Élelmezési Dolgozó, 1958 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

láberitiefft munkások és vésőtökaz üzemi tanácsokban Az élelmiszeripar némely iparágában azár megválasztották és kijelölték az üzemi tanácsok tagjait. Az eddigi választások arról tanúskodnak, hogy a munkások jól megválogatják azokat az embereket, akik az elkövetkező időben az üzemi tanácsban képviselik majd érdekeiket. Több helyüt a termelési értekezleten a munkások már arról is beszéltek, hogy mit várnak az üzemi tanácsoktól.. A Budapesti Konzervgyár húsüzemének választó gyűlésén például többen azt kérték, hogy az üzemi tanács segítsen megoldani a termelésben meglevő problémákat, így többek között a gépesítést. Néhány helyen azonban a beszámolók nem tisztázták kellően az üzemi tanács szerepét, feladatát. Nem tették szóvá, hogy az üzemi tanács létrejöttével a munkásoknak nagyobb szavuk lesz a vállalat életében, hogy az üzemi tanácsnak elsőrendű feladata segíteni a termelésben, a munkafegyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon védelmében, a dolgozók élet-, munka- és kulturális körülményeinek további javításában, Így felmerültek olyan nézetek — minek most egy újabb szerv? A választásokból az is meglátszott, hogy míg a munkások egy része bízik az üzemi tanácsokban, a másik része viszont —s ez a kisebbik — kissé aggályoskodik. Ugyanis az emberekben még él a munkástanácsok rossz emléke. Nagy hiba volt, hogy a munkástanácsok dezorganizáló szerepéről a beszámolók többhelyütt nem beszéltek, s a munkásokat nem győzték meg az üzemi tanácsok megalakításának fontosságáról. A Gyümölcs és Főzelékkonzervgyárban azonban a bizalmiak jól kézbentartották a választást. Az egyik üzemrészben a bizalmi igen erélyesen lépett fel, amikor egy ellenséges elemet akartak az üzemi tanácsba csempészni. Az Erőtakarmánygyárban is élénk vita bontakozott ki a választásokon. Az eddigi választások során azt is tapasztaltuk, hogy többhelyütt megsértik a törvényességet. Bár a választással kapcsolatban a rendelet világosan megmondja a teendőket, mégis önkényesen eltérnek ettől. A Dunakeszi Konzervgyárban a választottak számát emelték fel a behívottak rovására. Erre egyáltalán nem volt szükség, mert hiszen az üzemben több jól dolgozó bizalmit és ÜB-tagot hagytak ki a behívás során. Ugyancsak itt négy üzemrészben titkosan választották meg az üzemi tanács tagjait. A Nagykőrösi Konzervgyárban pedig a hivatalból behívottak számát emelték hárommal. Ezek látszólag formaságok, mégis igen nagy jelentőségű dolgok. Az üzemi tanácsok választásán már nagyrészt tisztázódott az is, hogy az üzemi tanács egyáltalán nem sérti, sőt erősíti az egyszemélyi vezetést. A gazdasági vezetők nagy részében mér nincsenek is ilyen kételyek. Több gazdasági vezető igen komoly segítséget adott az előkészületekhez és a választásokhoz, ami arról is tanúskodik, hogy a gazdasági és szakszervezeti vezetők között egyre inkább jobb, egészségesebb kapcsolat alakul ki. Az eddigi tapasztalatok tehát — a kisebb-nagyobb hibáktól eltekintve — kedvezőek, azt bizonyítják, hogy az üzemi tanácsokba valóban a leginkább rátermett munkások és vezetők kerülnek, akik képesek az üzemi tanács munkájában eredményesen dolgozni, akik leginkább élvezik a dolgozók bizalmát. Mint pons. • Jani bácsi nyugdíjba ment... A kultúrterem már jócskán megtelt munkásokkal. Ünnepelni