Élet és Tudomány, 1977. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-28 / 43. szám
XXXII. évf. 43. szám 1977. X. 28. SZÁMUNK TARTALMA: 1347 A FEKÉLYBETEGSÉG Dr. Katona András 1349 NYELV ÉS ÉLET: HASONLÓSÁGOK Lámbokréthy Péter 1350 BESZÉLŐ KÉPEK: AZ ELSŐ ÉVEK RITKA DOKUMENTUMAI Daniss Győző 1353 AZ ANYAG VALLATÁSA: MÉRÉS A MÖSSBAUER-EFFEKTUS ALAPJÁN Rajczy Péter 1357 ÜZBEGISZTÁN MŰEMLÉK VÁROSA, HÍVA Turánszky Hona 1362 ÁLLATKERTI ÉLET, A NÉMA DINGO ÉNEKLŐ ŐSE Dr. Anghi Csaba 1364 A PHOBOS — KÖZELRŐL Dr. Hédervári Péter 1365 AMIRŐL BESZÉLNEK: HOGYAN KÉSZÜL A TARTÓS TEJ? Dr. Balatoni Mihály 1368 HÁZUNK — KERTÜK: A ZÖLDSÉGEK TÁROLÁSA Nagy Gézáné 1369 MONDHATTA VOLNA SZEBBEN? Dr. Kemény Gábor 1369 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 1371 MÚZEUM, NUMIZMATIKA 1372 A TUDOMÁNY VILÁGA 1375 A HÁTLAPON: SISAKMASZK A VITUSZIGETEKRŐL Dr. Bodrogi Tibor Címképünk: Az erdei dingó (A néma dingó éneklő őse című cikkünkhöz) Bojtár Ottó felvétele KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Taliándörögd # örökbefogadás — gyermekké fogadás % Neveink világa • Köztársaságok szövetsége a Tiszától a Csendes-óceánig % Geofizika a régészetben # Az izmok érzékelői: az izomorsók • Új villamosok Budapesten . Élősarok # A tudomány világa KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! Lapjuk ez évi 33. számában jelent meg A keszthelyi Georgikon és múzeuma című cikkük. Úgy vélem, érdekelheti az olvasókat az a levél, amelyet CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY írt a világ első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét alapító Festetics György grófnak. „Méltóságos Gróf, Nagyságos Uram! — hangzik a levél — ... régi hosszas gondolkodásaim után kifőzött feltételem az, hogy jövő tavasszal, kevés örökségemet eladván, olly réggel Helvéciába (Svájcba — a szerk.) menjek, hogy ottan a mezei gazdaságnak azt a részét, amelly hazánkban is, legtöbb munkával, legtöbb helyen, és legtöbb haszonnal, de mégis nem úgy, mint lehetne, gyakoroltatik, úgymint pascuatiót (legeltetést), bucolicát (pásztorkodást), svejcer teheneknek tartását, szénázását, sajt, vaj készítést s a t. magoktól az originális gazdáktól megtanuljam .. Ezt a levelet 1798. január 22-én Komáromból küldte Festeticsnek „igaz két szolgája Csokonay Mihály”. Hogy a széplelkű költő mennyire komolyan gondolta a prózai foglalkozásra való átállást, azt egy másik levele is igazolja, amelyben ugyanez év március 12-én Lillájától búcsúzik. Ezt „professzor” Csokonayként írta alá, s kétszer is hangsúlyozta, hogy Keszthelyre megy, és amennyiben Lilla megértő lett volna hozzá, úgy „József napra a gróf hintáján láttál volna bemenni udvarotokra”. Csokonai természetesen nem tudta, hogy az apró dolgokban is pedáns Festetics ekkorra már lediktálta titkárának az elutasító választ, amely szerint: „ . . . Hogy tehát ... mostani vagyonját, s értékét elvesztegesse, s a gazdaságbéli tudományok megtanulására . .. reászánja Csokonay úr, éppen nem javasolja önagysága.” Csokonai mindenesetre rosszat sejtett, és amikor ügyeinek rendezésére Komáromból Keszthelyre utazott, útközben majd egy hónapot elvesztegetett