Élet és Tudomány, 1982. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-01 / 1. szám

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! Tartalom XXXVII. évf. 1. szám 1982. I. 1. 3 NÉGYSZÁZ ESZTENDŐS A GERGELY-NAPTÁR Dr. Kelecsényi Gábor 6 MIT BIZONYÍT A NÉGYSZÁLLÁSI JÁSZ TEMETŐ? Dr. Selmeczi László 9 AZ MTA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONTJÁNAK TÍZ ÉVE Ludas M. László 12 NYELV ÉS ÉLET: SPORTNEMZET VAGYUNK Dr. Szilágyi Ferenc 13 TÖBB MILLIÓ ÉVES MŰTRÁGYA - OLAJPALA A NÖVÉNY­­TERMESZTÉSBEN Solti Gábor 15 A MÉZESBÖDÖNÖK ÉLETE Szalay Margit 16 „LÉZERSZÍNHÁZ” A PLANETÁRIUMBAN Hegedős László A TALASSZÉMIA Dr. Szentpéteri Katalin 21 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: A TELEFON Oláh Tamás 22 A SZEXUALITÁSRÓL AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG­­AZ ÓKORI INDIA Karsai György 26 KIÁLLÍTÁS A KALOCSAI SCHÖFFER­­GYÜJTEMÉNY 27 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 A HÁTLAPON: A FARAGÓ PÁSZTOR Dr. Imre Mária Címképünk: Az MTA Szegedi Biológiai Központjának jelképe e sej­tes szerkezetű acélgömb, Jó­­zsa Bálint alkotása (Dushka Béla felvétele Az MTA Szege­di Biológiai Központjának tíz éve című cikkünkhöz.) A következő számunk tartalmából: A Sztva Poikilé feltárása 0 A buborékmemóriák működése 0 Szerelmi élet a régi Kíná­ban San Francisco száz­éves kábelvasútja 0 Az ál­latvilág változó törzsfája 0 Miképp működik a bélnyál­kahártya? 0 Földi figyelő 0 Egy családi hagyaték vallo­másai 0 A tudomány világa a Kedves Élet és Tudomá­ny! Lapjuk 1981. évi 46. számában érdekes beszámoló fog­lalkozott a Budapesti Történeti Múzeum új kiállításá­nak a látnivalóival. Ennek kapcsán szó esett az ELSŐ BUDAPESTI AUTÓBUSZOK századeleji megjelenéséről, úgyszintén a korabeli gya­logosforgalomról is. Engedjék meg, hogy a szóban forgó cikknek ezt a ré­szét pontosabban kifejtsem, emellett több olyan idevá­gó adatot is közöljek, amelyet ma már velem együtt csak néhány — sajnos egyre kevesebb — kortársam emlékezete őriz. De nem hagyatkozom csupán a memó­riámra: a budapesti közlekedés történetével foglalkozó szakirodalomból hiányzó néhány érdekesebb adatot si­került legutóbb az egykori Városháza hivatalos lapjá­nak, a Fővárosi Közlönynek régi évfolyamaiból kibá­nyásznom. A budapesti autóbusz a múlt század harmincas évei­ben a pesti utcákon megjelent lóvontatta omnibusz közvetlen utóda. Bár a fővárosban századunk elejére már igen kiterjedt villamosvasúti hálózat épült ki, a fürge villamos mellett jól megélt az olcsóbb díjszabású döcögős omnibusz is. Mivel a Lánchídon és az Alag­­úton nem lehetett a villamost átvezetni, ezért az And­­rássy út (Népköztársaság útja) felől a Krisztinaváros vagy a mai Moszkva tér környéke gyorsan csak a las­sú, de rövidebb útvonalú omnibusszal volt elérhető. A századforduló európai nagyvárosainak képéhez hozzátartoztak az emeletes — szakkifejezéssel élve: imperiálos — omnibuszok, így volt ez Budapesten is, ahol az omnibusz járműparkjának talán a fele ilyen imperiálos kocsikból állt. (Öt-hatéves kisfiú koromban jómagam is utaztam néhányszor az imperiálon — vagy ahogyan egyik kedves versében Heltai Jenő mondja: „az omnibusz fedélzetén”. Még nagyobb szenzáció volt, ha a kocsis mellé, a bakra ülhettem ki!) Az első