Élelmezési Dolgozó, 1951 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-26 / 1. szám

1951 január 26 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ Takarékoskodjunk , harcoljunk a setejlmentes termelésért Az imperializmus, minden erejét és dühét összpontosítva, a háborús agresszió és provokáció eszközeivel a Szovjetunió, a vele szövetséges népi demokráciák és a független­ségükért harcoló gyarmati népek szabadsága ellen tör. Erre mutat Korea példája, Tajvan-sziget be­kebelezése, Vietnám szabadságharca és a tőkés agressziónak számtalan jele a világ minden részében. A nemzeztközi helyzet kiéleződése szükségszerűen megkívánja a szo­cializmus építésének meggyorsítá­sát. Dolgozóink előtt nyilvánvaló, hogy ötéves tervünk második évi tervének sikeres teljesítése, illető­leg túlteljesítése növeli a nagy sztálini béketábor erejét és gátat vethet az imperialisták háborús terveinek megvalósítása elé. Mi­nisztertanácsunk — a béke még fokozottabb védelme jegyében — két döntő fontosságú határozatot hozott: az egyiket a takarékosság­ról, a másikat a selejtes termékek elszámolásáról. A szigorú takarékosság keresztül­vitelét megkívánja többek között az a körülmény is, hogy számos — iparunk részére nélkülözhetet­­len — anyagot, nyersanyagot egyes kapitalista országokból kell impor­tálnunk — drága valutáért. Ké­zenfekvő, hogy ezeket az anyago­kat — dolgozóink, műszaki értel­miségünk találékonysága segítségé­vel — megfelelő pótanyagokkal kell helyettesítenünk. Mindkét határozat világosan rá­mutat arra, hogy vannak még az iparban rejlett tartalékaink, melyek sürgős feltárása — elen­gedhetetlen feladat. A határozatok rámutatnak egyúttal az egyéni és anyagi felelősség fokozására is, amelyek jelentékenyen növelhetik a szocialista akkumulációt. Nézzük meg, miben mutatkoznak az élelmezési ipar rejtett tartalékai a munkaerő takarékossá­g területén. Nézzük meg, hogy a darabbérezés bevezetése mennyire hat ösztönző­leg dolgozóinkra a termelékenység emelésével, a szaktudás növelésé­vel és az új munkamódszerek be­vezetésével kapcsolatban. Tejipari üzemeinknél 1950. feb­ruárjából ez év januárig a darab­bérben ledolgozott órák száma 11.5 százalékról csupán 19.1 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a mu­­tatószám­os bérben ledolgozott órák a februári 81.7 száza­lékról csak 61.5 százalékra csökkentek. Ezek­nél az üzemeknél nem mutatkozott meg kellőképpen a normarendezés hatása s így a tem­edékenység jó­val kisebb mértékben emelkedett, mint más üzemeknél, ah­ol meg­értették a darabbérezés jelentősé­gét. Pedig a darabbérezés a munkaerőmegta­karítást jelent. Ahol a váll­al­a­tvezetőség és dol­gozóink széles tömege megértette a Párt útmutatását és teljes mér­tékben be tudta vezetni a teljesít­ménybérezést , meg is mutatko­zott az eredmény. A Fővárosi Kenyérgyárak s­zá­­zadves­ti telepén a teljesítménybér­ben ledolgozott órák száma már a múlt év elején is elég magas volt, mintegy 62 százalék, míg a mu­­tatószámos bérben ledolgozott órák száma csak 23,2 százalékot tett ki. Novemberben már a teljesített órák 73,1 százaléka esett a darabbérre s a 7,4 százaléka a mutatószámos bérre. Ezzel