Élet és Tudomány, 1982. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1982-07-02 / 27. szám

Tartalom XXXVII. évf. II . szám 1982. július 2. 835 A GUARANIK FÖLDJÉN Dr. Boglár Lajos 839 AZ ÉT KÉRDEZI 840 FŐPRÓBA FALKLANDON Dr. Rohács József 843 CINK A SZERVEZETÜNKBEN Dr. Számely Zoltán 845 ÉLET A FALKLANDOK TANÚKÖZETEIN Dr. Kordos László 846 ÉT - TV A HAJÓZÁS TÖRTÉNETE 3. VITORLÁVAL AZ ÚJVILÁG FELÉ Kádár Ferenc 850 RÉGI MAGYAR KÓRHÁZAK Dr. Kapronczay Károly 852 VIDRÓCZKI KÉT ARCA Mészáros István 854 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: A LEVÉLÍRÁS Vajda Zsuzsanna 855 SZÉP HAZÁNKAT JÁRVA: SÉTA A TATAI PARKMÚZEUMBAN Pichler László 858 KIÁLLÍTÁS: JAKOVALI HASZAN DZSÁMIJA Dr. Majdan János 859 NYELV ÉS ÉLET: SZÓKINCSGAZDAGÍTÓ SZEMÉLYNEVEK Dr. G. L. 859 FOGALOMMÁ VÁLT NEVEK 860 A TUDOMÁNY VILÁGA 863 A HÁTLAPON: A PIKKELYHARASZT Szollát György Címképünk: A salvadori konyha csípős ízeit kínálják fekete szakács­nők (Boglár Lajos felvétele A guaranik földjén című cik­künkhöz.) A következő számunk tartalmából: Miért emelkednek az árak? 9 A hajózás története # A mexikói axolotl 0 Medium Hungáriáé feltárása 0 Ve­szélyben a soproni erdő? 9 Miről árulkodik a kézírásunk? 9 Fogalommá vált nevek · Egy házi naperőmű születése 0 Hasznos tudnivalók : Védőoltás tüdőgyulladás ellen 0 A tudomány világa. §1 Kedves Élet és Tudomány! Az eredeti, teljesen új műszaki alkotásoknak, egy­szóval a találmányoknak a kérdése a legutóbbi években hazánkban is a közfigyelem előterébe került — teljes joggal. A találmányok iránti felfokozott érdeklődésnek azonban van egy árnyoldala is, nevezetesen az, hogy olyanok is foglalkoznak velük, a sajtóban, a rádióban stb. fejtik ki nézetüket róluk, akiknek a lelkesedése és a jószándéka nagyobb, mint a szakértelme. Emiatt az­tán a szabadalmakkal kapcsolatban TÉVES NÉZETEK ÉS TÉVHITEK kerülnek a nyilvánosság elé, s ezek mélyen belegyöke­reznek a közvéleménybe, megnehezítve az­t, hogy a ta­lálmányok ügyét józanul és tárgyilagosan kezeljék. Az ilyen téves nézetről már szó esett ezeken a hasá­bokon : az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása előtt megjelent cikkében (Élet és Tudomány, 1982. má­jus 14., 610. oldal) Kincses István érintette azt a még műszaki szakemberek körében is élő téves elképzelést, hogy a szabadalmazott találmányok titkosak, s egy tény közlésével le is rombolta ezt a tévhiedelmet, amikor megírta: néhány kivételt nem tekintve a találmány le­írását sok országban, így hazánkban is, még a szabada­lom engedélyezése előtt nyilvánosságra hozzák. Ezúttal egy másik, még elterjedtebb és szerintem sok­kal ártalmasabb tévhiedelemre szeretném ráirányítani a közfigyelmet. Sokan azt hiszik — mások pedig önző érdekből azt terjesztik —, hogy ha egy találmányra az Országos Találmányi Hivatal megadta a szabadalmi ol­talmat, ezzel a találmány mintegy állami jóváhagyást, sőt garanciát kapott: a szabadalmi oltalomról kiállított irat — úgymond — „bizonyítja”, hogy a találmány idő­től, gazdasági és egyéb feltételektől függetlenül jó, meg­valósítható és gazdaságos. Ez azonban nincs így. A szabadalmi oltalom nem jelent mást, mint azt, hogy a feltalálónak vagy jogutódjának kizárólagos joga van a találmány gyártására, értékesítésére, s aki ezt az ő engedélye nélkül megteszi, az ellen szabadalombitorlás címén pert indíthat, ez pedig a bitorlóra nézve súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel jár. Ám sem a szabadalomra való bejelentés, sem a szabadalmi oltalom megadása nem jelent semmiféle állami biztosítékot arra vonatkozólag, hogy a találmány mindentől függetlenül jó. S ezt nagyon fontos tudnunk! Több országban — például az Egyesült Államokban — a szabadalom meg­adása hosszú ideig, hat-nyolc évig is elhúzódik, s ad­dig esetenként lelkiismeretlen gyártók „a szabadalom függőben” jelzést visszaélésekre is felhasználják, ér­téktelen árukkal csapva be a közönséget. A szabdalmi oltalom elnyelése végett pontosan kö­rülírt törvényes formák szerint bejelentést kell tenni a találmányról. Az irat benyújtásának napját rögzítik, az ugyanis fontos fordulópont. Egyrészt ettől kezdve a feltaláló vagy jogutódja megkezdheti a találmány ér­tékesítését, gyártását, mert a szabadalmi oltalom — ha megadják — visszamenőleg a bejelentéstől számít­va érvényes. Másrészt ettől kezdve a feltaláló már írhat, nyilatkozhat a találmányáról, ezzel nem rontja annak újdonság voltát. A találmányról a szabadalmaztatásra való bejelentés előtt nyilatkozni azonban végzetes do­log volna, mert sok országban, így hazánkban is meg­követelik, hogy a találmány valóban újdonság legyen, s ha akár maga a feltaláló hozott is nyilvánosságra a bejelentés előtt olyan információkat, amelyek alapján találmányát szakember meg tudja valósítani, már nem kaphatja meg a szabadalmi oltalmat! Magyarországon jelenleg az 1969. évi II. törvény sza­bályozza a találmányokat és szabadalmakat. Ez a tör­vény kimondja, hogy a szabadalom megadásának érde­mi feltétele: az újdonság, a haladó jelleg, a műszaki jelleg, a gyakorlati alkalmazhatóság. Ezeket vizsgálja az Országos Találmányi Hivatal, mielőtt a szabadalmi oltalmat megadja. Vannak országok (például Belgium és Spanyolország), ahol tulajdonképpen nincs előzetes (Folytatás a 839. oldalon) Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. AMMONITES (Ammonnak, a kosszarvat viselő egyiptomi istennek a nevéből), a lábas­­fejűek kihalt csoportja. Há­zuk csigavonalszerűen felcsa­varodott, kamrákra van tago­zódva, többjükön gazdag dí­szítéssel. Ez­­ek a földtörté­neti ókortól a felső krétáig (mintegy 200 millió évvel ez­­előttig) éltek. A sekély ten­gerek fenéklakói voltak. A hazánkban közkedvelt vörös vagy piszkes márvány nevű kőzetben nagy tömegben for­dulnak elő. (Séta a tatai parkmúzeumban) GAUSS: a mágneses in­dukció cgs-rendszerbeli, a mágnességtanban ma is el­­terjedten használt egysége. Az Sl-rendszerbeli egysége a tesla. 1 gauss =10—* tesla. (A tudomány világa) GNEISZ: földpátból, kvarc­ból és különféle színes ásvá­nyokból, csillámból, amfibol­­ból, piroxénből álló átalakult, palás kőzet. Lehet magmás és üledékes eredetű. Hazánk­ban Sopron környékén fordul elő (Élet a Falklandok tanú­kőzetein) IN VIVO (latinul­­ az élő­ben): olyan vizsgálat, ame­lyet magában az élő szerve­zetben, az élő test teremtette környezetben végeznek el. (A tudomány világa) LEPROZÓRIUM: leprakór­ ház, lepratelep, lepraotthon, leprában szenvedő betegek tartós, esetleg életfogytig tartó elkülönítésére szogláló intézet. A XII. században 21 000 ~ működött Európá­ban, de nemcsak leprás be­tegeket ápoltak bennük. (Régi magyar kórházak) PERIGLACIÁLIS: a jégkor­szak idején a nagy kiterjedé­sű sarki jégtakarókat övező, el nem jegesedett terület. A­zokon hideg, száraz tundra­éghajlat uralkodott, s az évi átlagos hőmérséklet a fagy­pont alatt volt. (Élet a Falk­landok tanúkőzetein) RADIOLÁRIA (a „kicsiny sugár" jelentésű latin radio­­lus szóból): az egysejtű gyö­­kérlábúakhoz tartozó élőlény­csoport. Sugaras, formákban gazdag vázuk kovasavat tar­talmaz. Többségük a lebegő parányokhoz (a planktonok­hoz) tartozik. (Séta a tatai parkmúzeumban)

Next