Élet és Irodalom, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-30 / 35. szám - Lagzi István: Lengyel történész könyve Magyarországról • dr. Jerzy Robert Nowak: Węgry 1939-1974 (8. oldal) - N. I.: Lio Feuchtwanger szökése (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1975. augusztus 28-tól szeptember 3-ig ALFA: A hosszú búcsú (mb. am) 4, n7, fi. BARTÓK: A hosszú búcsú (mb. am) n9, fn­, hl. Kopjatok (m) 3, n6, 18. BÁSTYA: Mr. Süket trükkjei (am) h9, 11, n2. Szerelmem Moszkva (szijap) 14, hS, 8. Szerelmi bűntény (dl) este 10. BÁNYÁSZ: A MAGYAR FILMEK MOZIJA Hahó, öcsi, nl0, nl2. Hahó, a tenger, n2. Varázslói, 14. örökös, hó, 8. CORVIN: Szerelmi bűntény (dl) f4, hl, 1. CSOKONAI: Jack kapitány (mb. sz) 9, hu­, ti. Vadállatok a fedélzeten (sz) f3, f5, 17. Puha ágyak, kemény csaták (ang)­­*19. DUNA: Enyém, Tiéd — Kié? (mb. ír—ol—sp) 4, n7, 19. KOSSUTH XHI: Mr. Süket trükkjei (am) f4, h6, *. MÁJUS LI Szerelmi bűntény (ol) 9, nl2, 12. Kopjások (m) 4, n7, 19. MŰVÉSZ: Sellő a pecsétgyűrűn I—n. (m) h9, ni. A saigoni lány (vietnami) 4, 6, 8. PUSKIN: Kopjások (m) h9, 11, n2. Egy királyi álom (mb. am) 14, h6, 8. 29- én csak 14-kor. SPORT: Piedone, a zsaru (ol) 14, h6, 3. TOLDI: I Stúdió mozi Kivándorlók (svéd) 4. Új haza (svéd) 7. Mackenna aranya (am) 30-án éjjel n­l TINÓDI: Magánbeszélgetés (am) h9, 11, n2. Vádol a felügyelő (rom) 14, h6, 8. URANIA: A hosszú búcsú (smb. am) h9, 11, n2 Magánbeszélgetés (am) n­4, 6, 19. UGOCSA: Új haza (svéd) 3, 6. Kopjások (m) 30-án éjjel 10. VÖRÖS CSILLAG: Szerelmi bűntény­tol­ 9, nl2, Q. Kopjások (m) 4, n7, 19. ALKOTMÁNY: Kopjások (m) 3, nn, 18. A hosszú búcsú (mb. am) 30-án éj­jel 10. BUDAFOK: Magánbeszélgetés (am) n6, 18. Saint Tropezbe költözünk (mb. fr) 30- án éjjel hfo. Némó kapitány és a viz alatti város (mb. ang) 31-én du. 3. DÓZSA: A hosszú búcsú (mb. am) 28—2, 14, hfi, 8. A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók (mb. sz) 3-án 3, 16, 8. FELSZABADULÁS: Enyém, Tiéd — Kié? (mb. dl—fr—sp) 28—1 és 3-án 3, n6, 18. A boldogság madara (sz) 31-én 9, iljl. Rocco és fivérei I—n. (ol) •• 2-án 14, 7. FÉNY: Háry János (m) h9, 11, n2. Rocco és fivérei I—H. (ol)»* 14, h6, 8. Volt egyszer egy vadnyugat I—H. (am—dl) 29-én éjjel 10. KÖLCSEY: A hosszú búcsú (mb. am) 3, n6, 18. Kőbanya: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (ol)*** 28—31, 3, n6, 18. Rocco és fivérei I—H. (ol) *3­1-én 14, 7. Nyomorultak I—n. (mb. NDK—fr—ol) 2—3, 3, 7. MADÁCH: Szerelmi bűntény (ol) 5, n8. Lázadás a Bountyn I—IL (am) I1-én dl2. PALOTA: Mr. Süket trükkjei (am) 20—29 és 31- 3, 5, 17. Rocco és fivérei I—n. (ol)** 30-án f7. A fej nélküli lovas (mb. sz) 31-én du. 13. PEST-BUDA: Szerelmem Moszkva (sz—jap) 28-án és 30—31, n6, 18. Rocco és fivérei I—n. (dl)»» 29-én 17. Chato földje (am)»» 31-én du. 3. öten, akiket leírtak (mb. jug) 1—3, n6, 18. RIDEG SÁNDOR MÜV. HÁZ: Kópiások (m) 29—31, 5, n8. Csodabogyó (mesesorozat) 31-én du. h4. Szerelmem Moszkva (sz—jap) 1—3, 5, n8. TÁNCSICS: öten, akiket leírtak (mb. jug) 28—31, f4, h6, 8. Jack kapitány (mb.