és búcsúztatni jöttek egy idősebb munkatársukat, Fácán Jánost akit az üzemben mindenki csak Jani bácsinak szólít. Az üzemi bizottság elnöke néhány keresetlen szót mondott. „Jani bácsi 34 évig dolgozott közöttünk becsületesen, példamutatóan. Valamennyien szerettük, meg is becsültük. Magam és valamennyi dolgozó nevében hosszú életet, erőt és egészséget kívánunk a mi szeretett Jani bácsinknak. Ezután a vállalat igazgatója pénzjutalmat és jutalomtárgyakat adott át a tisztes öregnek. A dolgozótársaik meleg kézszorítással és öleléssel búcsúztak el a Kis-várdai Szeszfinomító öreg Jani bácsijától. Többen hangoztatták: Jani bácsit szívesen látják maguk között továbbra is, ha van egy kis szabadideje, jöjjön csak el minél gyakrabban az üzembe. A Fácán szaktárs munkáját mi is megköszönjük, s csatlakozunk ünneplőink jókívánságaihoz. Hamburger Évát, a Fővárosi Ásvány- és Sarkinaüzem igazgatóját a szakszervezet elnöksége figyelmeztetésben részesíti, mivel a szancszervezetre egy nyilvános értekezleten alaptalan kijelentést tett. Azt hangoztatta, hogy a szakszervezet elnöksége nem járult hozzá a jutalmazásaikhoz, s a jutalmazás ezért maradt el november 7-éig. Az igazság az, hogy a vállalat ilyen problémával nem is fordult a szakszervezet elnökiségéhe, s a jutalmazás nem is az elnökség hatáskörébe tartozik.• Decemberben Szófiában tartotta az Élelmezési, Dohány- és Vendéglátóipari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége adminisztratív bizotságának hetedik ülésszakát. Az ülésen részt vett Karakas László elvtárs, «szakszervezetünk elnöke — az adminisztratív bizottság tagja is. * Felépítik a Veszprémi Vágóhíd V. hűtőházát még ebben az évben. Ezzel végre fedél alá kerüla hűtőház gépezete, amely már két éve várja az üzembe állítást. * Az ÉDOSZ műszaki tanácsa január ki-éit nagyszabású műszaki bált rendez. A reggelig tartó bál szüneteiben, neves színművészek lépnek fel. Az étteremben népi zenekar játszik, hideg-meleg ételek, italok nagy választékban. A műszaki tanács az ipar valamenynyi műszaki dolgozóját szeretettel meghívja és várja. Most húsz esztendeje, hogy sikerrel fejeződött be a nagyéri, ceanádalberti, ceanádpelotai, kövegyi, batonyai, pidvarosi cukoripari munkások sztrájkja. A Mezőhegyes Cukorgyárban ekkor teljesen megbénult a munka, hogy a munkások béremelést csikarjanak ki a tőkésektől. Több, mint 300 gyermeket ajándékozott meg a Paksi Konzervgyár a féttyűfaüliutép alkalmából. 1956-ban többféle likőrkülönlegesség gyártását kezdi meg az Angyalföldi Kulin és Likőrgyár. A Karcagi őrlőmalomban megünnepelték a 48 órás munkahét bevezetésének évfordulóját. Ez alkalommal a vállalat vezetői kilenc olyan munkáét megjutalmaztak, akik 1938-ban már szakszervezeti tagok voltak. • 150 000 rúd csemegeszalámit gyártott terven felül a Szegedi Szalámigyár az elmúl évben. Az, idén 10 vagon szalámival többet gyártanak belföldi fogyesztásan, mint az elmúlt évben. TERHES VAGY SZOPTATÓ NŐ MUNKABÉRE MÁS MUNKAKÖRBE TÖRTÉNT ÁTHELYEZÉS ESETÉN. Terhes vagy szoptató nőt a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptatás hatodik hónapjának végéig éjszakai munkára beosztani nem szabad. Egyes vállalatoknál ezt a rendelkezést csak úgy lehet betartani, hogy a terhes vagy szoptató nőt más, nappali munkakörbe kell áthelyezni. A terhes vagy szoptató nő keresete azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint amit az előző munkakörben megkeresett. 