párhuzamosa­n a múlt év november haváig 25 százalékkal emelkedett a termelékenység. ,A Sertésvágóhídon hasonló döntő változás történt a teljesítménybére­zés javára és itt a darabbér nö­vekedésével egyidejűleg 49 száza­lékkal szökött fel a termelékeny­­ség. Az említett példák világosan iga­zolják a Minisztertanács határo­zatát és egyben útmutatóul kell szolgáljanak elmaradott üzemeink dolgozói felé. Az anyag-, a szerszám- és az energiatakarékosság terén még ha­talmasabb rejtett tartalékaink van­nak. Az anyagfelhasználás terén még nincs meg a kel­l ellenőrzés é­el­­mezési iparunkban. Ki felelős ezért? Elsősorban a vállalat igaz­gatója, de maguk a műszaki mun­­kavállalók és az egyszerű dolgozók is. Minden csepp elfolyt olaj, min­den feleslegesen égő villanykörte, minden gépásás, anyag- és ener­giapazarlást jelent és növeli a gyártmányok önköltségét. Mind­ez arra mutat, hogy sokhelyütt még nem értették meg dolgozóink az anyagtakarékosság politikai és gazdasági jelentőségé­t és nem ve­zették be a legszigorúbb társadalmi ellenőrzést. A gépek kihasználási foka sem éri el a 100 százalékot, sőt van, ahol 41 százalék körül mozog. Ilyen áldatlan állapoton pedig csak a dolgozók alulról jövő kemény bírálata segíthet. A fenti példák utat mutatnak dolgozóinknak , hogyan lehet megtakarítást elérni. A közeledő Pártkongresszus ösz­tönözzön minden becsületes dol­gozót nemcsak a takarékos­ság te­rén fellelhető hibák és hiányosságok felfedésére és kijavítására, hanem ezen felül a még észszerűbb és lelkiismeretesebb anyag-, gép- és szerszámkezelésre. A Pártkongresz­­szusra v­aló előkészület megkívánja minden dolgozótól nemcsak a po­litikai színvonal, hanem a munká­hoz való viszony megjavítását is. A selejtes termékek elszámolá­sára vonatkozó határozat mintegy szerves kiegészítője a takarékos­ságról szóló határozatnak Selejtes termékkel úgyszólván minden üzemben találkozunk ami azt je­lenti, hogy dolgozóink még min­dig nem értették meg a selejt el­leni harc jelentőségét Még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a selejtcsökkentés elősegíti az ön­költség csökkentését, emeli a ter­melékenységet. Dolgozóinkban még mindig nem kristályosodott ki a szocialista ember egyik döntő jel­lemvonása — az egyéni felelősség érzete. Pedig az egész élelmezési iparban alig félszázalékos selejt­­csökkentéssel százezreket takarít­hatunk meg államunknak. A most folyó kongresszusi munkaverseny­ben döntő vállalás legyen a ta­karékosság még nagyobb mérvű fokozása és a selejt elleni harc. Élelmezési iparunk minden dol­gozója ezzel és bizonyítsa be Pár­tunk iránti hűségét, ezzel is erő­sítse Népi Köztársaságunkat és nö­velje a béketábor erejét. A tervértekezletekről Üzemeitek a Párt Kongresszusára készülnek s ennek a jegyében zaj­lottak le országszerte az 1951-es terveket ismertető tervértekezletek. Dolgozónk tudatában vannak a Kongresszus jelentőségének tud­ják, hogy eddigi munkájukban döntő fordulatot jelentenek Pártunk újabb célkitűzései. Több és jobb munkával fejezik ki tehát Pártunk iránti ragaszkodásukat. Fő szempont a takarékosság A lelkes versenyfelajánlásokban döntő helyet foglal el az anyag- és