Élet és Tudomány, 1991. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-07 / 23. szám
szépirodalomhoz értő személy, például Jókai Mór, Kemény Zsigmond, majd Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Zilahy Lajos és Molnár Ferenc. Mikes Lajosnak is befolyása volt a vállalkozás kiadáspolitikájára. Az Athenaeumé volt hosszú ideig Petőfi Sándor, Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond művei kiadásának kizárólagos joga. (Nevezetesebb nagy sikerű sorozatai voltak: Az Athenaeum Könyvtár, Élet és Tudomány, Gondolat és írás, Természet és Technika, Modern Könyvtár, Olcsó Regény.) A népi írók a falukutatók szociográfiáit is itt adták ki a Magyarország felfedezése című sorozatban. Ennek Sárközi György volt a szerkesztője. Irodalmi pályázataikon többek között Füst Milán, Szabó Lőrinc, Komlós Aladár, Palotai Boris, Földes Jolán és Passuth László nyertek díjakat. Az 1948-ban végrehajtott államosítás után a nyomda megtartotta az Athenaeum nevet, a kiadó ellenben a Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalattá alakult át, egyesülve a Franklin, a Hungária és a Révai Könyvkiadókkal. (Napjainkban azonban ismét tervezik, hogy felújítsák kiadói tevékenységüket.) A NEW YORK A tömb legjobb és leghíresebb épülete a New York Palota. A négyemeletes, háromhomlokzatos, eklektikus stílusú sarokház a maga „szeceszsziós rajzú” kősisakos tornyával városképi fontosságú építmény. Eredetileg egy amerikai biztosító társaság számára Hauszmann Alajos építette 1891-1895 között. A házban található értékes freskókat Magyar Mannheimer Gusztáv és Lotz Károly festették. Egyébként maga az épület 1937-ben került Az Est Lapok konszern tulajdonába, s ezzel tulajdonképpen az egész háztömb az övék lett. A palota fő nevezetessége a New York Kávéház, amelyhez számos irodalmi emlék fűződik. Például Osvát Ernő (1877-1929) ott szerkesztette 1908-tól a Nyugatot (irodalomtörténeti fontosságú szerkesztői asztalát emléktábla jelöli meg). Hosszan sorolhatnánk azoknak a neves íróknak és költőknek a nevét, akik törzsvendégek voltak. Magába az épületbe a lapok és folyóiratok szerkesztőségei jórészt 1945 után települtek, s java részük - bár egyre fogyó számban - ma is benne található. Batári Gyula Az Athenaeum Nyomda épülete az Osvát utcában (A felvételeket Németh Ernő készítette) AZ ÉT KÉRDEZI: KI LEHET BIOTERMELŐ? A természetes feltételek közepette és vegyszerek nélkül termelt, úgynevezett bioélelmek iránt egyre nagyobb a kereslet - főképpen a fejlett országokban. A biotermékeket ráadásul drágábban lehet eladni, mint azokat, amelyeket vegyszeres technológiával termeltek meg. Ezért is szélesedik hazánkban is a biotermelők köre. De milyen feltételek mellett és ki lehet biotermelő? - Erről beszélgettünk dr. Szent-Miklóssy Ferenccel, a Magyar Biotermelők Országos Egyesülete, röviden a Bioklub alelnökével. - Felfogásunk szerint a teljesen vegyszer nélküli biotermeléshez csak fokozatosan, egy, a vegyszereket mindjobban mellőző folyamat eredményeként juthatunk el. Az elsődleges és legfontosabb cél - az egészségvédelem mellett - a környezet mentesítése a növénytermesztés okozta vegyszerterheléstől. E törekvésben már az is nagy eredmény, ha a vegyszeres termelés valamely „elemét” - a műtrágyát, a rovarölő szert, a gyomirtót stb. - biokezeléssel helyettesítjük. Most, a több évtizedes vegyszeres növénytermesztési kultúra után nem lehet azonnal áttérni a biotermelésre, mert kellő tapasztalat híján nagyon megnövelnénk a termelés kockázatát. A biotermelés ugyanis teljesen vegyszerek nélküli kultúra. Ez korántsem azt jelenti, hogy a talaj termőerejének fenntartására, a növényápolásra, a növényvédelemre nem kell gondot fordítani. A gyomtalanítást azonban csak fizikai módon - kapálással, gyontlálással stb. - szabad végezni, vagy természetes készítményekkel szabad a gyommagok csírázását gátolni. Hasonlóképpen a talajerő-utánpótláshoz is csak szerves trágyát, komposztot, biohumuszt stb. használhat a biotermelő. A különféle növényi kártevők ellen is természetes anyagok, főképpen növények kivonatait, főzeteit, szárított-porított anyagait használhatják a biokultúrában. - Kaphatnak-e, s ha igen, akkor kitől szakmai segítséget a biogazdálkodók? - A Bioklub - melynek ma már mintegy 600 (közöttük szövetkezet, állami gazdaság, élelmiszer-termelő üzem és egyéni termelő) tagja van - a szakértői, tanácsadási szolgálatokat is ellátja. Erre nagy szükség van már a biogazdálkodásra alkalmas terület kiválasztásakor is. Nem minden talajféleség alkalmas ilyen célra, ezért a Bioklub szakértői a talajtérképek segítségével (és az egyéb termőhelyi sajátosságok figyelembevételével) jelölik ki a megfelelő térségeket. Folyamatos tanácsadásra van szükség - kiváltképpen a kezdők esetében - a biotermelés során, hiszen ez a termesztési eljárás nem „egyszerűbb” a vegyszeresnél, sőt: a természetben végbemenő folyamatokról jó áttekintéssel kell bírnia, a talaj tápanyag- és vízforgalmát, a növények élettani, fejlődésbeli sajátosságait, a kártevők szaporodási törvényszerűségeit stb. egyaránt jól kell ismernie a biogazdálkodónak. Tudnia kell azt is, hogyan pótolhatja vissza a talajba mindazon „biohulladékokat” (a gyomokat, a nyesedéket stb.), amelyeket kényszerűen hulladékként, melléktermékként megtermel a földjén. A Bioklub szakértői a termékek minőségének meghatározásában - ez feltétele a magasabb áron való értékesítésnek - és a fogadóképes piacok felkutatásában egyaránt segítik a biotermelőket. - Tetten érhető-e az, aki a nagyobb haszon reményében biotermékként akarja eladni vegyszeres kultúrában megtermelt áruját? - Ma már könnyűszerrel fény deríthető a csalásra, mert a korszerű vizsgálati módszerekkel kimutathatók a terményben maradt vegyszerek egészen kicsiny mennyiségei is. 709