Elektrotechnika, 1971 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1971-10-01 / 10-11. szám

Elektrotechnika 64. évf. 1971. 10—11. sz. Terényi L.: RÁZD­AN—3 számítógép 349 2. A távadatfeldolgozási rendszer Az adatátviteli csatorna és a számítógép kap­csolatától függően kétféle adatátviteli üzem lehet­séges. Az első változat olyan üzemmód, amelyben az átvitt adatokat a célállomáson levő végberende­zés valamilyen hordozóra rögzíti, az adatok be­olvasása pedig a gép tárolójába erről a hordozóról fog történni egy esetleg későbbi, az átviteltől füg­getlen időpontban. Ezt off­line adatátvitelnek nevezzük. Az adatátvitel másik, fejlettebb módszere az on­line átvitel. Jellemzője, hogy az adatátviteli csa­torna a számítógéppel közvetlen kapcsolatban van, és a feladó által küldött adatok egyenesen a gép tárolójába kerülnek közbülső hordozóra való rög­zítés nélkül. Az adatátvitel megvalósításához adatátviteli csatorna, adatátviteli és végberendezések szüksé­gesek. Adatátviteli csatorna céljainak megfelelnek a postai telefon- és telexvonalak, de az igényektől függően egyéb vonalak is felhasználhatók. Az adat­­átviteli berendezések rendeltetése egyrészt a vég­­berendezés által kiadott jelek továbbításra alkal­mas kódokká való átalakítása, ill. azok dekódolása a célállomáson, másrészt a továbbítás folyamán a vonalon bekövetkezett információsérülés felfedése és — lehetőség szerint — javítása. Végberendezések­ként a körülményektől és céltól függően különböző input-output perifériák használhatók. On­line adat­átvitelnél a célállomás végberendezésének maga a számítógép tekinthető, amelyre az adatátviteli be­rendezés közvetlenül csatlakozik. A RAZDAN —3 számítógép eredetileg nem ren­delkezett on­line távadatfeldolgozási lehetőségek­kel, azonban nem sokkal az üzembe helyezés után felmerült az igény ilyen típusú szolgáltatás iránt is. Ezért még ugyanazon év folyamán a VEI­KI Számí­tóközpontjában elvégeztük az Intézet által kifej­lesztett TRANSZBIT 200 elnevezésű adatátviteli hibavédelmi berendezést és a RAZDAN —3 illesz­tésének műszaki munkálatait. E munkálatok célja a RAZDAN —3 számítógép központi vezérlőegysé­gének és a beviteli perifériák helyi vezérlésének olyan átalakítása volt, amelynek eredményeként a TRANSZKIT 200 adatátviteli berendezés vevő­oldalán kapott, 5 csatornán kódolt (5 bites) infor­máció közvetlenül a számítógép operatív memóriá­jába továbbítható a beviteli perifériák megkerülé­sével. Normál off­line adatátviteli üzem esetén a TRANSZBIT adóoldalán 5 csatornás lyukszalagról beolvasott információt a vevő egy FACIT PE 1500 típusú lyukszalagperforátor segítségével lyuksza­lagra rögzíti. A számítógépben kiépített interface a TRANSZBIT vevő felé a FACIT perforátorral teljesen azonos paramétereket mutat, gyakorlatilag FACIT-kompatibilis. Ez lehetővé teszi, hogy a meg­felelő üzemmód a TRANSZBIT vevő kimenő csat­lakozójának egyszerű átkapcsolásával beállítható . May Péter—Juhász Flórián: Zárójelentés a transz­bit 50-200 adatátviteli hibavédelmi berendezésről. VEIKI tanulmány 1958. legyen. A berendezés így bármilyen más, FACIT perforátorra dolgozó adatátviteli berendezéshez is azonnal illeszkedik. A számítógép és az adatátviteli berendezés kap­csolatának realizálása egy új utasítás kialakításá­val történt, melynek kódja egy üres utasítás kódja lett. Mielőtt azonban működésére rátérnénk, rövi­den ismertetjük a TRANSZBIT vevő kimeneti mechanizmusának működését. Off­line adatátvitel esetén az adótól kapott infor­mációt a vevő karakterenként továbbítja a lyuk­szalagperforátor felé. Ez úgy valósul meg, hogy amikor az 5 bites kiviteli regiszterben megjelenik az információ, a vevő startjelet küld a perforátor­­nak, amely — a mechanika felpörgése után — a tárolt karaktert kiperforálja, és a perforálás megtörtén­tét visszajelzi a vevőnek. A kiviteli regiszterben csak a visszajelzés megérkezése után jelenik meg a következő karakter. A következő karakter betöl­tése után a vevő új startjelet küld a perforátornak, azaz minden karakter kibocsátását a vevő által küldött startjel előzi meg. Az utasítás végrehajtásához az interface-nek ket­tős feladatot kell megoldania. Egyrészt érzékelnie és a gépi lekérdezésig tárolnia kell a vevő start­jelét, másrészt a karakter beolvasásának befejező­déséig megfelelő foglaltsági jelet kell kiadnia a vevő felé, amellyel az információ idő előtti kicserélését hivatott meggátolni a vevő kiviteli regiszterében. 3. Az adatátviteli utasítás végrehajtása Az interface jelzésétől függően az új utasítás végrehajtása kétféleképpen történhet: 1. Ha a startjel már előzőleg érkezett, és a vevő kiviteli regiszterében az információ kibocsátásra vár, ezt az interface jelzi a gép felé. Ebben az eset­ben a gép beolvassa a kimenő regiszter tartalmát az utasítás A1 címrészén megjelölt memóriarekesz 1 — 5 bitjébe, majd rátér a program soron következő utasításának végrehajtására. Az A2 címrész tar­talma közömbös. 2. Ha az interface nem kapott startjelet, akkor vezérlésátadás történik a program azon utasítására, amely az A2 címrészen megjelölt memóriarekesz­ben helyezkedik el. Ebben az esetben az A1 cím­rész tartalma közömbös. Az interface tervezésénél különös figyelmet igénylőnek mutatkozott az alábbi két momentum: 1. A TRANSZBIT vevő a számítógép működése közben bármely időpontban küldhet startjelet. Kis valószínűséggel ugyan, de előfordulhat olyan jelenség is, hogy ez a startjel éppen az interface gépi lekérdezésének pillanatában érkezik. A két jel által előidézett tranziens folyamatok egyidőben tör­ténő lefolyása instabil működést eredményezne, ezért a lekérdezés pillanatában nem szabad start­jelet fogadni. Ez azonban információvesztést jelent­het. A megoldást a startjel egyszerre két helyen történő fogadása nyújtja, amelyek közül az egyiken a startjel mesterséges késleltetést kap. A tovább­jutást a lekérdezés dönti el. Ha nincs lekérdezés, a jel késleltetés nélkül továbbjut, a késleltetett

Next