Élet és Tudomány, 1974, január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-03 / 18. szám
A 25 ÉVES VESZPRÉMI VEGYIPARI EGYETEM A vegyiparnak a felszabadulás után megindult nagy fejlődése hamarosan kétségtelenné tette, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem egymagában már képtelen kellő számú szakembert képezni e terület — ezen belül is főképp az újjászülető nehézvegyipar — számára. Ezért a kormány a vegyészmérnökképzés új intézményének megalapítását határozta el, és feladatát abban jelölte meg, hogy képezzen olyan, különleges szakismeretekkel fölvértezett vegyészmérnököket, akik alkalmasak a nehézvegyipar (tehát a nagy anyagmennyiségeket mozgató sav-, só- és műtrágyaipar, a szilikátipar, a szervetlen kémiai, az ásványolaj- és a szénfeldolgozó, valamint az elektrokémiai ipar irányítására, fejlesztésére. Veszprém megye már akkor is jelentős nehézvegyipari központ volt, gondoljunk a nitrokémiai ipar több fontos gyárára (Pét, Peremarton, Balatonfűzfő), s alumíniumiparunk jelentős üzemeire (Ajka, Várpalota) — ezért jelölték ki az új egyetem székhelyéül a körzet központját, Veszprémet. Az új egyetem 1949 tavaszán alakult meg, tehát ezekben a napokban ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. Kezdetben a Budapesti Műszaki Egyetem tekintélyére, jól képzett oktatói karára támaszkodva, szellemi tartalékából merítve annak fakultásaként kezdett feladatai megoldásához. Az első két évben általános vegyészmérnöki oktatás folyt, de mire az első „gólyák” harmadévessé léptek elő, megindult a szakosított oktatás is, megalakultak az úgynevezett kerettanszékek. A nehézvegyipar különböző területein munkát találó mérnökhallgatókat e tanszékeken az üzemihez hasonló körülményeket teremtő laboratóriumokban a közvetlen termelő munka irányítására képezik ki. Az új egyetem hamarosan önállóvá vált, Veszprémi Vegyipari Egyetem néven. Egy ideig változatlanul csak a nehézvegyipar számára képzett mérnököket, de azután megindult az agrokémikus mérnökök képzése (a hallgatók az egyéves általános kémiai képzést Veszprémben, míg a négyéves agrárképzést a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen kapják), valamint a rendszerszervező vegyészmérnökök oktatása is. Újabban kétfokozatú a képzési rendszer: háromévi tanulás után a hallgató üzemmérnöki oklevelet kap, ennek birtokában üzemi feladatokat láthat el. A hallgatók egy kisebb része pedig további kétévi tanulás után tervezői, kutatói és más — nagyobb áttekintést igénylő — munkakört vállalhat. Az elmúlt negyedszázad alatt a Veszprémi Vegyipari Egyetemen több mint 2500 hallgató szerzett oklevelet, s legtöbbjük szakmájában jól megállja a helyét. Felsőoktatásunknak ez a fiatal intézménye becsülettel teljesíti a reá bízott feladatot. Az egyetem tanárai tudományos munkát is végeznek: részint saját kezdeményezésű alapkutatásokban, részben az iparágak által javasolt alkalmazott és fejlesztési