világ­háború kitörése után az omnibusz lóállományának ja­va része a frontokra került, a megmaradt lovakkal csak a kisebb (nem imperiálos) kocsikat tartották üzemben. Az omnibuszvállalat még a háború kitörését meg­előző évben a székesfőváros tulajdonába jutott. A vá­ros vezetősége elhatározta, hogy az omnibusz vonalait fokozatosan autóbuszüzeműre állítja át. Az első fővárosi autóbuszjáratot 1915. március 1-én helyezték üzembe az Andrássy úton a Vilmos császár út (Bajcsy-Zsilinszky út) és az Aréna út (Dózsa György út) között. Kezdetben két kocsi ingázott: egy akkumu­látoros, továbbá egy benzinmotoros üzemű, mindkét autóbusznak nyitott imperiálos kocsiszekrénye volt. (Az egykori autóbuszok modelljei a Közlekedési Múzeum­ban láthatók, az akkumulátoros autóbuszról jó képet talál az olvasó a nemrég új kiadásban megjelent Buda­pest Anno... c. albumban.) Az omnibuszhoz hasonlóan az autóbuszok is az Okto­gon (November 7. tér) és az Aréna út között nem a fő úttesten, hanem oldalt, az ún. szervizúton közleked­tek. Az akkumulátoros autóbusz részére töltőállomást építettek az Aréna út ligeti oldalán nagyjából a Ben­czúr utca torkolatával szemben. (A Városligetnek ez a sávja a Felvonulási tér építésekor tűnt el.) Az autóbuszpark nemsokára nyolc nyitott imperiálos, benzinmotoros kocsival bővült, s a járatot a Gizella té­ren (Vörösmarty tér) és a Váci utcán át a Kígyó térig (Felszabadulás tér) hosszabbították meg. A háborús üzemanyag- és gumiabroncs-hiány miatt 1917. április 10-én a forgalmat megszüntették. Az autóbuszforgalom a régi vonalon csak jóval a há­ború után, 1921. szeptember 24-én indult meg újra előbb négy, majd további két akkumulátoros üzemű kocsival. Közülük öt darab zárt imperiálos kocsit. Spängler bécsi (Folytatás a 12. oldalon) Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. GLEJ: az állandóan ned­ves altalajú földeken előfor­duló tömör, helyenként zöl­des vagy kékes árnyalatú, világosszürke talajrétegnek népies orosz neve. A ~-es réteg színét a különféle vas­­vegyületek adják. Ezek jelen­léte levegőtlen viszonyokra, ennek folytán redukciós fo­lyamatokra mutat. (Olaj­pala a növénytermesztésben) KINZSÁL: egyélű, kereszt­vas nélküli szúrófegyver. (Mit bizonyít a négyszállási jász temető?) KUTIKULA vagy CUTICULA (latin): bizonyos sejtek, sejt­csoportok szaruszerű bevona­ta. A rovarvilágban ezt a szaruszerű bevonatot kitin al­kotja. (A mézesbödönök éle­te) LISSAJOUS-GÖRBE: két, egymásra merőleges irányú rezgés összetevődésekor ke­letkező görbe. ~-ék jelen­nek meg a katódsugárcső képernyőjén, ha annak egy­másra merőleges lemezpár­jaira szinuszosan változó fe­szültségeket kapcsolunk. („Lé­zerszínház” a Planetárium­ban) SZANDZSÁK: az oszmán birodalom közepes nagysá­gú közigazgatási területe. A ~ élén a bej állott. A XVI-XVII. században Ma­gyarországnak a török ura­lom alatt álló része egy ~­­ot alkotott. (Mit bizonyít a négyszállási jász temető?) SZIMULÁTOR: valamely meghatározott berendezés vagy berendezéstípus visel­kedését vagy a benne ural­kodó viszonyokat utánzó mo­dell. (A tudomány világa) TÓRUSZ (körgyűrű): olyan forgásfelület, amely egy gömbnek valamely — a göm­bön kívül levő - tengely kö­rüli forgásával jön létre, mint e gömbsokaságot burkoló fe­lület. (A tudomány világa)

Next