Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1957

Futó József: A Tisza

a Tisza menti föld. Csakhogy ha gabonát vetettek belé, sok esetben a víz aratta le. A malária — melyet ekkor „magyar betegségnek” -nek neveztek — tizedelte a lakosságot. Nagyon „színes”, de „sok búval-bajjal bélelt” is volt ez idő tájt a Tisza menti falvak élete, a nóták tanúsága szerint is. A bizonytalanságon a Tisza megzabo­­lázása, szabályozása változtathatott csak. Mit sem ért az egyéni kezdeményezés. A nemzet teljes összefogására volt szük­ség a bajok orvoslásához. Széchenyi István ösztönzésére Vásárhelyi Pál, a leg­híresebb magyar vízépítő mérnök készí­tette el a Tisza szabályozásának a terve­zetét. Vásárhelyi nagyon helyesen úgy okoskodott, hogy a kanyarok átvágásával meg kell növelni a Tisza rendkívül kis esését, így majd meggyorsul — úgymond — az árvíz lefutása is. A szabályozás előtt az árhullám a Szamos torkolatától Sze­gedig 50—60 nap alatt ért le. A szabályo­zás után ellenben ugyanezt az utat 6—16 nap alatt teszi meg. Az esés megnöveke­dését úgy érték el,hogy a Tisza­becs és a torkolat közötti eredetileg 1214 kilomé­teres utat 140 kanyar átvágásával 761 kilométerre rövidítették. Ezzel a kilo­méterenként 3,7 centiméteres átlagos esést 6 cm/km-re tudták növelni. Csak­ugyan meggyorsult az árvíz lefutása, de ezzel még nem óvták meg az árterületet az időleges elöntéstől. Az árvíz szétterülését a védőgátak építése akadályozta meg. Vásárhelyi azt javasolta, hogy magasra építsék a gáta­kat, legfeljebb 300—1000 méter távol­ságra egymástól, így az árvíz gyorsabban lefolyik és nincs ideje a gátak közötti terület feltöltésére. A Vásárhelyi-féle tervek ellenőrzésére az országgyűlés Pa­­leocápát, a híres olasz vízépítő mérnököt kérte föl, ő a Pó szabályozása elvét akarta alkalmazni itt is. Vásárhelyivel szemben azt javasolta, hogy jó távol építsék egy­mástól a gátakat, hogy legyen helye az áradó víznek a gátak között. Csakhogy Vásárhelyi jobban ismerte a Tiszát, mint derék olasz mérnöktársa, s végtére is a magyar mérnök terve bizonyult helyesnek. Ha­nem Vásárhelyi korai halála, de­ még a szabad-v, ságharc hadi eseményei miatt is a Tisza sza­bályozása lassan haladt. Csak a század második felében gyorsul­tak meg a mun­kálatok. De egy­séges célkitűzé­sek a szabályo­zás folyamán még akkor sem érvényesültek. A Tisza gátak közé szorítása a Hab«» az áradó Tisza A Bedre« és a Tisza találkozása Tokajnál

Next