Élet és Tudomány, 1974, január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-03 / 18. szám

A 25 ÉVES VESZPRÉMI VEGYIPARI EGYETEM A vegyiparnak a felszabadulás után megindult nagy fejlődése hamarosan kétség­telenné tette, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem egymagában már képtelen kellő számú szakembert képezni e terület — ezen belül is főképp az újjászülető nehéz­­vegyipar — számára. Ezért a kormány a vegyészmérnökképzés új intézményének megalapítását határozta el, és feladatát abban jelölte meg, hogy képezzen olyan, kü­lönleges szakismeretekkel fölvértezett vegyészmérnököket, akik alkalmasak a nehéz­­vegyipar (tehát a nagy anyagmennyiségeket mozgató sav-, só- és műtrágyaipar, a szi­­likátipar, a szervetlen kémiai, az ásványolaj- és a szénfeldolgozó, valamint az elekt­rokémiai ipar­ irányítására, fejlesztésére. Veszprém megye már akkor is jelentős nehézvegyipari központ volt, gondoljunk a nitrokémiai ipar több fontos gyárára (Pét, Peremarton, Balatonfűzfő), s alumínium­iparunk jelentős üzemeire (Ajka, Várpalota) — ezért jelölték ki az új egyetem szék­helyéül a körzet központját, Veszprémet. Az új egyetem 1949 tavaszán alakult meg, tehát ezekben a napokban ünnepli fenn­állásának huszonötödik évfordulóját. Kezdetben a Budapesti Műszaki Egyetem tekin­télyére, jól képzett oktatói karára támaszkodva, szellemi tartalékából merítve annak fakultásaként kezdett feladatai megoldásához. Az első két évben általános vegyész­­mérnöki oktatás folyt, de mire az első „gólyák” harmadévessé léptek elő, megindult a szakosított oktatás is, megalakultak az úgynevezett kerettanszékek. A nehézvegy­ipar különböző területein munkát találó mérnökhallgatókat e tanszékeken az üzemi­hez hasonló körülményeket teremtő laboratóriumokban a közvetlen termelő munka irányítására képezik ki. Az új egyetem hamarosan önállóvá vált, Veszprémi Vegyipari Egyetem néven. Egy ideig változatlanul csak a nehézvegyipar számára képzett mérnököket, de azután megindult az agrokémikus mérnökök képzése (a hallgatók az egyéves általános ké­miai képzést Veszprémben, míg a négyéves agrárképzést a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemen kapják), valamint a rendszerszervező vegyészmérnökök oktatása is. Újabban kétfokozatú a képzési rendszer: háromévi tanulás után a hallgató üzemmér­nöki oklevelet kap, ennek birtokában üzemi feladatokat láthat el. A hallgatók egy kisebb része pedig további kétévi tanulás után tervezői, kutatói és más — nagyobb áttekintést igénylő — munkakört vállalhat. Az elmúlt negyedszázad alatt a Veszprémi Vegyipari Egyetemen több mint 2500 hallgató szerzett oklevelet, s legtöbbjük szakmájában jól megállja a helyét. Felsőok­tatásunknak ez a fiatal intézménye becsülettel teljesíti a reá bízott feladatot. Az egyetem tanárai tudományos munkát is végeznek: részint saját kezdeményezé­sű alapkutatásokban, részben az iparágak által javasolt alkalmazott és fejlesztési

Next