­sz) 1—3, f4, h6, 8. TÁTRA: Kopjások (m) h4, 6, n9. u­mso­g irodalom. Wegry 1939—1974 LENGYEL TÖRTÉNÉSZ KÖNYVE MAGYARORSZÁGRÓL A sokoldalú dr. Jerzy Robert Nowak eddig 73 cikket és két könyvet publikált Magyarország­ról. Első könyvében (Wegry 1939 —1969) olvasmányos formában foglalta össze a második világhá­borúban és az utána következő években történteket. A kötet fris­siben megjelent második, bővített kiadása (Wegry 1939—1974) a len­gyel szellemi élet jelentős esemé­nye. Átdolgozott kiadásról lévén szó, elsősorban a tartalmi gazdagodás­ról, a hangsúly-eltolódásokról ér­demes beszámolni. A szerző kibővítette a második világháborús kérdéseket tárgyaló alfejezeteket (menekültügy, ma­gyarok a lengyel ellenállási moz­galomban), s a történelmi háttér kidolgozására ezúttal nagyobb gon­dot fordított. Például a lengyel ügy és a magyar értelmiség, va­lamint a lengyel ellenállás ma­gyarországi kapcsolatai új rész­ként kerültek a kötetbe. A második kiadás azért is több, mert maibb. Igaz, az MSZMP X. kongresszusáról, az azóta eltelt időről több újságcikk jelent meg Lengyelországban, de Nowak álta­lános értékelést ad: összefüggé­seiben ismerteti az utóbbi évek legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális eseményeit. Megle­pően jó összefoglalást kapunk a hazafiság és internacionaliz­mus vitáról a gazdasági mecha­nizmus alakulásáról, a munkás­­osztály helyzetéről, az üzemi de­­mokráciáról. A szerző külön fejezetet szán az MSZMP kultúrpolitikájának. Kitér a Népszabadságban, a kriti­kában, történettudományi és fi­lozófiai szakkörökben lezajlott vi­tákra, érzékelteti a Magyarország felfedezése sorozattal fémjelzett „önmegismerési” törekvés társa­dalmi hasznosságát. A könyv végén a magyar iro­dalom, zene, film és képzőművé­szet hazai, valamint nemzetközi sikereiről, fogadtatásáról olvasha­tunk. A lengyel lapokban Nowak újabb műve, az előzőhöz hason­lóan, kedvező kritikáikat kapott. „A kölcsönös rokonszenv, a Ma­gyarországról szerzett ismeret — mondjuk meg nyíltan — Len­gyelországban elégtelen, s ezt nem lehet pótolni a Balaton­nál vagy Budapesten szerzett be­nyomásokkal — írja a Perspekty­­wy. — Ezért tanácsoljuk minden­kinek, aki Magyarországra készü­lődik, hogy a társalgás mellé sze­rezze be Nowak (új) könyvét.” Lagzi István Lion Feuchtwanger szökése A 85 esztendős Marta Feucht­wanger nyilvánosságra hozta: fér­jével miként jutottak el a megszállt Európából Amerikába. 1933 elején Lion Feuchtwanger az Egyesült Államokba utazott elő­adásokat tartani. A washingtoni né­met nagykövet, von Brietlitz foga­dást adott tiszteletére, melyen Roosevelt is megjelent. Az elnök megkérdezte a világhírű írót, mi a véleménye a németországi politikai helyzetről. Feuchtwanger így felelt: „Ha Hitler kerül hatalomra, az há­borút jelent..Másnap reggel a német nagykövet telefonált a még ágyban fekvő írónak. „Herr Feucht­wanger — mondta izgatottan —, „Hitler átvette a házaimat!” A washingtoni lapok még aznap első oldalon hozták Feuchtwanger kijelentését. Az író nem tért vissza Németországba. Felesége éppen Svájcban síelt, ezért gyorsan hozzá utazott. Dél-Franciaországba men­tek. 1939. szeptember elseje után francia hatóságok az összes terüle­tükön tartózkodó német állampol­gárt