Élet és Tudomány, 1977. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-28 / 43. szám

XXXII. évf. 43. szám 1977. X. 28. SZÁMUNK TARTALMA: 1347 A FEKÉLY­BETEGSÉG Dr. Katona András 1349 NYELV ÉS ÉLET: HASONLÓSÁGOK Lámbokréthy Péter 1350 BESZÉLŐ KÉPEK: AZ ELSŐ ÉVEK RITKA DOKUMENTUMAI Daniss Győző 1353 AZ ANYAG VALLATÁSA: MÉRÉS A MÖSS­­BAUER-EFFEKTUS ALAPJÁN Rajczy Péter 1357 ÜZBEGISZTÁN MŰEMLÉK VÁROSA, HÍVA Turánszky Hona 1362 ÁLLATKERTI ÉLET, A NÉMA DINGO ÉNEKLŐ ŐSE Dr. Anghi Csaba 1364 A PHOBOS — KÖZELRŐL Dr. Hédervári Péter 1365 AMIRŐL BESZÉLNEK: HOGYAN KÉSZÜL A TARTÓS TEJ? Dr. Balatoni Mihály 1368 HÁZUNK — KERTÜK: A ZÖLDSÉGEK TÁROLÁSA Nagy Gézáné 1369 MONDHATTA VOLNA SZEBBEN? Dr. Kemény Gábor 1369 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 1371 MÚZEUM, NUMIZMATIKA 1372 A TUDOMÁNY VILÁGA 1375 A HÁTLAPON: SISAKMASZK A VITU­­SZIGETEKRŐL Dr. Bodrogi Tibor Címképünk: Az erdei dingó (A néma dingó éneklő őse című cikkünkhöz) Bojtár Ottó felvétele KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Taliándörögd # örökbefogadás — gyermekké fogadás % Ne­veink világa • Köztársaságok szövetsége a Tiszától a Csen­des-óceánig % Geofizika a ré­gészetben # Az izmok érzéke­lői: az izomorsók • Új villa­mosok Budapesten . Élősarok # A tudomány világa KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! Lapjuk ez évi 33. számában jelent meg A keszthelyi Georgikon és múzeuma című cikkük. Úgy vélem, ér­dekelheti az olvasókat az a levél, amelyet CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY írt a világ első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét alapító Festetics György grófnak. „Méltóságos Gróf, Nagyságos Uram! — hangzik a levél — ... régi hosszas gondolkodásaim után kifőzött feltételem az, hogy jövő tavasszal, kevés örökségemet eladván, olly réggel Helvéciába (Svájcba — a szerk.) menjek, hogy ottan a mezei gazdaságnak azt a részét, amelly hazánkban is, legtöbb munkával, legtöbb helyen, és legtöbb haszonnal, de mégis nem úgy, mint lehetne, gyakorol­tatik, úgymint pascuatiót­­ (legeltetést), bucoli­­cát (pásztorkodást), svejcer teheneknek tartását, szé­názását, sajt, vaj készítést s a t. magoktól az originális gazdáktól megtanuljam .. Ezt a levelet 1798. január 22-én Komáromból küldte Festeticsnek „igaz két szolgája Csokonay Mihály”. Hogy a széplelkű költő mennyire komolyan gondolta a prózai foglalkozásra való átállást, azt egy másik le­vele is igazolja, amelyben ugyanez év március 12-én Lillájától búcsúzik. Ezt „professzor” Csokonayként írta alá, s kétszer is hangsúlyozta, hogy Keszthelyre megy, és amennyiben Lilla megértő lett volna hozzá, úgy „József napra a gróf hintáján láttál volna bemenni udvarotokra”. Csokonai természetesen nem tudta, hogy az apró dolgokban is pedáns Festetics ekkorra már lediktálta titkárának az elutasító választ, amely szerint: „ . . . Hogy tehát ... mostani vagyonját, s értékét el­vesztegesse, s a gazdaságbéli tudományok megtanulá­sára . .. reászánja Csokonay úr, éppen nem javasolja önagysága.” Csokonai mindenesetre rosszat sejtett, és amikor ügyeinek rendezésére Komáromból Keszthelyre uta­zott, útközben majd egy hónapot elvesztegetett költő­barátjánál, Édes Gergelynél, hogy a sorsdöntő talál­kozóra erőt gyűjtsön. Ez alatt az idő alatt ment férj­hez Lilla.