Élet és Tudomány, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-06 / 27. szám

m­t wmit 4 Sn0r ? Az 1978. évi Agromasexpo kiállításon és ez évben a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Magyar Tudományos Akadémia pavilonjában mutatták be a szőlő művelésének egyik új, hat országban sza­badalmazott hazai eljárását. A szakemberek a BNV-vel egyidejűleg rendezett stuttgarti Kerté­szeti Világkiállításon is megismerkedhettek az el­járással, mivel a licencét az NSZK-ban szintén megvásárolták, s újabban a tengeren túlról is nagy az érdeklődés iránta. Ez az újszerű magyar eljárás szőlőt és bort kedvelő népünk körében ugyancsak érdeklődésre tarthat számot. A szőlőnek azt a tulajdonságát, hogy metszéssel is termeszthető, a mitológia szerint Dionüszosz (Bakk­­hosz), a szőlőnek, a bornak, a má­mornak az istene fedezte föl. Ő fi­gyelte meg — úgymond —, hogy azok a tőkék, amelyeket a szama­ra lerágott, többet teremnek, mint a sértetlenek. Azóta — a történészek szerint mintegy háromezer éve — metszés­sel alakítják a szőlőtőkéket. A szak­emberek számos korszerű technoló­giát dolgoztak ki, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé tegyék a szőlőtermesz­tést, de a metszés ma is fölöttébb költséges és csakis nagy szakérte­lemmel végezhető művelete a sző­lőtermesztésnek. A korszerű gépi technológia mindeddig nem talál­ta meg a módját, hogyan válthatná fel e ma is kézzel végzett munkát. De egyáltalán szükség van-e a szőlő hagyományos módon végzett metszésére? FÁKRA KAPASZKODÓ LIÁN Természetes környezetében a sző­lő az erdei fák lombkoronájára fel­­kapaszkodó lián. Vesszőin többnyire a legfelső rügyek hajtanak ki, ne­velnek hajtást. A rügyek nagyob­bik hányada, amely jobbára lejjebb van, hormonális gátlás alatt van, és alva marad. Ezért a meglevő kevés hajtás viszonylag hosszúra nő, így a növény a lehető legkevesebb ener­giát felhasználva gyorsan eléri a lombkorona felső szintjét­­ illető­ Agaskordonos művelésben a hajtások rövidek, a termés a napon van Vegyszeres virágritkítás után a levéllel nem károsodik, de a virágzat lehullik

Next