Élet és Tudomány, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-06 / 27. szám
mt wmit 4 Sn0r ? Az 1978. évi Agromasexpo kiállításon és ez évben a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Magyar Tudományos Akadémia pavilonjában mutatták be a szőlő művelésének egyik új, hat országban szabadalmazott hazai eljárását. A szakemberek a BNV-vel egyidejűleg rendezett stuttgarti Kertészeti Világkiállításon is megismerkedhettek az eljárással, mivel a licencét az NSZK-ban szintén megvásárolták, s újabban a tengeren túlról is nagy az érdeklődés iránta. Ez az újszerű magyar eljárás szőlőt és bort kedvelő népünk körében ugyancsak érdeklődésre tarthat számot. A szőlőnek azt a tulajdonságát, hogy metszéssel is termeszthető, a mitológia szerint Dionüszosz (Bakkhosz), a szőlőnek, a bornak, a mámornak az istene fedezte föl. Ő figyelte meg — úgymond —, hogy azok a tőkék, amelyeket a szamara lerágott, többet teremnek, mint a sértetlenek. Azóta — a történészek szerint mintegy háromezer éve — metszéssel alakítják a szőlőtőkéket. A szakemberek számos korszerű technológiát dolgoztak ki, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé tegyék a szőlőtermesztést, de a metszés ma is fölöttébb költséges és csakis nagy szakértelemmel végezhető művelete a szőlőtermesztésnek. A korszerű gépi technológia mindeddig nem találta meg a módját, hogyan válthatná fel e ma is kézzel végzett munkát. De egyáltalán szükség van-e a szőlő hagyományos módon végzett metszésére? FÁKRA KAPASZKODÓ LIÁN Természetes környezetében a szőlő az erdei fák lombkoronájára felkapaszkodó lián. Vesszőin többnyire a legfelső rügyek hajtanak ki, nevelnek hajtást. A rügyek nagyobbik hányada, amely jobbára lejjebb van, hormonális gátlás alatt van, és alva marad. Ezért a meglevő kevés hajtás viszonylag hosszúra nő, így a növény a lehető legkevesebb energiát felhasználva gyorsan eléri a lombkorona felső szintjét illető Agaskordonos művelésben a hajtások rövidek, a termés a napon van Vegyszeres virágritkítás után a levéllel nem károsodik, de a virágzat lehullik