­­ Csokonai ezután — immár csurgói helyettes tanár korában — mégis bővebb ismeretségbe került Feste­ticcsel, aki később alkalmi pénzsegélyben is részesí­tette, de az áhított professzorságra nem vélte alkal­masnak a botanikában egyébként kétségtelenül igen jártas poétát. Mindez — ha nem is közvetlenül — de feltétlenül hozzátartozik a hírneves iskola történetéhez. Rigó Béla Mivel a bélyeggyűjtők és a filatelisták száma ha­zánkban több százezerre tehető, így minden, a sajtó­ban megjelenő, e területre vonatkozó közleményt élénk érdeklődés és nem utolsósorban kritika kíséri. Ez utóbbi illeti a lap 1977. évi 37. számának e rovatá­ban megjelent olvasói levelet. A bemutatott össze­függő bélyegpár, amelyet a brazil postaigazgatás 1971. július 1-én bocsátott forgalomba, valóban a Transama­­sonica útvonalat ábrázolja. Azonban a CORIREIO felirat nem az értékjelzést jelenti, hanem a posta szót. Brazíliában a pénznem 1942 óta a cruzeiro — 100 centavos-t tartalmaz —, amiről a bélyegkép felirata is tanúskodik. Pákozdi László kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a neveket és kifeje­zéseket, amelyek a kislexi­konban szerepelnek. ABSZORBENS: gázok vagy folyadékok elnyeletésére, gáz- vagy folyadékelegyek szétválasztására szolgáló fo­lyékony, illetve szilárd anyag. (Az anyag vallatása) BÍRÓ LAJOS (1856-1931): rovartani kutató és néprajzi gyűjtő. 1895-től Új-Guineá­­ban mintegy hatezer néprajzi érdekességű tárgyat gyűjtött, arról az útjáról két könyvet írt: Hét év Új-Guineában, Új-Guineai utazásom emlé­kei; hazatérése után a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban tiszteletbeli őrként dolgozott. (Sisakmaszk a Vitu-szigetek­­ről) HŐTÁGULÁSI EGYÜTT­­HATÓ: a testeknek a hőmér­séklet változása miatt bekö­vetkező térfogat-, illetve méretváltozására jellemző, az anyagi minőségtől függő mennyiség. (A tudomány világa) IBN BATTUTA (kb. 1304- 1377): arab utazó és geográ­fus. Bejárta a maga korában ismert világ nagy részét, Tan­gertől kezdve Afrikán, Indi­án át Kínáig, Szibériáig. Följegyzései rendkívül érté­kesek mind a történelem-, mind a földrajztudomány számára. (Hivő) IZOSZTÁZIA: a földkéreg - mozgások okait magyarázó­­elméletek egyike, amely sze­rint a szilárd földkéreg ré­szei a képlékeny földköpeny anyagán úsznak, s így az úszási egyensúlyéhoz hasonló törvények határozzák meg környezetükhöz viszonyított helyzetüket és mozgásaikat. (A Phobos - közelről) KISÜLÉSI LÁMPA (gázki­sülési cső): a gázkisülések alapján működő berendezés, amelyben a gáz halmazálla­potú közegen áthaladó elekt­romos áram különböző fény-, hő-, mechanikai és kémiai je­lenségeket hoz létre. (Az anyag vallatása) RELATÍV PÁRATARTALOM: viszonylagos, vagy százalékos páratartalom; megadja, hogy adott hőmérsékleten a teljes (abszolút) telítettség értéké­hez viszonyítva hány százalék a levegő nedvességtartalma. (A zöldségek tárolása) SZÖKÉSI SEBESSÉG: az a sebesség, amellyel egy égitestről indított, szabadon mozgó test már elhagyja annak környezetét. Az űr­hajózásban a k­et második kozmikus sebességnek is ne­vezik. (A Phobos — közelről)

Next