Élet és Irodalom, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-02 / 22. szám - Simor András: Életem csupa símaság | Csokonai mondaná 1972-ben • vers (8. oldal) - Schétter Anna: rajza • kép (8. oldal) - Hegedüs Géza: Csokonai - a pártos műfordító (8. oldal) - Szekrényesy Júlia: Férjhez kéne menned! (8. oldal)

SIMOR ANDRÁS: Életem­ csupa simaság Satu szorítja életem. Mozdulni kéne, de hogyan? Alázatos asztalosok engem gyalulnak szorgosan. Ők döntik el, mivé legyek: asztallap, vagy csak falemez. Néha olyasmit gondolok: reccsenhetek, és vége lesz. De ez csak póz, az ember él, és soká sajnálja magát. Meg lehet szokni a satut: életem csupa simaság. / X Csokonai mondaná 1972-ben „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, mia­ta a mienk nevezet elűle.” Csokonai - a pártos műfordító Lapozgatom a Magyar Remek­írók, a Szépirodalmi Kiadó új, most indult sorozatának első ki­adványát, ezt­­a végre első teljes Csokonait (Vargha Balázs rendez­te sajtó alá hozzáértő tehetséggel és lelkiismeretesen). A Csokonai­­örökség határtalan gazdagságából egyelőre a műfordításokba estem bele. Eddig alig-alig törődtem Cso­konai műfordításaival, de most egyszeriben maga a rokokó tárul elém: együtt a XVIII. század di­vatos költészete és a római antik­vitás akkor is felfrissült divata. És az antikvitásban természetesen Horatius, az örökké divatképes. Ebben az áradatban bukkant elém a XVI. epodus mesteri for­dítása, s benne egy fordulat, amely az én számomra nagyon nem horatiusi. Ezt a sort olva­som: „Sem Capuának irigy virtussá, se bajnoki Sparta... Nem, ez így lehetetlen! Nagyon szeretem Horatiust, de nem tu­dom elképzelni, hogy Horatius pozitív jelzővel illesse Sparta­cust. Vegyük csak elő az erede­tit! Meg is találom némi keres­gélés után, s íme a latin sor így hangzik: „Aemula nec virtus Capuae, nec Spartacus acer...” Nos, Spartacus acer — ez szó szerint azt jelenti, hogy az éles vagy rideg vagy éppen durva Spartacus. Ez a jelző azonban nem tetszett Csokonainak. Nem, nem értette félre: kitűnően tudott latinul, bravúrosan verselt is Ho­ratius nyelvén. De nem értett egyet a jelzővel. A ő számára a lázadó rabszolgák vezére bajnoki volt, s annak is fordította. Milyen világosságot vet egy ilyen apró félrefordítás a műfor­dítóra! 1798-ban vagyunk, három évvel a Martinovics-per után. Cso­konai egykori forradalmisága — köztudomásúan — megtorpant akkor. De íme, mégsem hajlandó még egy fordítás erejéig sem rosszat mondani az elnyomottak hőséről... és durva helyett baj­nokit ír Spartacus jelzőjének. Egy kicsit meghamisítja Hora­tiust, hogy szépet mondhasson Spartacusról. Pártos műfordítás: Hegedűs Géza Férjhez kéne menned! Könnyebb a magányról elégiát inni, mint magányosan élni. Fő­leg azért, mert az emberek olyan jóságosak. Segítőkészek. Jóta­nácsadók. Elbeszélgetők. Lélek­­mentők. Pszichiáterek, analitiku­sok, prakticisták, moralisták, pré­dikátorok és csillagjósok. Nincsen olyan rokonom, ismerősöm, aki eddig meg ne kérdezte volna: miért nem veszel tévét, kocsit, miért nem cserélsz lakást, miért nem megy férjhez? Nem tudod: ez a boldogság talpkora. Zavar­ba ejt a férjhez menésre célzó ko­mor admoníció. Meghatódik a szív, ha ennyi lelkes segítője akad az igazi felkutatásában. Mindenki tudja: valahol itt kell lappangania annak a nyavalyás igazinak. Csak éppen nem akar előbújni. Olyan, mint a kisnyúl, amelyet hároméves koromban kaptam húsvétra. Minél szenve­délyesebben és minél többen ke­restük, annál messzebbre bújt el a szekrény mögé. A végén persze csak meglett, és aztán meg is et­tük. De ez már olyan gonosz ana­lógia, amelyet végiggondolni sem illik. Mert akkor soha nem fogom megtalálni az igazit. Ezt a bölcsességet már okos barát­nőimtől tanultam. Akik havonta átlagosan két-három vőlegényje­lölttel lepnek meg. Kommendál­­nak, miként faluhelyen volt szo­kás. Hogy ennyi meg annyi földje van... azaz félmilliót érő bala­toni telke. Na és aztán üsse ke azt a modernséget. Ha már any­­nyira ragaszkodtak az effélékhez, mind a ketten szerezhettek két vagy három diplomát is, meg doktori címet. Pénz lesz, rang lesz, mi kell még? Az első meg­gondolatlan válaszom: harcias ki­rohanás, oktalan sértegetés. De később szinte észrevétlenül meg­kedvelem — ha nem is a jelöl­tet — az amatőr házasságközve­títőt. Hisz ez is valami. Nem nagybetűs humánum, amelyről a himnuszok szólnak. Hanem gyar­ló, hétköznapi együttérzés. Nél­külözhetetlen és kibírhatatlan. Szeretnivalóan esendő gondosko­dásvágy. És már nem is bosszant. Sőt néha még örülök is a sok praktikus észjárású barátnak. Miért ne lennék büszke arra, hogy el akartak adni már belvá­rosi luxuslakásért, külföldi ál­lampolgár­ságért, régi nemesi né­vért, szocialista összeköttetésért­, takarékbetétkönyvért, vagy csak azért, hogy pukkadjanak a kollé­ganők. És legtöbbször olyan fér­fiakhoz, akiknek egynémely em­beri tulajdonságát az ajánló sem becsülte sokra. Ezt is tudomásul vettem: senki sem tökéletes. Végtelenül sorolhatnám az in­gerlő partikat, a hetvenes évek mesebeli hercegeit. Itt ez a nyal­ka külkereskedő. Elvált. És ez a fogorvos. A zöldséges is jó parti. Hogy nem tetszik, meg hogy nem szereted? Hát te még mindig itt tartasz? Na és!? Legfeljebb két év múlva elváltok. De így még­sem fecsérelheted el a kis élete­det. Mikor fogsz már férjhez menni? Nem tudom. Ha megyek, akkor csak olyanhoz megyek,­­akit halálos ellenségem ajánl. Mert a barátaim, akik egyébként felsőfokon nyilatkoznak a jelle­memről, a képességeimről, sem­mire sem becsülnek, ha párvá­lasztásról van szó. Sajnos, nem tartanak mesebeli hercegnőnek. Különben nem nekem kommen- ' dálnának, hanem engem ajánl­­gatnának, mint tündöklő feleség­jelöltet. Félek, igazuk van. Talán mégis el kellene fogadnom a jó­szívvel kínált segítséget. Mert mire megy egyedül az efféle tüs­kés lelkű, élhetetlen különc? Nemrég megismerkedtem egy fiúval. Biztosan nem tetszene jó­akaróimnak. Szimpatikus, okos, földnélküli ifjú. Szóval egy senki. De „önerőből’’ szereztem. Szekrényesy Júlia A Művelt Nép könyvheti terveiből A június 2-án kezdődő ünnepi könyvhét a nyomtatott magyar könyv 500. évfordulója ünnep­ségsorozatának legjelentősebb eseménye. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjai a korábbi éveknél ünnepélyesebb, színesebb for­mában veszik ki részüket a helyi rendezvényekből, 500 utcai árusítóhellyel, 500 ünnepélyesen meg­rendezendő üzemi könyvvásárral teszik emlékeze­tessé az évfordulót. Ez évben Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Szekszárdon, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabá­nyán és Veszprémben alakítanak ki könyvutcát, könyvteret vagy könyvudvart. Közülük jelentőségé­gében kiemelkedőnek ígérkezik a debreceni Gambrinusz-köz könyvutcája, hiszen itt lesz az ün­nepi könyvhét országos megnyitója. Az országos vidéki megnyitó napján­­ június 3-án kiállítás nyílik a „Szép Magyar Könyv” versenyének díj­nyertes anyagából. A Gambrinusz-köz könyvutcá­jának megnyitójára de. 11 órakor kerül sor. Az ünnepi könyvhetet ősbemutatóval is ünnepük: Ba­lázs Árpádnak ez alkalomra írott kórusművét, a „Szavak a könyvhöz”-t mutatják be. A könyvutcá­ban felállított dobogón a könyvhét minden napján műsoros összeállításokat mutatnak be a város legjobb művészegyüttesei. Június 4-én 14 órakor a debreceni Ady könyvesboltból jelentkezik elő­ször a Rádió új vetélkedője a Könyvről—könyvért Baján a Tóth Kálmán könyvesbolt ismét meg­rendezi a hagyományos „Háztól-házig" árusí­tást a város külső negyedeiben. Az akcióhoz a vá­ros pedagógusai és úttörői nyújtanak segítséget. Győrött a könyvutcában kilenc helyen folyik majd az árusítás. Az egyes sátrakhoz az üzemi KISZ- szervezetek fiataljait kérték fel a könyvek árusítá­sára. Karcagon hat utcai árusítóhellyel és hét ki­emelt üzemi könyvvásárral vesz részt az Alföldi könyvesbolt. A város általános iskolásai vállalták, hogy „Házról házra” akciót szerveznek. Miskolcon 23 árusítóhelyen válogathatnak a könyv iránt érdeklődők. Az ünnepi könyvhét meg­nyitójára június 2-án este kerül sor, a Miskolci Galériában. Június 3-án a Művelt Nép Könyv­­terjesztő Vállalat és a Miskolci Kertészeti Vállalat ünnepi „könyv- és virágvásárt" rendez a Sza­badság téren. Miskolc üzemeiben mintegy 60 he­lyen rendeznek egész napos ünnepi könyvvásárt. Nyíregyházán a könyvteret a Kossuth téren képezik ki, itt hét elárusítóhely várja majd az ér­deklődőket. A könyvhét megnyitójára június 2-án kerül sor, irodalmi és zenei műsor kíséretében. Pécsett a könyvutca központja a Színház tér lesz, ahol öt árusítóhely várja a vásárlókat. A „Magyar írók könyvesboltjában” két új magyar irodalmi mű könyvpremierjét rendezik meg. Ugyanitt a középiskolások részére magyarórát tar­tanak a bolt dolgozói: megismertetik a tanulókkal a könyvesbolti munkát és a könyvek közötti eliga­zodás módszereit. A Zrínyi Miklós könyvesbolt több üzemi író—olvasó találkozón vesz részt könyv­kiállítással és árusítással. Szekszárdon a megnyitóval egy időben könyv­­kiállítás nyílik a „Szép könyvek" verseny díjazott anyagából, valamint a Magvető Kiadó kiadványai­ból. A könyvhéten az idén megnyílt, új Babits Mi­hály könyvesbolt könyvpremieren mutatja be Pál Rita és Rákosy Gergely kötetét. Szolnokon a Damjanich Múzeum zárt árkád­sora alatt színes könyvudvart rendeznek be. Ugyanitt könyvplakát kiállítás, könyvnyomtatás­történeti kiállítás színesíti a könyvudvar impozáns képét. A könyvudvar minden nap változatos prog­rammal várja a látogatókat; itt kerül sor a „Diák­ pódium” c. irodalmi-zenei estre, a gyermekköny­vek napjára, a szolnoki művészek előadó estjeire, szakíró-olvasó találkozókra is. Szombathelyen tizenhárom árusítóhellyel vár­ja a Művelt Nép könyvutcája az olvasónépet. A sátraknál a városba érkező írók dedikálnak. Tatabányán június 2-án nyílik meg az ünnepi könyvhét ünnepségsorozata. A Centrum Áruház előtti könyvutcában a könyvhét minden napján dedikálásra kerül sor. Veszprém könyvutcája a Kossuth Lajos utcá­ban hat árusítóhellyel várja az érdeklődőket. A Váci Mihály Irodalmi Színpad három alkalom­mal lép fel a könyvutcában. Az ünnepi könyvhétre több mint száz új mű jelenik meg. Közülük jelentőségében kiemelkedik a Szép versek, a Körkép, a Rivalda és a Tengeri szél c. antológia. Ezek az ünnepi könyvhét idején féláron vásárolhatók meg. A mai magyar irodalom újdonságai közül felhívjuk kedves olvasóink fi­gyelmét Illyés Gyula összegyűjtött verseinek má­sodik kötetére, a Teremteni címmel, Borsos Miklós illusztrációival megjelent szép könyve. Az írószö­vetség és a Honvédelmi Minisztérium közös pá­lyázatának díjnyertes anyagából állította össze a Zrínyi Kiadó az Aranysörényű fellegek című anto­lógiát. A Táncsics Könyvkiadó jelenteti meg a Szép szó új antológiáját Ugyancsak a Táncsics Kiadó­nál jelenik meg a Veres Péter koszorúja c. gyűj­temény, mely kortársak, tisztelők emlékező sorait közli a nagyszerű emberről, íróról, közéleti férfiúról. Az ünnepi könyvhét kiemelkedő eseménye a magyar irodalom egészét átfogó Magyar Remek­írók sorozat megindulása. A könyvhéten Csokonai Vitéz Mihály minden munkája és Jókai három re­génye jelenik meg a sorozatban.­ Érdemes felkeresni a Művelt Nép árusítóhelyeit mindenütt az országban! ■m iiihi ■iiiiii i imi 11 adaaaa BRODAUDm] 1973 J­rms )

Next