Élet és Tudomány, 2004. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-03-12 / 11. szám
EGY SZOLGABÍRÓ EMLÉKEZETE "I -ban, abban az esztsztendőben, amikorI- LI KP Petőfi és Madách született, a ráckevei koronauradalom egy jobbágyportáján is keresztelőt ünnepeltek. Ács Gergely Károly nevű gyermeke nevezetes napon, a Bastille lerombolásának harmincnegyedik évfordulóján jött a világra. Akik ismerték e nap üzenetét, küzdelmes jövőt jósoltak a kis jövevénynek. Jókai és Petőfi barátja A jobbágyapa még a dézsmacsalástól sem riadt vissza, hogy fia taníttatásának költségét előteremtse, így aztán maga Kriszomba, Károly pedig Kecskemétre ment jogot tanulni. A „híres város”-ban hamarosan jó barátra lelt. Komáromból egy fiatalembert küldött ide aggódó édesanyja egészséges levegőt szívni: Jókai Móricot. Jókai ekkoriban festő szeretett volna lenni. A főiskola könyvtárának kölcsönzési jegyzéke arról tanúskodik, hogy ami könyv festészetről akadt, azt Jókai mind elolvasta. Kedvenc tanárait és a neki tetsző leányokat is lefestette. Új barátját, Ács Károlyt is az a megtiszteltetés érte, hogy modellt ülhetett neki. A kecskeméti főiskolán az idősebb hallgatók is részt vettek az oktatásban. Jókai rajzot tanított az elsőéveseknek, Ács Károly pedig francia nyelvet, amelyet azért tanult meg, hogy születésnapjának 1789-es eseményeiről szemtanúk leírásait olvashassa. 1843 januárjában Kecskemétre érkezett Szabó József hóviharoktól és folytonos belső civódásoktól „szaggatott játszótársulata”. A színészek itteni szereplésüket is háromnapi, az utcára kihallatszó veszekedéssel kezdték. Csak a színlaphordó, Petőfi Sándor vonta ki magát a vitákból. Ő inkább Pápáról ismert barátja, Jókai Móric felkutatására indult. A kosztos diákot Gyenes városi mérnök házában találta meg Ács Károly társaságában. Ettől kezdve valóságos irodalmi szalon alakult ki a hónapos szobában. Egy ilyen összejövetelen mesélte el Ács Károly a jobbágyfiúból kapitánnyá emelkedett Horváth Nepomuki János rendkívüli kalandjait francia földön és Itáliában. Róla mintázta Petőfi János vitéz alakját. A három barát közös verseskötet kiadását is elhatározta. A számításba vett öt-öt verset szépen lemásolva Ács Károly vitte el a cenzorhoz. Azért őt bízták meg ezzel a feladattal, mert volt egy latin nyelvű ódája, és válaszolni is tudott a latinul feltett kérdésekre. A cenzor mégis haragra lobbant egy hasonlat miatt: Petőfi Disznótorban című versében az eget a gömböccel párosította. Repült is Ács Károly a hitványnak kikiáltott kéziratokkal együtt. A főiskola elvégzése után Ács Károly Pest megye pilisi járásában lett esküdt. Fő működési területe az adószedés és végrehajtás volt, de a fiatal tisztviselő új munkastílust vezetett be a megyei igazgatás deres- és tömlöctradíciókkal fenntartott rendjébe. 1846-47 telén, amikor az egész országban súlyos éhínség pusztított, Ács Károly ínségkonyhákat állíttatott fel. „Tél idején, midőn Duna jegét bokáig érő víz fedte, élete kockáztatásával is átment a monostori szigetre, hogy az ottani szűkölködők ellátására szükségelt pénzt és élelmiszereket átadhassa.” A szokatlan eseményről a Jelenkor ekként tudósított: „A legutóbbi köznyomor idején Ács Károly buzgó eljárása következtében 500 szűkölködő kap meleg táplálékot, mit ily önző kalmárszellemű világban, hol a népre csak akkor emlékezünk, midőn teherviselő vállakra van szükség, említetlen hagynunk nem lehet. E fiatal tisztviselőt, kinek tekintélyét nem hajdúpálca, hanem emberi bánásmód szerezte, Isten és az emberiség jutalmazza érdemei szerint. ” 1848 márciusa után tágabb tér nyílott Ács Károly számára. A váci járásban szolgabíróvá választották. Ilyen tisztségre addig csak nemesember kerülhetett. „1848 május 8-dikán választották meg — Magyarországon — a nép kebeléből az első szolgabírót és ez Ács Károly volt. ” Jókai így elmélkedett erről: „Milyen különösen hangzik most a cím: »szolgabíró« ember, aki magát szolgának címezi, mikor mindenki a szabadságnak örül. ” A haza elbukott Kossuth Lajos Ács Károlyt a hazához és a függetlenség eszméjéhez való hűség példájaként állította a megyei tisztviselők elé a szabadságharc azon válságos szakaszára utalva, amikor az ellenség rázúdult az országra. E napok eseményei leginkább a hadbírósági iratokból követhetők nyomon. Eszerint 1849 januárjának első napjaiban, amikor a megyehatóság már Debrecenbe távozott, Ács Károly az Alföld több helységében megkísérelte fenntartani a forradalmi közigazgatási szervezetet. „Hűségét bizonyítandó — írja a Pesti Eladbíróság nyomozati jegyzőkönyve tényekkel és tettekkel állt a forradalmi kormány elé. 1849. február 3-án Szegedről indulva, a Solti járásban újoncokat toborzott és azokat Szegedre vitte. Innen Kalocsára ment, ahol február 11-én Solti Járási Választmány névvel egy olyan forradalmi bizottmány létrehozását szavaztatta meg a népgyűléssel, amely az osztrák csapatok térfoglalása miatt megszűnt megyei igazgatás helyén az első hatékony forradalmi szervezet volt. Ezen gyűlésen vá A HŰSÉG PÉLDÁJA „Ács Károly, akinél megállapítást nyert a felségsértés bűnténye, vagyona teljes elkobzása mellett - amely a forradalom által okozott károk megtérítésére fordítandó - kötél általi halálra ítéltetett." Pesti Hadbíróság, 1851. nov. 19. 330 ■ Élet és Tudomány ■ 2004/11