internáltak, Feuchtwangeréket elválasztották egymástól. A feleség — mikor az internálótábor körül meglátta az első náci katonát — megszökött. Kalandos úton jutott el Marseille-be. Fölkereste az amerikai konzult, akinek már tudomása volt róla, hogy Feuchtwanger egy francia in­ternálótábor foglya. Egy amerikai újságíró ugyanis végiglátogatta a francia táborokat. Fölfedezte az írót és lefényképezte, amint a szö­gesdrót mögött áll. A képet a New York-i Viking Press könyvkiadó cég igazgatójának küldte, aki Roose­velt íróasztalára csempészte a ké­pet ... Az elnök még aznap este üzent az összes franciaországi ame­rikai konzulnak: mindent tegyenek meg Feuchtwanger kiszabadítására. (Az akció annál is sürgősebb volt, mert közben Hitlerék —­ távollété­ben — halálra ítélték az írót Op­­penheimer-fivérek című, a fasiz­must leleplező regényéért.) így hát, a marseille-i konzul rög­tön cselekedett. Előbb a Pétain­­kormányt próbálta jobb belátásra bírni, de a hazaárulók elzárkóztak az író szabadonbocsátása elől. Ek­kor a konzul a marsei­lle-i maffiá­hoz fordult segítségért... A bizony­talan politikai helyzetben azonban még a bűnözők sem vállalták Feuchtwanger kiszabadítását. Ek­kor a konzul merész tettre határoz­ta el magát. Közölte Martával, hogy el fogja rabolni az írót. A tábort, ahol az író raboskodott, kevesen őrizték. _ A foglyokat na­ponta dolgozni vitték a közeli ma­jorságba. A környék elhagyatott volt, a közelben nem volt semmi­lyen vasútvonal, s csíkos ruháza­tukban az internáltak amúgy sem juthattak volna messze, így aztán az őrizet nem volt erős. A konzul az egyik mellékút mellett dolgozó csoport tagjai közt felismerte az írót. Magához intette a foglyot, egy cédulát nyomott a kezébe, melyre előzőleg Marta felírta: „Ne kérdezz semmit, menj ezzel az emberrel!” A diplomata kocsija gyorsan szá­guldott Marseille felé. A francia csendőrök csak egyszer tartóztatták fel, de a vezető nem vesztette el hidegvérét: „Az anyósom, kérem, ne ébresszék fel!” A szökésnek még nem volt vége — a neheze tulajdonképpen csak ekkor következett. A francóista Spanyolországban és a fasiszta rendszerrel szimpatizáló Portugá­lián keresztül kellett eljuttatni Feuchtwangert. Lisszabonba, mely akkoriban a kontinensről menekü­lők Mekkáját jelentette. . A sportokban edzett házaspárbaj nélkül jutott át a francia határon. A megvesztegetett spanyol határőr ráütötte a pecsétet az igazoló lapra. Egy Lisszabon felé menő vonatra szálltak fel. Feuchtwanger vöröske­resztes tisztviselővé alakult át, svájci papírokkal, így aztán szeren­csésen eljutottak a portugál határ­ra.­Itt több újságíró várta őket. Marta az egyik erőszakos, amerikai riporternő kérdésére ártatlan arc­cal felelte: „Lion Feuchtwan­ger? ... Ki az? ...” A lisszaboni ki­kötőben, Roosevelt elnök személyes kívánságára azonnal felkerültek az első hajóra. N. I. Többezer szovjet lapból közöl, havonta válogatást * a 180 oldalas zsebkönyv formájú szputnyik i­lilíliLh'LiÜLVlíV a mai szovjet írónemzedék legtehetségesebb egyéni­ségeivel; közli a szovjet szellemi és irodalmi élet vitacikkeit a SZOVJET IRODALOM CÍMŰ FOLYÓIRAT A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM AGATHA CHRISTIE: AZ ABC-GYIL­­KOSSÁGOK. Bűnügyi regény. (Eu­rópa) KRÚDY MÁRIA: SZINDBÁD GYER­MEKKORA. Életrajzi regény. (Móra) GARAI GÁBOR—GINK KÁROLY—MI­HAIL TRAUMAN: ÖLELKEZŐK Moszkva és Budapest versekben és képekben. (Móra) HÁRS LÁSZLÓ: MI IS VOLTUNK GYEREKEK. Ifjúsági regény. (Móra) HORVÁTH ZOLTÁN GÉZA: HÁNY PÉLDÁNYBAN ÓHAJT ÉLNI? Tu­dományos fantasztikus regény. (Gondolat) IGNÁCZ ROZSA: IKERPÁLYAIMON. Visszaemlékezések. (Gondolat) GEORGE CALINESCU: N­ASZNAPOK. Regény. (Dacia, Kolozsvár) TANULMÁNY­ SORSOTOK F­DRE NÉZZÉTEK. A­­ francia felvilágosodás és a magyar kultúra. Tanulmányok. (Akadémiai) AZ EL NEM KÉPZELT AMERIKA. Az amerikai esszé mesterei. (Euró­pa) MAURICE CORNFORTH: A NYÍLT FILOZÓFIA ÉS A NYÍLT TÁRSA­DALOM. (Gondolat) LUNACSARSZKIJ: A ZENE VILÁ­GÁBAN. válogatott cikkek, beszé­dek, tanulmányok. (Gondolat) Filmbemutató: NEM ADOM A LÁNYOM. Színes, ma­gyarul beszélő, szovjet film. Bemu­tató: szeptember 4-én. SZERELMESPÁR AZ ELSŐ ÉVBEN. Színes, magyarul beszélő csehszlo­vák film. Bemutató: szeptember 4- én. OTTO, A VILÁGHÍRŰ VADÁSZ. Me­­sefilmsorozat. Bemutató: szeptember 4-én. PALMILLA: Színes, chilei film. Be­mutató: a Filmbarátok Köre há­lózatban, szeptember 4-én. Színház KOCSIS ISTVÁN: ÁRVA BETHLEN KATA és G. B. SHAW: A SZONET­TEK FEKETE HÖLGYE. Bemutató: a Budavári palota királypincéjében, szeptember 1-én. Hangversenyek A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye­ a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutató intézetének parkjában, augusztus 30-án, esőnap: 31-én.v­ezényel: Erdélyi Miklós. A MAGYAR NÉPHADSEREG KÖZ­PONTI ZEnEKARÁNAK hangver­senye a Hadtörténeti Múzeumban, augusztus 30-án, délután 5 órakor. Vezényel: Auth Henrik. A BUDAPESTI HELYŐRSÉG ZEnE­KARÁNAK hangversenye a Halász­bástyán, augusztus 31-én délelőtt 11 órakor. Vezényel: Wágner Rudolf. Kiállítások NÉMETH ANDRÁS grafikus kiállí­tása a józsefvárosi művelődési ház­ban. Megnyitó: szeptember 1-én. SZEKERES EMIL festő kiállítása a Fényes Adolf Teremben. Megnyitó: szeptember 5-én. SZEMADÁM GYÖRGY ÉS DINER TAMÁS kiállítása a Toldi Moziban. Megnyitó: szeptember 2-án. AZ IRODALMI SZEMLE MŰFORDÍTÓI VERSENYE A pozsonyi Irodalmi Szemle szerkesztősége meghirdette az első csehszlovákiai magyar mű­fordítói versenyt, a szlovák lírát rendszeresen tolmácsoló költők részére. A versenyben indulók minden fordulóban más-más szlovák költőnek a versét ültetik át magyarra. Az első fordulóban Milan Rufus Spi, dobra noc (Aludj jó éjt) című versét Ron­csol László, Kulcsár Ferenc, Osz­­vald Árpád, Rácz Olivér, Tőzsér Árpád, Varga Imre és Veres Já­nos fordította le. A második for­dulóban Vajtech Kondrót Objekt­­ivne (Tárgyilagosan) című ver­sének magyar változatai jelentek meg. A júniusi szám jelentős ré­szét a szerkesztők a gyermekiro­dalomnak szentelték, s a verseny stílszerűen Miroslav Valek gyer­mekversének, a Tevének (Tava) tolmácsolásával folytatódott. A verseny értékelésére felkérték Zeman Lászlót, a Komensky Egyetem Bölcsésztudományi Ka­rának adjunktusát és a nyitrai Pedagógiai Fakultás néhány for­dításelméleti szakértőjét. 1975. AUGUSZTUS 30.

Next