, hogy az 1000 éves szabadságjogok nem tartat­nak tiszteletben és hogy az inter­­­nálási táborok még mindig fenn­­állanak. Hiszen ezeket — ha jól emlékszem — mind ők csinálták és ők tiltakoztak a szabadság­­jogok biztosítása és az interná­­lási táborok megszüntetése ellen, akkor, amikor ezt mi kívántuk .„lőlük. És hogy teljes legyen a soro­zat, az említett követelések kö­zött olvastam, hogy a kormányt vádolja a keresztyén nemzeti ell­­enzék azzal, hogy valuta­javítás címén bevezette a szabadforgal­mat a külfölddel és a követelései sommáza­tában ott van, hogy kö­veteli kereskedelmi téren a forga­lom szabaddá tételét, íme, ide jutottunk a választá­­s­­ok idejére! ára 5 Korona. Előfizetési ár helyben és vidéken: 1 EGYES SZÁM ÁRA 5 KORONA. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 100*— K Félévre. .560'— K | Kapható az összes dohánytőzsdékben I Kossuth­ utca 2-ik szám alatt, vstros- negyedévre 280'— K Egész évre 1100­— K | :: és az utcai árusítóknál. _____r ::_______________háza épület._____r :: Mit akar gróf Bethlen István? Mindezek azt mutatják, hogy­ a nemzetet a mai helyzetből nem lehet kivezetni más után, mint amelyiken a rendes, békés fejlő­dés idején haladt, mint amelyik a természetes fejlődésnek az útja. .. jelszavaktól mentes, reális ala­pon nyugvó, liberális nemzeti po­­l­itika útjára kell visszatérni. Vannak, akik szinte foglalko­­zásszerűleg egyebet sem tesznek, mint ezt a rendes, békés időkben követett politikai irányzatot ócsá­rolják, szidják s minden baj oko­zójának állítják, azonban azt hi­szem nincsen senki közöttünk, aki a mai életet szívesen ne cserélné fel azzal az élettel, amelyet a há­ború előtt éltünk. Gróf Bethlen István miskolczi beszédében kijelentette, hogy a fgelső feladat a nemzeti egység helyreállítása, minden ennek út­jába álló akadály elhárítása, az osztály- és felekezeti ellentétek teljes megszünt­etése, a polgári és politikai szabadság biztosítása. Minden erőt, amely a nemzet tagjaiban van, egy hatalmas egy­ségbe kell összeforrasztani, egy­­ nagy, együttes munkába kell állí­tani. A nemzeti egység felmaradásá-­­ nak biztosítéka a törvényes rend uralma, az erős államhatalom, a polgári és politikai szabadságok. Törvényes rend nélkül nincsen személyi és vagyonbiztonság,­­ nincsen lehetősége semmi alkotó, termelő munkának sem szellemi, sem gazdasági téren. Erős államhatalom nélkül erő­­sesen a nemzet és egyesek, vagy csoportok eszköze. Ha az állam­hatalom az állampolgárok sze­mélyének és vagyonának védelme, az azok elleni támadások­ meg­torlása tekintetében állampolgár és állampolgár között különbsé­get tenne, megszűnik államha­talom lenni, párt vagy osztály­hatalommá válnék, az önkény és erőszak uralmává sülyedne. A polgári és politikai szabadság teszi lehetővé a szellemi és gaz­dasági erők kifejthetését, ez hozza létre azt a versenyt, azt a küz­delmet, amely minden életnek és minden haladásnak az előfeltétele Ezek biztosítják a közélet, a köz­erkölcs tisztaságát. Törvény tisztele­tét, erős állam­­hatalmat, polgári és politikai sza­badságot akar tehát az egységes párt és annak vezére, hogy békét, nemzeti egységet, alkotó munkát.

Next