energiatakarékosság és a jobb minőségű áruk előállítása. Üze­meink javarészében­ biztosították­ a felajánlások megvalósításának elő­feltételeit: a tervet időben elkészí­tették, megtárgyalták a dolgozók­kal, sokhelyütt fel is bontották üzemrészekre, munkaegységekre és egyénekre. Mint jó példát említjük meg a Százados ú...i Kenyérgyár tervism­er­­tető értekezletét. A felajánlások közül kiemelkedik Szebelényi László és Rigó Lajos dagasztok­, akik vállalták, hogy a fajlagos anyagfelhasználást 7- ről 69.90-re csökkentik s eddigi eredményük máris — 69.80. A kávészeripari tervismertető ér­tekezletén az első felajánlás 96 ezer forint értékű volt, de a fel­ajánlási mozgalom erősödésével jelenleg m­ár 274.140 forintnál tar­tanak vállalásaikban. A Kőbányai Sörgyárak ellenben gyengén készültek a tervértekez­letre. A dolgozók zöme a déli órák­ban tudta­ meg, hogy délután terv­­ismertető értekezletet tartana­k. Nem is volt hozzászólás, de felajánlást sem vállaltak az értekezleten. Ugyanez a hiányosság mutatko­zott a Budapesti Csokoládégyár­ban. A bizalmi hálózat előzőleg nem ismertette a tervet a dolgo­zókkal. A dolgozók így első hal­lásra nem tudták értékelni a terv rájuk eső részét és vállalást nem tudtak termni. Terjesszük ki a nyilvános ellenőrzést A munkaverseny valóságos ru­gója a tervfelbontás: jelentéke­nyen fellendí­t a versenymozgal­mat azzal, hogy elősegíti a ver­seny nyilvános ellenőrzését. A verseny nyilvános ellenőrzése ser­­kenti a dolgozókat még jobb, ész­szerűbb munkára. A verseny nyil­vános ellenőrzése emeli ki a ki­­váló eredményeket és mutat rá a súlyos lemaradásokra, me­leket a dolgozók nyilvános bírálata idejé­ben ki tud küszöbölni. A verseny nyilvános ellenőr­zésének jó megszervezése elő­feltétele a munkatermelékeny­ség emelésének. Ahol ez megtörténik, ott a dol­gozók tömeges felajánlása mu­tatja meg az eredményt. Így például a Bács-Kiskun me­gyei malmokban, kenyérgyárakban és dohánygyáraikban felbontották a tervet az egyes dolgozókra. Meg is volt az eredmény. Az üzemek dolgozóinak mintegy 45 százaléka már a tervértekezleten megkötötte az 1951-es versenyszerződését. A jó tervfelbontás eredményezte azt, hogy,­ a Nógrád megyei Tejipari Egyesülés január 1—10-ig a be­gyűjtési átlag 4 százalékos feleme­ltét vállalta s a dolgozók ezt a vállalásukat eddig már 12­ száza­lékra teljesítették. A Platter Konzervgyárban Vígh­ József csoportvezető vállalta, hogy az I. negyedévi tervét 10 nappal előbb fejezi be és munkamódszerét a brigád 4 dolgozójának átadja. Itt mu­t­kozik meg Sztálin elv­társ tanításának gyakorlati meg­valósulása: »A terv emberek mil­lióinak eleven, gyakorlati tevékeny­sége.« Fokozza a te­jesítményeket kongresszusunk megünneplésére, üzemeink műszaki és adminisztra­tív dolgozói is versenyvállalást tet­tek a munka jobb megszervezése, a tervek időbeni felbontása és az eredmények értékelése terén. A Meinl-gyár műszaki vezetői például vállalták, hogy a februári tervet január 27-ig egyénekre fel­bontják. A Kávészeripari­­ mű­szaki dolgozói a verseny nyilvá­nossá té­ele jegyében vállalták, hogy az elért eredményeket na­ponta értékelik és egyben tudato­sítják -e. Teljesítményük fokozásával sorakoznak fel dolgozóink a Párt mögé, hogy erősítsék népgazdasá­gunkat és a mind nagyobb arányú nemzetközi békemoz­galmat. Közlemény A Műszaki Dokumentációs Köz­pont új címe: Budapest, VIII., Isá­­kóczi­ út 5 (a volt Pannónia szálló), táj telefonszámai: 220-008 és 223-679. Az átköltözés befejező­­dött s a Központ valamennyi osz­tálya megkezdi aztUáML Mészárost­é Smerek Teréz: A kongresszus tiszteletére vállalom, hogy egész évi tervemet fél év alatt teljesítem Mészárosáé. Smerek Terézzel a Lágymányosi Dohánygyár sztaha­novistájával, a szakma legjobbjá­val beszélgetünk. Ragyogó arc­cal meséli, hogy üzemük, a kocsányozó részleg milyen hatal­mas fejlődésen ment keresztül, az elmúlt néhány hónap alatt. A két sztahanovista­ iskola nagy­ fejlődést hozott, majd mindenki száz száza­­lék fölé került. Most pedig újból felemeltük teljesítményünket, be­­vezettük mi, sztahanovisták, hogy egy-egy munkaasztal mellett válta­kozva 2 hétig dolgozunk és át­adjuk munkamódszerünket dolgozó­társainknak. Ennek az összeműkö­­désnek a következménye az, hogy a kocsányozó üzemrészig átlagosan 128 százalékra teljesíti normáját. Tovább fol­ozzuk eredményembe! Meg kell mondani azt te, hogy mi ezzel az eredménnyel sem va­gyunk megelégedve. Tovább akar­juk fokozni teljesítményünket, s mikor ezeket a szavakat mondja valósággal tüzbejön. Elvtárs meg­látod, üzemünk el fogja érni a sztahanovista szintet. Mi akarunk elsőik lenni a szakmában, akik létre­hozzuk a sztahanovista műhelyt, szeretnénk ezt a kongresszusig elérni. Ennek érdekében úgy poli­tikai felvilágosító munkában, mint szakmai téren mindent megtesz­­szünk. Mi, mi­ndannyian tudjuk azt, hogy jó munkánk eredményeként kerülhet fel üzemünkre az élüzem­­jelvény, s mi ennek érdekében min­dent el is fogunk követni. Megszívlelendő utóhang Néhány nap telt el azóta, hogy: Mészárosné, Smerek Terézzel bee­szélgettünk. Ha szerét ejthetjük, nem mulasztjuk el, hogy Mészá­rosáéról ne beszéljünk. Legutóbb is érdeklődtünk felőle, azt hallottuk, a nehézségektől visszariad. Igen el­csodálkoztunk, mert magunk elé idéztük örömtől sugárzó arcát, amint a sztahanovista műhelyről, eredményeiről, a munka becsületé­ről lendületesen elmondott és a kettőt összeférhetetlennek tartottuk. Megtudtuk azt is, hogy­ a múltban előfordult már részéről helytelen megnyilvánulás. Ilyenkor, ha a pártszervezet és az üzembizottság elbeszélget vele, belátja helytelen viselkedését, önkritikát gyakorol, azonban az események azt mutat­ják, hogy ez az önkritika csak for­mális, pedig az elvtársnő részt vesz a politikai oktatásban és­ így tud­nia kellene, hogy bennünket min­denkor cselekedeteink alapján bí­rálnak el. Szívlelje meg Mészáros elvtársnő ezt a néhány sort és mi biztosak vagyunk abban, hogy a jövőben cselekedetei mindenkor he­lyesek lesznek. Érezze át azt, hogy a sztahanovistának minden­kor jó példával kell elő­járni, mert hisz mintakép, s mint ilyent a dol­gozók tömegei követik. Ha jó pél­dát mutat abban követi, és mint ahogy elmondotta nekünk, biztosak vagyunk, hogy a kocsányozó üzem­­részleg sztahanovista műhellyé lesz, példamutatása nyomán. Fogadja meg, hogy a