2 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ ELNÖKSÉGI FOGADÓNAPOK Az elnökség december 10-i határozata értelmében a szakszervezet elnökségének tagjai januárban az alábbi üzemekben tartanak fogadónapokat. Karakas László az Élelmezésügyi Minisztériumban január 16-án és a Kecskeméti Konzervgyárban. Krinizs Károly, a Fővárosi Kenyérgyárban és a Debreceni Kenyérgyárban. Csutorka Lajos a Sertésvágóhídon és a Győri Keksz- és Ostyagyárban. Kovács Imre a Kőbányai Sörgyárban. Juhász József a Kelenföldi Tejipari Vállalatnál és a Nagy. . kanizsai Sörgyárban. Róth András a Nagytétényi Sertéshizlaldában január 1 jén és a Pápai Húsipari Vállalatnál. Csanádi József a Gizella Malomban és a Badacsony vidéki Pincegazdaságban. Király Margit a Budapesti Csokoládégyárban és a Szegedi Konzervgyárban január 31-én. Lőrincz János a Lágymányosi Dohánygyárban és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál. Böjti Andor a Marhavágóhídon és a Nagykőrősi Konzervgyárban. Keszler József a Budapesti Sertéstenyésztő V-nél január 22-én és a Miskolci Polgári Sertéstenyésztő V-nél. AZ ÉDOSZ ELNÖKSÉGE ÉS Ö NŐTANÁCSA A ÁLTAL RENDE- ZETT FENYŐFA- V ÜNNEPÉLYEN 1í mintegy 600 élet-n mezősi dolgozó gyermeke kapott v ajándékcsomagot () és szórakozott vi- A dámán a rendez- vényen. 0 * () A sörgyári ovo- a dósok vidáman A ropják a táncot. 1 25 ÉVES JUBILEUM I o 9 9 Az Országos Gabona- és 9 9 Lisztkisérleti Intézet veze-9 9 tősége és dolgozói bensősé- geges ünneplésben részesitett ö A fék özv. Kullmann Artúr-o ö nét, a fizikai laboratórium 9 9 dolgozóját 25 éves szolga- g 9 lati jubileuma alkalmából. 2 9 Kullmann Artúrné 25 éve 2 X lankadatlan szorgalommal 6 ő végzi a búza- és lisztminő- 6 9 sítő vizsgálatokat az inté 9ezet laboratóriumában. Az 29 évforduló alkalmából az 1 $ intézet vezetősége pénzju- $ 5 falammal, a szakszervezet 0 $ virággal és ajándékkal kö- 9öszöntötte. Kívánjuk, hogy 29 még hosszú ideig végezhessée se munkáját jó erőben, 22 egészségben. A szakszervezet alapítóit ünnepelték a molnárok Megható ünneplésben részesítették Csongrád megye malomipari dolgozói a malomipari munkások szakszervezeti mozgalmának veteránjait a közelmúltban. Az ünnepségre meghívtak 20 olyan veteránt, akik részt vettek 1895-ben a szakszervezeti csoport megalakításában, az 1903-as és 1906-os bérmozgalmakban. Az ünnepséget megelőzően az ÉDOSZ koszorút helyezett el Szűcs István főmolnár sírján, aki egyik megalapítója volt 1895-ben a szakszervezetnek, s ezt megelőzően egyik irányítója volt a Szántó- Kovács-féle parasztmozgalomnak. . A koszorúzást szakmai előadás követte, majd ezután került sor az ünnepélyre. Igen megható volt, amikor a veteránok egymás után álltak fel, s el-elcsukló hangon figyelmeztették a fiatalságot, becsüljék meg azt az életet, amelyet a népi demokratikus rendszerünk biztosít számukra, összehasonlították az ő sivár ifjúságukat a mai fiatalság gondtalan, boldog életével. Az ünnepség után igen jó hangulatban elbeszélgettek a fiatalok és az öregek. Az értekezlet már is jó egy órája tartott, amikor a kultúrterem ajtajának ‘nyikorgása zavarta meg az előadást. Most hirtelen mindenki hátrafelé néz. — Elkésett az öreg, jegyzi meg egy mellettem ülő bizalmi. A „későnjövő’’ a hetvenhat éves Milacsek