költőbarátjánál, Édes Gergelynél, hogy a sorsdöntő találkozóra erőt gyűjtsön. Ez alatt az idő alatt ment férjhez Lilla. Csokonai ezután — immár csurgói helyettes tanár korában — mégis bővebb ismeretségbe került Festeticcsel, aki később alkalmi pénzsegélyben is részesítette, de az áhított professzorságra nem vélte alkalmasnak a botanikában egyébként kétségtelenül igen jártas poétát. Mindez — ha nem is közvetlenül — de feltétlenül hozzátartozik a hírneves iskola történetéhez. Rigó Béla Mivel a bélyeggyűjtők és a filatelisták száma hazánkban több százezerre tehető, így minden, a sajtóban megjelenő, e területre vonatkozó közleményt élénk érdeklődés és nem utolsósorban kritika kíséri. Ez utóbbi illeti a lap 1977. évi 37. számának e rovatában megjelent olvasói levelet. A bemutatott összefüggő bélyegpár, amelyet a brazil postaigazgatás 1971. július 1-én bocsátott forgalomba, valóban a Transamasonica útvonalat ábrázolja. Azonban a CORIREIO felirat nem az értékjelzést jelenti, hanem a posta szót. Brazíliában a pénznem 1942 óta a cruzeiro — 100 centavos-t tartalmaz —, amiről a bélyegkép felirata is tanúskodik. Pákozdi László kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a neveket és kifejezéseket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ABSZORBENS: gázok vagy folyadékok elnyeletésére, gáz- vagy folyadékelegyek szétválasztására szolgáló folyékony, illetve szilárd anyag. (Az anyag vallatása) BÍRÓ LAJOS (1856-1931): rovartani kutató és néprajzi gyűjtő. 1895-től Új-Guineában mintegy hatezer néprajzi érdekességű tárgyat gyűjtött, arról az útjáról két könyvet írt: Hét év Új-Guineában, Új-Guineai utazásom emlékei; hazatérése után a Magyar Nemzeti Múzeumban tiszteletbeli őrként dolgozott. (Sisakmaszk a Vitu-szigetekről) HŐTÁGULÁSI EGYÜTTHATÓ: a testeknek a hőmérséklet változása miatt bekövetkező térfogat-, illetve méretváltozására jellemző, az anyagi minőségtől függő mennyiség. (A tudomány világa) IBN BATTUTA (kb. 1304- 1377): arab utazó és geográfus. Bejárta a maga korában ismert világ nagy részét, Tangertől kezdve Afrikán, Indián át Kínáig, Szibériáig. Följegyzései rendkívül értékesek mind a történelem-, mind a földrajztudomány számára. (Hivő) IZOSZTÁZIA: a földkéreg - mozgások okait magyarázóelméletek egyike, amely szerint a szilárd földkéreg részei a képlékeny földköpeny anyagán úsznak, s így az úszási egyensúlyéhoz hasonló törvények határozzák meg környezetükhöz viszonyított helyzetüket és mozgásaikat. (A Phobos - közelről) KISÜLÉSI LÁMPA (gázkisülési cső): a gázkisülések alapján működő berendezés, amelyben a gáz halmazállapotú közegen áthaladó elektromos áram különböző fény-, hő-, mechanikai és kémiai jelenségeket hoz létre. (Az anyag vallatása) RELATÍV PÁRATARTALOM: viszonylagos, vagy százalékos páratartalom; megadja, hogy adott hőmérsékleten a teljes (abszolút) telítettség értékéhez viszonyítva hány százalék a levegő nedvességtartalma. (A zöldségek tárolása) SZÖKÉSI SEBESSÉG: az a sebesség, amellyel egy égitestről indított, szabadon mozgó test már elhagyja annak környezetét. Az űrhajózásban a ket második kozmikus sebességnek is nevezik. (A Phobos — közelről)