jövőben a nehézsé­gekkel keményen szembenéz és azokat l­egyőzi. Ezt várja tőle a Párt, az egész élelmezési ipar, mely állandó érdek­ődéssel várja kiemelkedő eredményeit. Mindent megteszek a teljesítményátlag emeléséért Én a magam részéről felmértem tennivalóimat és a kongresszus tiszteletére, mely számomra is igen nagy ünnep, vállaltam, hogy egész évi tervemet fél év alatt teljesí­tem. Elmondja még Mészárosné, Smerek Teréz, hogy mint a szakma legjobbjának nagyon kell igyekez­nie, hogy megtartsa az elsőségét, mivel Tamási Rudolf­né és Peszleg Sándorné már közvet­len nyomában van. örülök annak, hogy ezek az elvtársak jó eredményeket értek el s még jobban örülnék, hogyha ezt a teljesítményt az egész üzemi részleg elérné. Minden remény megvan arra, hogy ez meg is valósuljon, hisz a segítséget meg­adjuk, az in­-br­igád és az M37 í­­brigád tagjai, Hoff Mária, Bárány Sándorné, Moll Mihályné, Janák Erzsébet, Miheller Lajosné jó tel­­jesítményes biztosíték számuukra.­ ­ A taggyűlések elé A január havi szakszervezeti taggyűléseknek különös jelentő­séget az ad, hogy egybeesik az MDP II. Kongresszusának tisz­teletére történő munkavállalá­sokkal. Ezen a taggyűlésen minden üzemi bizottságnak összegezni kell: 1. Mit végzett a Pártkongresz­­szusra vállalt munkafelajánlások Az üzemi bizottságoknak gon­doskodni kell arról, hogy a tag­gyűlések technikailag jól elő le­gyenek készítve, fűtött helyiség, ülőhely, stb. Egyéni agitációt kell kifejteni annak érdekében, hogy minden dolgozó tudja azt, hogy mely napon és mely időpontban lesz a taggyűlés. A hátralevő időben a dolgozók egyik feladata, hogy az előkészí­tés munkálatait és a taggyűléseket felhasználják a munkaverseny ki­­szélesítésére, a Pártkongresszus jelentőségének tudatosítására, va­lamint az eddig jelentkező hiányos­ságok felszámolására. Ne legyen egyetlen dolgozó sem, aki nincs tisztában azzal, hogy mit jelent számára a Pán gondoskodása. Ezért minden dolgozónak tudnia szervezése és kiszélesítése érdeké­ben„A " • 2. Hogyan karolta fel a dolgozók kezdeményezéseit a kongresszusi munkaversennyel kapcsolatban, mi­lyen segítséget nyújtott a szakszer­vezeti aktíváknak, a dolgozóknak abban, hogy vállalásaikat konkréttá tegyék. 3. Mint járnak élen a szakszer­vezeti funkcionáriusok a munka­­versenyben, kell, hogy mi a kötelessége a munkaversenyen kerésztül a bé­kéért vívott harcban. Vegyen részt a tagság a beszá­moló taggyűléseken teljes létszám­mal, beszéljék meg a bizalmiakkal problémáikat, vessék fel azokat a taggyűléseken, mert építő bírála­tukkal segítik a munka megjavítá­sát, emelik a taggyűlés jelentősé­gét. Legyenek ezek a taggyűlések bizonyítékai annak, hogy a szakszervezetek méltóak Pár­tunk bizalmára, mutassák meg a dolgozók a taggyűléseken, hogy egyemberként állnak Pár­tunk, a Szovjetunió vezette béke­tábor mögött. A feladat: jó előkészítés A nemzetközi munkásszolida­­ritás megnyilvánulásaként küld­ték harcos üdvözletüket a magyar élelmezési dolgozók részére az új esztendő alkalmából, — további sikereket kívánva a szocializmus építésében, a béke­harcban — a Kínai, a Német, a Francia Élelmezési Ipar Dolgozók Szak­­szervezetei.

Next