Ferenc bácsi, a Kőbányai Sörgyár szakszervezeti bizalmija. Ebben a pillanatban mindenki őt nézi, még az előadó is abbahagyta beszédét, de az „öreg" nem jön zavarba. Kalapját a kezében tartva előre siet, egészen az előadó asztaláig és hangos köszönéssel üdvözli az asztalnál ülőket, majd sorra mind a hármukkal kezet fog. — Elkéstem egy kicsit, a dolgozók pénzét hoztam el a bankból, holnap fizetés lesz — mondja bocsánatkérően, de nem vár a válaszra, máris elfoglalja helyét az első sorban. Az előadó tiszteletadóan mosolyog és tovább folytatja abbahagyott beszédét. „A bizalmiaknak kell tolmácsolni a dolgozók kéréseit, hangulatát, a szakszervezeti bizottság, a gyárvezetés felé, nekik kell választ adni is a sérelmekre, kérdéseikre’’ — mondja. Milacsek bácsi gondosan feljegyzett valamit a füzetébe. Vajon mi az, ami megfogta, mivel nem ért egyet, vagy mire gondol most? Talán éppen arra, hogy ezeket a megállapításokat már sokszor hallotta társaival együtt, csak kellő segítséget nem kaptak, hogy valóban eleget is tegyenek e fontos hivatásuknak ? De lehet, hogy a saját munkájára gondolt hirtelen, eszébe jutottak munkatársai, akiknek több, mint egy évtizede élvezi a bizalmát? Nem Nem tudom, hogy mit jegyzett fel. De végeredményben mindegy, hiszen neki igazán nincs miért szégyenkeznie ezekben a kérdésekben. Ha nem hiszi az előadó, kérdezze csak meg Milacsek bácsi munkatársait, vagy a gyár többi dolgozóját, ők elmondják, hogy nincs olyan közérdekű esemény, vagy értekezlet a gyárban, ahol — magas kora ellenére — Milacsek Ferenc elvtárs meg ne jelenne és ne hallatná véleményét. — öregemberhez illő apró-cseprő feladatokat végzek csak — mondja, amikor munkájáról érdeklődünk. Beszélget munkatársaival az üzem életéről, a munkáról és értekezletek, rendezvények előtt igyekszik megtudni és formálni véleményüket. — Ha valami baj van, vagy munkatársainak kell elintézni egyet-mást, rögtön nálam terem — mondja Tóth elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke. — Nálunk nincs tagdíjelmaradás — újságolták munkatársai. Az öreget — mert így hívják — nem lehet „lerázni" még azt is megteszi, hogy kölcsönt ad, de ■úgy sem tűri meg a tagdíjelmaradást. Tehát ő igazán tudja, hogy mi a feladata a szakszervezeti bizalminak, régóta csinálja ezt, akár el is mondaná tapasztalatait, ha meghallgatnák. Azt is nagyon jól tudja, hogy munkatársai először őhozzá mennek, ha valamilyen bajuk van és ő foglalkozik is minden kérdéssel. Az előadó azt mondja, hogy a bizalmiaknak kell megválaszolni a dolgozók sérelmére, problémáira. Ezzel is tisztában van Milacsek bácsi, de hogyan válaszoljanak, mit mondjanak, amikor a többi bizalmi is arról panaszkodik, hogy hónapokig nem látják a szakszervezeti bizottság tagjait, ha ritkán tájékoztatják őket is. Több mint egy fél éve, hogy panaszkodnak a dolgozók az üzemi konyha főztjére, a bizalmiakat mindennap ostorozzák érte, de hiába szóltak már mindenkinek, semmi nem történt és választ sem kaptak. — Ilyen esetben mit mondjunk, ha kérdeznek a dolgozók? Az előadás a vége* felé jár, a központi kiküldött éppen arról beszél, hogy a dolgozók előtt nem szabad eltitkolni a nehézségeinket, nem szabad olyan ígéreteket ten* ni, amit jelenleg úgysem tudunk megadni, őszintén meg kell mondani, hogy mire telik erőnkből és mire nem. — Ez beszéd — szólal meg a szomszé dom, de