Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1969

Antalffy Gyula: "Új teremtések" a Tisza mentén

kétszázezer hold földet tudnak mes­terséges csapadékkal ellátni. Micsoda álom valósult meg itt Tiszalöknél! A Tiszántúlon százado­kon át vagy az árvíz, vagy az aszály pusztította el az ember munkáját. Esős évszakokban vízjárta, haszon­talan terület volt a föld jó része, a rekkenő hevességű nyarakon pedig szürkére égett, a fű kiszáradt, a lomb lefonnyadt, a vetés kisült, még a ku­takból is kiapadt a víz. Minden aszályos év után napirendre került a tiszántúli öntözőcsatorna ügye, különös nyomatékkal a tragikus 1873-as esztendőben, amikor a forró mezőkön tízezrével pusztult el a Tiszántúl állatállománya, s éhínség söpört végig a keleti országrészen. Arról a területről, melyen most a Ke­leti-főcsatorna végigvonul, ezt jelen­tette a károk felbecsülésével megbí­zott királyi biztos: „A Hajdúságban a búza egy arasznyi, benne itt-ott egy szorult szem. Bihar megye déli részén negyvenkét község ínségben. A Nagy­kunságban Karcag, Kunhegyes, Mada­ras, Kisújszállás, Túrkeve, Szentmár­­ton határa sivatag.” Debrecenben 1871-ben nagy örö­met keltett, hogy „a városnak és a hasonlóan sújtott szomszéd községeknek esedezvénye a trón zsámolyáig felhat­van, egy, a Tiszából Löknél kihozandó s­­yoma körül a Körösbe vezetendő nagy csatorna által az Alföld sík pusz­táin keresztül nagyszerű, hajózásra és öntözésre használandó vizi út létesí­tése el­len, határozva.” Ebből az elha­tározásból azonban nem lett semmi. Jó nyolcvan esztendeig kellett még vár­niuk a hajdúsági s a nagykunsági gaz­dáknak a Tisza öntözővizére, melynek központi zsilipjeit 1966 júliusában nyitották meg, a folyó vizét árasztva a Keleti-főcsatorna teljes hosszára. Az új folyó a Hortobágy és a Hajdú­hát határán haladva, mindkét oldalt bőségesen ellátja mesterséges csapat A Tiszai Vegyikombinát — nitrogén­műtrágya-gyártásunk egyik központja A Keleti-főcsatorna Balmazújvárosnál, a vízszinttartó bukóval

Next