Élet és Irodalom, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-08 / 15. szám - Czinder Antal: Múzsa • kép (1. oldal) - Koroknai Zsuzsa: Versvarázs • Heti jegyzet (1. oldal)

A KÖLTÉSZET NAPJA, 1972 Új József Attila-díjasok versei (5. old.) ÉLET_ÉS­_ IRODALOM IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP XVI. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 1972. ÁPRILIS 8.­­ (­­72 ) Sz. Lukács Imre riportja: EGÉSZ NAP (16. old.) Czinder Antal: Múzsa Vas István: A JÓ ÖSSZEESKÜVÉS (3. old.) Somlyó György: EGY PETŐFI-VERS KÖRÜL (3-4. old.) Boldizsár Iván NYUGAT-NÉMETORSZÁGI NAPLÓJA (6-7. old.) ■■ 1 A KÖLTÉSZET NAPJA, 1972 Jékely Zoltán, Kálnoky László és Vas István verseskönyvéről (11. old.) •. • .- Y • w Vf,, •• • - -V .. heti jegyzet VERS­VARÁZS Azt hiszem­, utoljára kis-kö­­zépiskolás koromban tanultam memorizálva verset. Mégis, magam is meglepődöm néha, vi­szonylag milyen sok verset tu­dok’. És még több, pár strófá­­nyi, olykor csak pár sornyi vers-töredéket. Amelyek a leg­váratlanabb — drámai, gro­teszk, mulatságos vagy intim — pillanatokban szökkennek tudatomba az emlékezet rejtett raktáraiból. Gondolom, így van ezzel minden versolvasó. Mert az igazán jó versből, anélkül, hogy akarnánk, legalább né­hány sort okvetlenül meg kell tanulni. Prózai műből — még a legnemesebb szövegből is — emlékezhetünk külön-külön a gondolatra meg a hangulatra, a mesére meg egy-egy különö­sen szép fordulatra, a finom, az ötletes, vagy éppen nyers­darabosságukkal meghökkentő formai megoldásokra — a versben mindez csakis együtt, s csakis a költő­ megírta for­mában érvényes. Egyetlen szó­tag h­ozzátoldása, egyetlen versláb megcsonkítása nélkül. Az igazi vers: gondolat-kris­tály, érzelem-kristály, maga a kristály-formába szilárdult élet. Legyen bár „szabad”, vagy kötött verselésű, mindig sűrű, tiszta, sajátos, nem-hal­­ványuló fényben csillogó. Ezért, hogy többször is vissza­térünk hozzá (verseskönyvet mint köztudott, nem lehet egy­­végtében végigolvasni), gyö­nyörködünk benne, megküz­­dünk vele, s mire megfejtjük kristály­szerkezetét — a vers már a miénk, személyiségünk részévé válik. Akkor is, ha a magunk gondolatát-érzését fe­dezzük fel benne, akkor is, ha új világokat ismertet meg ve­lünk. Meglehet, ebből fakad a köl­tészet különleges­ szuggesztív ereje. A néphit, a folklór cso­datévő hatalmat tulajdonít a versnek. Bűvigékkel le lehet dalolni valakit a feneketlen mocsárba (és vissza is lehet hozni onnan); varázsszókkal életre lehet támasztani a holta­kat. A modern ember szkepti­­kusabb, kevésbé hisz a szó ha­talmában. A vers-varázs azon­ban ma is él, ma is hat. Versek nélkül szegényebb, szürkébb, elviselhetetlenebb volna a vi­lág. És szegényebbek, szürkéb­bek, nehezebben elviselhetők lennénk mindannyian. Koroknai Zsuzsa ÁRA: 2.50 Ft

Next