Élet és Tudomány, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-02 / 1. szám
ClMKEFÜNK: SZÁMUNK TARTALMA: 3 ÚJ TELESZKÓP PISZKÉSTETŐN Fodor L. István 9 NYELV ÉS ÉLET: EGYHANGÚAN VAGY EGYHANGÚLAG? Dr. Tompa József 10 A VADDISZNÓ TERJESZKEDÉSE Dr. Studinka László 14 MAGYAROSODÁS * A XIX. SZÁZADBAN 1. A POLGÁROSODÁS SODRÁBAN Hanák Péter 19 AZ UTÁNZÁS, A MODELL, A FELNŐTTÉ VÁLÁS Dr. Fiam Zsuzsa és P. Mirtse Márta 23 SZÉP HAZÁNKAT JÁRVA: SZELCEPUSZTA Puruczki Béla 28 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 30 LÉLEGZÉSMÉRÉS SPIROGRÁFFAL Seres Zoltán 34 KUKORICÁBÓL INVERTCUKOR N. G. 39 A TUDOMÁNY VILÁGA 45 HOGYAN ÍRJUK — MIKÉPP MONDJUK? Dr. Botos Imre 46 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR 48 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Vércsoportok és népesség 0 Veszélyben van-e az azonoszféra? 0 A fülzúgás 0 A matsushirói földrengésraj 0 Magyarosodás a XIX. században 2. 0 A gondolkodás iskolája 0 Botrányok a képzőművészet körül 0 Télen a kertben 0 A tudomány világa Szőlőcukormolekula modelljei (Kukoricából invert cukor című cikkünkhöz) Bojtár Ottó felvétele : KEDVEK ÉLET ÉS TUDOMÁNY! A ,,Jókai és szülővárosa, Komárom” című cikk (1975. 7. szám) CZUCZOR GERGELY komáromi szerepléséről azt írta, hogy ,,a szép Weinmüller Franciska nyomdájában nyomták az ország legnépszerűbb alvásiálnyát, a százhúszezer példányban megjelenő Komáromi Kalendáriumot, amely főleg akkor lett kelendő, amikor Czuczor Gergely, a helyi bencés gimnázium tanára írta bele verseit. Az Érsekújvárhoz közeli Andód fiát, Czuczor Gergelyt itt, Komáromban egész kis irodalmi társaság vette körül.” Az egykor Komáromban és országszerte népszerű író és költő születésének 175. évfordulója ez év december 17-én volt. 1800- ban született, mint unokatestvére, Jedlik Ányos, akivel együtt lépett be a bencés szerzetes rendbe, s Győrött együtt tanított a bencés gimnáziumban. Ott írta meg Czuczor Gergely első eposzát, az ,,Augsburgi ütközet”-et, amelyet azután több is követett, s így ő egyik megteremtője a magyar romantikus nemzeti eposznak. Komáromi tanárkodása idején vette át az ott megjelenő Weinmüller-féle kalendárium szerkesztését, s ebbe, valamint az ugyancsak Komáromban megjelenő Mezei Naptárba számos népies dalt is írt. Ezekkel kezdeményezője lett a nép hangját az irodalomban megszólaltató irányzatnak, amely Petőfi és Arany költészetében teljesedett ki. Az Akadémia első nagygyűlésén, 1831-ben levelező tagjává választotta, majd 1835-ben titkárává, Pestre költözött, de két évvel később a verseinek hazafias hangját kifogásoló hatóságok nyomására Pannonhalmára helyezték. Ott főként tudományos munkát végzett. Mint kora jeles nyelvtudósát, 1844- ben az Akadémia őt bízta meg a magyar nyelv értelmező szótárának szerkesztésével. Így költözhetett újra Pestre. 1848-ban egyértelműen a forradalom mellett állt ki, s nagy hatású volt ,,Riadó” című forradalmi verse. Amikor 1849 januárjában Windischgrätz elfoglalta a fővárost, Czuczort elfogatta, s halálra akarta ítéltetni. Pár hónap múlva kiszabadult, mert a honvédek visszafoglalták Budavárát. A szabadságharc bukása után azonban fogsága folytatódott. Csak az Akadémia ismételt közbenjárására szabadult ki 1851-ben. Ezután egészen haláláig visszavonultan élt Pesten, és főleg szótára szerkesztésének szentelte idejét. Dr. Czuczor László