Élet és Tudomány, 2006. július-december (61. évfolyam, 27-52. szám)
2006-10-13 / 41. szám
I \ ■ A zeneszerző, zenész, 1 filmes Szemző Tibor éle-L/ll vU/UvD/lll te ní egy tervét valósított MISIM,iillUN ta meg. Filmet forgatott Körösi Csoma Sándorról. Rendhagyó, felkavaró filmet. A mű nem hét, hanem tizenhárom nyelven beszél, köztük, persze, magyarul, de latinul, angolul, németül, ógörögül, szerbül, szanszkritül, arabul, perzsául, tibetiül is. Azon a tizenhárom nyelven, amelyeket nagy kutatónk tudott, hiszen róla szól a film. Az élet vendége Csoma-legendárium. Körösi Csoma nem jelenik meg testi valójában. Róla, tőle hallunk szövegeket, miközben két nagyon eltérő képi világ tárul fel. Egyrészt mesebeli, képzelt, rajzos háttérben hangzanak el a Csornáról szóló történetek, legendák. Törőcsik Mari mondja fel őket. Ilyenkor a táj nem valóságos, Roskó Gábor festményeit animálták hozzá. Roskó összehasonlíthatatlanul egyéni figurái jelennek meg az erdélyi szülőhaza, Törökország vagy India vidékein, Székelyföldön, ahová királynak várják vissza a messze földre eljutott, nagy hírnévre jutott szülöttjüket. Törökországban, Indiában, Perzsiában csaták dőlnek el a mesebeli tudós közbelépésére, ahol tanácsait követve kincseket lelnek, s ahol királylányok kezét kínálják neki (hiába). És elhangzanak a világhírű tudós utazó szövegei, filozofikus megállapításai, tudományos kutatásainak eredményei. Hol magyarul, hol angolul, hol tibetiül. E részeket egy valóságos utazás képei kísérik. Csakhogy ezek is távol állnak a tájábrázoló, úti filmek látványvilágától. Eredeti helyszínek: India, a Himalája, kolostorok, de manipulálatlan jelenetekkel, fekete-fehér képekkel. Körösi Csoma Sándor alakja már régóta foglalkoztatott — mondta a rendező, Szemző Tibor, akiről azt kell tudni, hogy zeneszerzői, zenészi tevékenysége mellett gyakran kirándul a beszélt szövegek, filmek és más médiumok világába. — Tíz éve határozott szándékom, hogy megidézzem őt. Csakhogy Körösi Csomáról alig tudunk valamit. Egyetlen hiteles arcképét ismerjük. Ám nem is ez érdekelt, hanem az, hogy mit gondolhatott. Az út, ahogy eljutott a létezés nagy kérdéseihez. Amiért élete nagy részében mindent hátrahagyva a buddhista szövegeket faggatta, tanulmányozta. - És hogyan lett a gondolatból film? - Egy szerencsés találkozás összehozott Sári Lászlóval, a keletkutatóval, rádiós szerkesztővel. Mindketten budapestiek lévén természetesen Delhiben ismerkedtünk meg. Egy reggel, félálomban azt hallottam, hogy a szomszédban egy magyar expedíció a Himalájára indul, Kattain faluba. Rövid bemutatkozás után Sári megkérdezte, nincs e kedvem velük tartani. Életem nagy tervének megvalósulása került hirtelen kézzelfogható közelségbe. Pár perc alatt összekaptam magam, és már indultunk is a kolostorba, ahol Körösi Csoma éveket töltött, tanult, és híres tibeti-angol szótárát, valamint nyelvtanát készítette. Megcsillant a remény, hogy megértsem, mi tartotta fogva Csornát ezen a vidéken, és a megszállott kutató tudományos érdeklődésén túl mi lehetett az ok, a személyes motívum, ami miatt ez a magányos zarándok éveket töltött a hegyek között. Volt velem kamera. Ott mindjárt próbát forgattam. Majd hazatérve elkezdtem a filmről gondolkodni. A történet „kitalálásában” Sári László volt segítségemre. Ő írta a szövegeket, a rendhagyó forgatókönyvet. — Miért kellett megírni a szövegeket, ha azok a legendákból vagy magától Csora Sándortól valók? - kérdeztük Sári Lászlótól . A legendák sokfélék, egyszerre igazak is, meg nem is. Meg kellett keresni azokat, amelyek amellett, hogy szépek, hitelesek is, és ezekből kiválasztva pontos, jól követhető, érthető történeteket kerekíteni. A Csornától vett idézeteket meg a TÓBAN