Élet és Tudomány, 2006. július-december (61. évfolyam, 27-52. szám)

2006-11-24 / 47. szám

cai Szemészeti Klinika, az Üllői úti Sebészeti- és Bel­klinika. Györgyi Giergl Alajos fes­tőművész legidősebb fia, Györgyi Géza (1851—1934) is építészként írta be nevét a főváros történetébe, no­ha festőként és iparmű­vészként is jelentősét alko­tott. Ybl Miklós irodájá­ban dolgozva részese volt a Várkert, a Szent István-ba­zilika, az Operaház és a budai királyi palota építé­sének. Ybl halála után Ha­­uszmann Alajos munkatár­saként vett részt a királyi palota, a Műegyetem köz­ponti (K) épülete és más középületek tervezésében. Hoepfner Guidóval társulva tervezett szállodát Tátra­­lomnicon, a Csorba-tónál és számos villát, középüle­tet Budapesten. Megnyer­ték az 1911-es római nem­zetközi művészeti kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázatot. Györgyi Kálmán (1860— 1930), Györgyi Giergl Ala­jos festőművész másik fia az iparművészet felé orientá­lódott. Az Országos Ma­gyar Ipamiűvészeti Társulat igazgatója és a Magyar Ipar­művészet című folyóirat szerkesztője, szakíró, a szá­zadelő nagy iparművésze­ti fellendülésének alakítója. Nevéhez fűződnek Buda­pest kertépítési mozgalmai, az első világháború előtti Virágos Budapest, majd az 1929-es Virágos Budapest — Virágos Magyarország. Az ő fia, a festő unokája Györgyi Dénes (1886—1961) korának nagyhatású építé­sze, aki Kós Károly szellemi köréhez, a Fiatalok néven fellépő, az erdélyi népi épí­tészetet integráló csoport­hoz tartozott. Sikeres élet­műve mindjárt az 1910-es Torontói Világkiállítás ma­gyar pavilonjára kiírt pályá­zat (Pogány—Tory—Györ­gyi terve) megnyerésével és megvalósulásával indult. Később még több világkiál­lításra tervezett magyar pa­vilont: 1929-ben (Meny­hért Miklóssal) Barceloná­ba, 1935-ben Brüsszelbe és 1937-ben Párizsba; továbbá ő jegyzi az 1926-os phila­delphiai kiállítási pavilont. Együtt dolgozott Mende Vá­lónál, Kós Károllyal (gyön­gyösi városháza, Wekerle­­telepi lakóházak, Városma­jor utcai iskola és óvoda). Egy évtized múltán azon­ban stílust váltott, és több esetben a historizáló újba­rokk modorban dolgozott (a keszthelyi Balatoni Mú­zeum — ahol a barokk már korábban is adva volt —, Debrecenben a Déri Múze­um és több egyetemi épü­let), majd a modern, egye­nes vonalvezetésű és funk­­cionalista építészet híve lett (Elektromos Művek Hon­véd utcai székháza). Utolsó munkája az 1948-ban, ak­kori lakóhelye, Balatonal­mádi számára tervezett álta­lános iskola. Egy másik műfaj, a művé­szi fényképezés, Giergl Ala­jos ötvös unokája, Charlotte lányának fia, Goszleth István (1850—1913) révén van je­len a családtörténetben. A fiatalember kora vezető fo­tográfusa volt, visszatérő megrendelői ismert politi­kusok, tudósok, művészek: Bánffy Dezső miniszterel­nök, Konkoly-Thege Mik­lós, gróf Zichy Jenő, Jászai Mari, Prielle Kornélia, Márkus Emília. Trófeái kö­zül — 5 kiállítási érem, 2 díszoklevél, 2 nagy érdem­érem és 5 aranyérem — né­hány látható a kiállításon is. Goszleth István fia és szakmai utódja, Goszleth Gyula (1878-1943) alig ti­zenhét évesen társult apja igen jól felszerelt műter­mébe. Egyetlen magyar fo­tográfusként 1924-ben el­nyerte ,, a római pápa őszent­­ségének udvari és kamarai fényképésze, a hercegprí­más udvari szállítója” ran­got. És ez csak a történet fő­vonulata, mert találkozha­tunk a családhoz házassá­gok révén kötődő nevek­kel, közöttük számos köz­ismert. Idézzük Zimányi (Györgyi) Magdolna tanul­mányának egy részletét: ,,Házasság révén a Giergl-ro­­konsághoz tartoznak Eggen­­herger, Lauffer és Stolp könyv­­kereskedők. Rokonok Zitter­­barth és Wieser építészek. Ha­­liczky Antal, a Rókus kór­házfőorvosa Györgyi (Giergl) Alajos festőnek apósa. A Ha­­liczky család rokonságához tartozott Bene Ferenc orvos­­professzor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagja, aki Györgyi (Giergl) Alajos és Haliczky Amália esküvőjén a menyasszony tanúja volt. Györgyi Alajos által festett arcképe az Akadémia művé­szeti gyűjteményében találha­tó. Haliczky Antal unoka­öccse, Haliczky Béla, aki épí­tész Ybl Miklós irodájában, Györgyi Alajos fiának, a gyermekként árván maradt Györgyi Gézának a pálya­kezdését segíti. A patrícius Mayeffy család is rokonság­ban volt a Giergl családdal: a család egyik tagja, Mayeffy Béla, a magyar történelemben mindenki által ismert nevű Pillvax Károly (mh. 1849) kávéháztulajdonosnak és a festő Györgyi (Giergl) Alajos nővérének, Giergl Mária Te­réziának a lányát, Pillvax Máriát vette feleségül. A ro­konsághoz tartozik Marschal­­kó János szobrász, aki Giergl Hedvignek, Giergl Henrik hú­gának férje, a már említett Pillvax vendéglős, a magyar és a Garibaldi-féle olasz sza­badságharcban szerepet ját­szó Tüköry család, a Mauksch család: Mauksch Ödön Giergl Antóniát, Alajos festő húgát vette feleségül (a Mauksch családból származott Mik­száth Kálmán felesége, Ma­uksch Ilona). Györgyi-Giergl Alajosnak, a festőnek Emma húga kétszer ment férjhez: első félje Sartory Frigyes ban­kár volt, második férje pedig Pisztóry Géza szemor­vos. Ugyancsak szere­pel a családfán Pat­tantyús- Abrahám Géza és Szabó Gusz-Részlet a kiállításból GiergtAlajos festőművész alkotásaival Cukorfogó csipesz. Giergl Alajos ezüstműves munkája (CSALÁDI TULAJDON) 1 496 » Élet és Tudomány ■ 2006/47

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék