Élet és Tudomány, 1995. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 1. szám

mű L. évfolyam 1­995.1.6. 1 . szám TARTALOM 3 A ROVARÖLŐ SZEREK ÉS A HALAK Szabó Marianne 6 VÉGTAG NÉLKÜL IS­­ KIEGYENSÚLYOZOTTAN Beszélgetés Szendrő Zsuzsa alapítványi igazgatóval Dr. Pécsi Tibor 8 A konkvisztádorok földje EXTREMADURA Dr. Lóczy Dénes 12 TÉRKÉPEN A SZEMÉT Kovács Terézia 1­5 Nyelv és élet ÁRTATLAN BÁRÁNY Lámbokréthy Péter Beszélő képek SPIRÁLFORGATAG Dr. Borsa Béla 18 VÍZKERESZT Dr. Tátrai Zsuzsanna 20 KÖNYVTERMÉS 21 Négyszemközt az orvossal A LICHEN PLANUSZ Dr. B. E. 22 Hónaptár JANUÁR Boldogasszony hava 24 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 25 PF. 47. 26 KERESZTREJTVÉNY 27 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 Gazdasági Mi micsoda? A VILÁGBANK A hátlapon A CSÍKOS PAJZSOSPOLOSKA Dr. Szerényi Gábor Címképünk: A háromkirályok imádása (Krakkó, oltárkép 1468-ból a Vízkereszt című cikkünkhöz) KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBÓL: Cecilia Payne, a csillagász ■ A kaukázusi nyelvek ■ Konok Tamás művészete ■ Oknn lyukas vödre ■ A „Nagy Árok” ■ Kövéren és egészségesen ■ Az ízérzés titkai ■ Cukros növények ■ A tudomány világa ■ Figyelmébe ajánljuk! 2 ■ Élet és Tudomány ■ 1995/1 ' Ét „ Lapunk ötvene-M , V dik évfolyamát ”1'KS: O­LVASÓNK# zettségünknek H mm H mm mm teszünk eleget, amikor bejelent­jük: lapunk eladási árát föl kell emelnünk. Ezentúl kinek-ki­­nek heti 49 forintjába kerül, hogy hozzájuthasson a megújult Élet és Tudományhoz. Az áremelkedésért cserébe jobb, érde­kesebb, korszerűbben készített, szebb lapot kínálunk. A maga­sabb ár indokai közismertek: emelkednek a nyomdai költsé­gek, a papír, a festék, a terjesztés árai, az energiaárak stb. Az elmúlt bő két évben ezt megúsztuk: nem kellett áremeléshez folyamodnunk, de most már az emelés elkerülhetetlen. Még­is azt reméljük, kedves olvasóink hűségesek maradnak la­punkhoz. És most néhány szót hetilapunk külsejének megváltozásáról. Közismert dolog, hogy az újságok külső megjelenése, tipográ­fiája, tördelése beletartozik a bennünket körülvevő környezet vizuális megjelenésébe. Ezek ugyanúgy tükrözik az adott kor divatját, műszaki - előállítási­­ színvonalát, mint az egyéb al­kalmazott művészetek, egyszóval a „dizájn”. Föllelhetők ben­ne azok a stílusirányzatok - természetszerűleg adaptált formá­ban —, amelyek a korszak formatervezésében irányadók. A sajtótermékek előállításában hatalmas változásokat hozott a számítógépek alkalmazása, szinte forradalmasítva a nyomdai munkák egy részét. A megváltozott lehetőségek alkalmazása egyszerűen: kényszer. Mi sem térhettünk ki előre. Úgy alakí­tottuk ki tipográfiai stílusunkat, hogy felhasználjuk az új mű­szaki lehetőségeket, és eleget tegyünk a korszerűség követel­ményének is. Mivel lapunk tartalmában átmenet a folyóirat és a magazin között, ezt akarjuk jelezni külső megjelenésével is. Gerincét a nagyobb cikkek alkotják, a másik része - a kisebb terjedelmű­­ visszatérő rovatokból áll. A nagy cikkek terve­zése egységes formában, egyazon címbetű család különféle formáinak és fokozatainak felhasználásával készült. Az oldalak nyugodtak, a kép és a szöveg elhelyezése kiegyensúlyozott és a minél könnyebb befogadást és megértést szolgálja. A kis ro­vatok fejlécein (kopfjain) több a játékosság. Rajtuk tetten ér­hető a - például a női divatban is érvényesülő - „retro” irány­zat. Olyan kopfokat talál a tisztelt Olvasó, amelyek hasonlíta­nak azokra, amelyek az évtizedekkel ezelőtti újságokban je­lentek meg. Persze, nem azonosak, mert azok kézzel rajzolt címsorok voltak, a mostaniak pedig számítógéppel készülnek. Ezekkel lehet játszani, lehet őket keverni, torzítani stb. A korszerű tipográfiai megoldások jobban szolgálják céljain­kat, és reméljük, hogy Olvasónk tetszését is elnyerk. A SZERKESZTŐSÉG e c e n a s AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1­995-BEN a József Attila Alapítvány, a Magyar Hitel Bank Táncsics Mihály Alapítványa, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a Nemzeti Kulturális Alap, az országos Műszaki fejlesztési bizottság, az Országos tudományos Kutatási Alap, illetőleg a POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT. ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL JELENIK MEG. [­I Cikkeinkben csillát, jelzi i­s azokat a kifejezéseket­­ I és neveket, amelyek j­ól kislexikonban szerepeln­ek I MENDIKÁNS: a református legá­tust kísérő és ünnepi köszöntőt mondó kisdiák. A legátus reformá­tus teológiai vagy főiskolai hallgató, akit nagy ünnepeken falura küldtek prédikálni. (Vízkereszt) MUDEJÁR: Toledo visszafoglalá­sa, majd Sevilla meghódítása után spanyol földön tovább virágzó, góti­kus elemekkel átszőtt mór keverék­stílus az építészetben és az ipar­művészetben. (Extremadura) VARISZKUSZI HEGYSÉGKÉP­ZŐDÉS: a földtörténeti karbon és perm időszakban végbement hegy­ségképződés, amelynek során Dél- Anglia, Észak- és Közép-Franciaor­­szág, Belgium, a Ruhr-vidék és Szi­lézia magashegységeinek nagy ré­sze (a Varisztidák) keletkezett; ezek azóta többnyire alacsony kö­zéphegységekké pusztultak le. (Ex­tremadura) VEDUTA: látkép. Táj, város vagy épületcsoport tárgyilag hű, távlati ábrázolása festményen, rajzon, metszeten stb. A festészet legna­gyobb mestere a két Canaletto mel­lett F. Guardi volt. (Figyelmébe ajánljuk!) VETÉSFEHÉRÍTŐ BOGÁR: a le­vélbogarak családjába tartozó Le­­ma-faj. Azért nevezik így, mert a bogár a tápnövény levelein hosszú, keskeny lyukakat rág, lárvája pedig hosszú sávban rágja ki a levelet be­lülről úgy, hogy a megmaradó hár­tyaszerű bőrszövet már messziről fehérült. (A tudomány világa) ZURBARÁN, Francisco de (1598- 1664), spanyol festő. Erős fény-ár­nyék hatásokból plasztikusan fel­épített alakjai miatt a „spanyol Ca­ravaggio” nevet kapta. Életének nagy részében Sevillában műkö­dött. (Extremadura) ^ w

Next