Elektromos Híradó, 1998 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám
Természetesen egyéb módszerekkel is lehet takarékoskodni, amelynek számos - családonként - kialakult gyakorlata van, ahol némi leleményesség és következetesség segít. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le azokra a rosszemlékű tanácsokra, amit az ’50-es években kaptunk. Pl. az irodai villanykapcsolók alatt "szúrta" az ember szemét: "oltsd el a villanyt, takarékoskodj a villamos energiával!" Az áremelés természetesen különböző mértékben, de beépül mindazokba a termékekbe és szolgáltatásokba, amelyekhez villamos energiát használnak. Előre kell bocsátani, hogy az a folyamat, amiről a következőkben szó lesz, bármelyik energiaféleségre jellemző, így a gázáremelés is beépül a termékbe, ahol gázt használnak fel, vagy a benzin esetében, ahol pl. fuvarozással foglalkoznak stb. Példaként mégis a villamos energia a legjobb, mert azt minden háztartás használja, mondhatjuk saját bőrünkön tapasztaljuk a változást. Aki soha nem tankol benzint, az csak nézőként éli át ennek zsebbevágó következményeit, és legfeljebb megértéssel szemléli. Az "össznépi" érdeklődést és reagálást minden esetben a villamos energia árváltozása váltja ki. Ebben az esetben a lakosság közös nyelven beszél, ennek elítélésében közmegegyezés van, ezért érdemes példaként ezt az energiahordozót választani a mondanivaló alapjául. Az tény, hogy nemcsak a háztartásban okoz többletköltséget a villamos energia áremelése, hanem azonnal beépítik valamennyi ipari, mezőgazdasági termékbe, vagy a közlekedési költségbe (vasúti és városi villamosvontatás), végtelenségig sorolhatnánk következményeit. Fogadjuk el, hogy az áremelkedés feltétlenül növeli a termékek forgalmi értékét. Természetesen nem azonos mértékben, mert pl. az alumíniumgyártásnál, ahol a villamos energia tartalma elérheti a 40 %-ot, más végeredményt kapunk, mint mondjuk a hagymatermelésnél, ahol "az Isten" ingyen adja a vizet meg a napot. Ennek ellenére olyan termékek ára is reagál a villamos energia áremelkedésére - nem egyszer jelentősen -, amelyeknek a villamos energia tartalma minimális vagy egyáltalán nincs is. E jelenség elemzése a cikk tárgya, de amiről szó lesz az nem új, nem közgazdasági tárgykörbe tartozó felfedezés, hanem egyszerűen arról van szó, hogy bár villamosenergia-ár számos területen beépül a termékbe és szolgáltatásba, de vannak olyan termékek, amelyek árát egyáltalán nem befolyásolja. Elnézést kérek a közgazdászoktól - hiszen ők ezt jól ismerik - és kijelentem, hogy nem találtam fel újat - csak elemeztem a folyamatot -, csak igyekeztem érveket gyűjteni a villamosenergia-áremelés és a termékárak közötti összefüggések reális megítéléséhez. A következőkben leegyszerűsítve szeretném bemutatni: általában hogyan alakítja a villamos energia ára az egyes termékek árát. Félreértéseket elkerülendő, természetesen nemcsak a villamos energia, hanem minden más energiaár azonos folyamatban befolyásolja a termékek árát. Meg kell jegyezni azt is, hogy a befolyásolás - ismereteink szerint - a legtöbb esetben a termékek árának növelését jelentette. Térjünk a tárgyra! A termékben megtestesülő villamosenergia-ár, amelyet annak előállításához, illetve különböző szolgáltatások nyújtásához felhasználnak, a termék, illetve a szolgáltatás közvetlen önköltségében jelenik meg (közvetlen anyagköltség). A villamos energia áremelésekor a közvetlen önköltség-növekményre további, úgynevezett közvetett költségek (értékesítési, igazgatási és egyéb általános költség) és nyereség is rakódik, amelyek együttesen határozzák meg a végtermék, illetve a szolgáltatás árát. A közvetlen anyagköltségben végrehajtott 25 %-os villamosenergia-áremelés az előbb felsorolt és rárakódó költségekkel együtt - mint növekmény a termék árában - elérheti a 40-45 %-ot. Az egyszerűség és áttekinthetőség érdekében a következőkben az utóbbiakat figyelmen kívül hagyhatjuk. Megtehetjük, hiszen a folyamat lényegét nem, csupán valamelyest a végeredményt befolyásolja. Még egyszer megismétlem, hogy a cikknek nem célja a villamos energia árának elemzésével foglalkozni. A végén is csak érinti az átlag háztartásokra gyakorolt hatását. Célja viszont egyszerűsített módon bemutatni, hogy a villamos energia áremelése hogyan és milyen hatást gyakorol a termék árának alakulására. Válasszunk tehát szimbolikusan egy terméket. Azért célszerű ezt az utat választani, mert bármely konkrét termék elemzése sem nyújtana meggyőzőbb információt, hiszen a különböző termékeknek ugyanis különböző a villamos energia tartalma, de a folyamat - amiről szó van - elvileg valamennyi esetben azonos. Nézzük tehát az egyszerű terméket, és azt nevezzük el "A- nak". Az "A" termék ára legyen 1000,- Ft. Amennyiben hibásan értelmezzük - és sajnos ez a gyakorlat - a villamosenergiaáremelkedés hatását egyesek úgy építik bele egy termék árába, hogy annak fogyasztói árát egyszerűen megemelik 25 %-kal. Ez esetben ha: - "A" termék fogyasztói ára 1000,-Ft - a villamos energia 25 %-os áremelkedése esetén a termék árát ennyivel növelik, ez 250,-Ft. Az áremelés után tehát az új termék ára szélsőséges esetben 1000 + 250 + 1250,-Ft. Ebben a gondolatmenetben elkerülhetetlenül hatékony inflációgerjesztő folyamattá terebélyesedhet. Valóságban a szóban forgó energiaáremelkedés nem így befolyásolja a termék árát, és nem ilyen egyszerűen épül be a folyamatba. Helyesen a következőképpen: legyen - mint előbb - az "A" termék fogyasztói ára ismét 1000,-Ft, előállításához a felhasznált villamos energia ára (a termék villamos energia tartalmának értéke) 100,- Ft, a villamos energia árának 25 százalékos emelése gyakorlatilag csak a termék villamos energia tartalmát érinti, azaz 100,- Ft-ot, amelynek 25 százaléka 1 25,- Ft. Tehát a termék ára a villamosenergia-áremelés után (eltekintve az önköltségbe rakodó egyéb költségektől) 1000,-Ft + 25,- Ft + 1025,- Ft. ELEKTROMOS HÍRADÓ