Élet és Tudomány, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-05 / 1. szám
Budapest fürdőváros: régi szállóige. Ám fővárosunk még mindig nem használja ki teljesen a fürdővizeit. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet számításai szerint Budapesten naponta körülbelül 52 000 m:! különféle hőfokú termálvizet hozhatnának a felszínre, de ebből ma csak 38 000 m:!-t termelnek ki. Még kevésbé használjuk ki Budapest gyógyhatású termálvizeit; ilyen víz naponta 13 000 m !-nyi áll a rendelkezésünkre, ám a gyógyfürdői kezelésre csak 3700 m:!-t fordítunk. Gyógyfürdőkre pedig egyre nagyobb szükség volna: az átlagos életkor meghosszabbodott, ez azonban, sajnos, nem jár együtt a friss, Gyógyító sziget akart építtetni az egyik margitszigeti hőforrásra, de hirtelen halála megakadályozta tervének megvalósulásában. 1866-ban a nádor fia, József főherceg megbízást adott Zsigmondy Vilmosnak újabb gyógyforrások feltárására. Zsigmondy az egykori feljegyzések szerint ott kezdett el fúrni, ahol „egy régi csövet látott a földben, amelyből meleg víz áramlott”. 1867. március 13-án, amikor a fúrással 118,5 m mélyen tartottak, óránként 630 köbméter 43,8 Celsius-fokos víz tört mozgásképes életidő arányos megnyúlásával. Sokan szenvednek „kopásos” megbetegedésekben, s ezek az emberek enyhülést főleg a gyógyfürdőktől remélhetnek. De az urbanizációs ártalmak miatt bekövetkező káros elváltozások gyógyításában szintén nagy szerepük lehet a gyógyfürdőknek. Távlati fejlesztési terveinkben már ennek megfelelő súllyal szerepel meglevő gyógyfürdőink felújítása és újak létesítése. Ez évben e tervek valóra váltásában nagy lépést teszünk meg: a Margitszigeten megnyitja kapuit az új fürdőszálló. A Margitszigeten fakadó melegvízforrások vizét már a rómaiak is használták fürdőikben. S legenda övezi Árpád-házi Margitnak és domonkosrendi apácatársainak betegápolási munkáját, amelyben nagy szerepe volt a gyógyvízben való fürdetésnek. A török időkben a szépség virágzott a szigeti gyógyvíz mellett, a budai basa háremét tartották ott. József nádor második felesége 1816-ban fürdőházat fel. Ezzel az eseménnyel kezdődik a margitszigeti fürdők legújabb kori története. A kút kihasználására két évvel később Ybl Miklós tervei alapján elkészült a most épülő fürdőszálló elődje, a Margitfürdő. Az új reneszánsz stílusú, palotaszerű épület a sziget dísze volt, és ötvenkét fürdőhelyisége évtizedeken át sok betegnek adott enyhülést, gyógyulást. Az 1945. évi ostrom alatt azonban oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 1958-ban le kellett bontani. Amikor tíz évvel ezelőtt elhatározták, hogy a szigeten új fürdőszállót építenek, az első feladat a megfelelő minőségű és menynyiségű gyógyvíz előteremtése volt. A Zsigmondy-féle kút hozama már régebben mintegy a felére csökkent, s vörösfenyő-csövezése is jórészt elkorhadt. Ám a Margitszigeten három másik kút is van. A Magdaforrást a sziget déli részén — a Sportuszoda és a sportpálya között — 1935—1936- ban fúrták. Ennek 69 Celsius-fokos vize 375 méter . Fürdő’ szálló a Margitszigeten