Milacsek Ferenc bácsi sem ma radt adós. Az előadó* ra tekintett és helyes-lően bólintott. Igen, egyenesen beszélni az emberekkel! Milacsek bácsi tudja, hogy mit jelent ez, tudja, hogy ez a bizalom alapja. Őt is azért szeretik a sörgyáriak, mert végtelenül egyenes jel* lemű és igazságos ember, ötvenkét esztendeje, hogy a sör* gyárban dolgozik egyfolytában és most már a hetvenhatodik évét járja becsületben. Azóta hordja a gyár és a dolgozók pénzét egyik bankból s másikba, fizetéskor a vállalathoz, de még soha egy fillér hiánya sem volt. S közben az előadás véget ért. A szünet alatt az épület első emeleti folyosója már parázs vita színhelye lett. Itt, de az újból megkezdett értekezleten is Milacsek elvtárs megmondta a magáét. F. B. Egy üzemi hat eset — két fegyelmi büntetés Ádám Józsefné, a tejipari vállalat Rottenbiller utcai telepének egyik munkásnője az üzemben elcsúszott, ráesett a térdére. A térde fájt és mint ilyenkor lenni szokott, a zúzódás helyén véraláfutás támadt. A sérült jelentette az esetet Nacsa Mihály csoportvezetőnek, aki azzal intette le, hogy ilyen apróság mindennap előfordul és nem érdemes belőle ügyet csinálni. A dolgozó elszégyellte magát és nehogy kényes természetűnek tartsák, tovább dolgozott. Állapota azonban rosszabbodott. A harmadik, napon Újvári üzemvezető kérdőre vonta, hogy miért sántít. Mikor megtudta a balesetet, azonnal orvoshoz küldte. Az üzemorvos megvizsgálta s megállapította, hogy gyógyulása azáltal, hogy nem kímélték, hanem tovább dolgoztatták, hosszabb ideig fog tartani. Ha a sérült azonnal jelentkezik, orvosi tanács alapján 3—4 napon belül rendbejött volna, így azonban 16 munkanap-kiesést okozott a mulasztása. S ez még a szerencsésebb eset, a hanyagság komolyabb következményeket is okozhatott volna. A vállalat igazgatója a csoportvezetőt szigorú írásbeli megrovásban részesítette, amiért a sérültet könnyelműen eltanácsolta, a sérültet pedig szóbeli feddésben részesítette, mert sérülését elhanyagolta és nem fordult azonnal orvoshoz. S ezzel az ügy le is zárult. De néhány szót hadd szóljunk még mi is erről. Úgy érezzük, a vállalat igazgatója helyesen járt el, amikor felelősségre vonta a könnyelmű csoportvezetőt, hasonlóképpen a munkásnőt is. A mi társadalmunkban ugyanis mindenkinek kötelessége saját és mások testi épségére vigyázni. Az ítélet mértéktartó, igazságos és másokat is figyelmeztet. Forrázásmentes hőmérőzés az édesiparban Az édesiparban a leggyakoribb állandóan ismétlődő baleset a forrázás. A főzőüstökben a forró cukorszirup anyagokat előírás szerint hőmérőzni kell. Eddig a hőmérőt egy falécre erősítették és így mérték az anyagok hőfokát, ami veszélyes volt, mert a felfröccsenő forró massza, vagy a kicsapódó forró gőz a dolgozó kezét és karját sok esetben leforrázta. A forrázási veszély kiküszöbölésére készítették az ábra szerinti forrázásmentes hőmérőzést. A dróthálóba épített hőmérőt felül egy fém karpánttal látták el, amelynek egyik oldalára csúfcsart rögzített el milliméterRfr-léBrúd a kJKWfc^osszú^ ság szerint fanyéllel végződik. A fanyél körül egy Viaszosvászon védőpajzs van felszerelve. A dróthálós hőmérő a pántban kivánalom szerint bármely irányba elfordítható. 1 — vászon védőpajzs; — 2 — •fanyél; — 3—« — milliméteres drótrúd; — 1 — csuklórész; — 5 — drót védőháló; — 6 — kör-beforgatható hőmérő; 7 — üst.