Élet és Tudomány, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

ClMKEFÜNK: SZÁMUNK TARTALMA: 3 ÚJ TELESZKÓP PISZKÉSTETŐN Fodor L. István 9 NYELV ÉS ÉLET: EGYHANGÚ­AN VAGY EGYHANGÚ­LAG? Dr. Tompa József 10 A VADDISZNÓ TERJESZKEDÉSE Dr. Studinka László 14 MAGYAROSODÁS * A XIX. SZÁZADBAN 1. A POLGÁROSODÁS SODRÁBAN Hanák Péter 19 AZ UTÁNZÁS, A MODELL, A FELNŐTTÉ VÁLÁS Dr. Fiam Zsuzsa és P. Mirtse Márta 23 SZÉP HAZÁNKAT JÁRVA: SZELCEPUSZTA Puruczki Béla 28 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 30 LÉLEGZÉSMÉRÉS SPIROGRÁFFAL Seres Zoltán 34 KUKORICÁBÓL INVERTCUKOR N. G. 39 A TUDOMÁNY VILÁGA 45 HOGYAN ÍRJUK — MIKÉPP MONDJUK? Dr. Botos Imre 46 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR 48 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Vércsoportok és népesség 0 Veszélyben van-e az azonoszféra? 0 A fülzúgás 0 A matsushirói földrengésraj 0 Magyaroso­dás a XIX. században 2. 0 A gondolkodás iskolája 0 Botrányok a képzőművészet körül 0 Télen a kertben 0 A tudomány világa Szőlőcukor­molekula modelljei (Kukoricából in­vert cukor című cikkünkhöz) Bojtár Ottó felvétele : KEDVEK ÉLET ÉS TUDOMÁNY! A ,,Jókai és szülővárosa, Komárom” cí­mű cikk (1975. 7. szám) CZUCZOR GERGELY komáromi szerepléséről azt írta, hogy ,,a szép Weinmüller Franciska nyomdájában nyomták az ország legnépszerűbb alvási­ál­nyát, a százhúszezer példányban megjelenő Komáromi Kalendáriumot, amely főleg ak­kor lett kelendő, amikor Czuczor Gergely, a helyi bencés gimnázium tanára írta bele verseit. Az Érsekújvárhoz közeli Andód fiát, Czuczor Gergelyt itt, Komáromban egész kis irodalmi társaság vette körül.” Az egykor Komáromban és országszerte népszerű író és költő születésének 175. év­fordulója ez év december 17-én volt. 1800- ban született, mint unokatestvére, Jedlik Ányos, akivel együtt lépett be a bencés szerzetes rendbe, s Győrött együtt tanított a bencés gimnáziumban. Ott írta meg Czu­czor Gergely első eposzát, az ,,Augsburgi ütközet”-et, amelyet azután több is köve­tett, s így ő egyik megteremtője a magyar romantikus nemzeti eposznak. Komáromi tanárkodása idején vette át az ott megjelenő Weinmüller-féle kalendárium szerkesztését, s ebbe, valamint az ugyan­csak Komáromban megjelenő Mezei Nap­­tárba számos népies dalt is írt. Ezekkel kezdeményezője lett a nép hangját az iro­dalomban megszólaltató irányzatnak, amely Petőfi és Arany költészetében teljesedett ki. Az Akadémia első nagygyűlésén, 1831-ben levelező tagjává választotta, majd 1835-ben titkárává, Pestre költözött, de két évvel ké­sőbb a verseinek hazafias hangját kifogá­soló hatóságok nyomására Pannonhalmára helyezték. Ott főként tudományos munkát végzett. Mint kora jeles nyelvtudósát, 1844- ben az Akadémia őt bízta meg a magyar nyelv értelmező szótárának szerkesztésével. Így költözhetett újra Pestre. 1848-ban egyértelműen a forradalom mel­lett állt ki, s nagy hatású volt ,,Riadó” cí­mű forradalmi verse. Amikor 1849 januárjá­ban Windischgrätz elfoglalta a fővárost, Czuczort elfogatta, s halálra akarta ítéltet­ni. Pár hónap múlva kiszabadult, mert a honvédek visszafoglalták Budavárát. A sza­badságharc bukása után azonban fogsága folytatódott. Csak az Akadémia ismételt közbenjárására szabadult ki 1851-ben. Ez­után egészen haláláig visszavonultan élt Pesten, és főleg szótára szerkesztésének szentelte idejét. Dr. Czuczor László

Next