Élet és Irodalom, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-30 / 35. szám - Lagzi István: Lengyel történész könyve Magyarországról • dr. Jerzy Robert Nowak: Węgry 1939-1974 (8. oldal) - N. I.: Lio Feuchtwanger szökése (8. oldal)
A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1975. augusztus 28-tól szeptember 3-ig ALFA: A hosszú búcsú (mb. am) 4, n7, fi. BARTÓK: A hosszú búcsú (mb. am) n9, fn, hl. Kopjatok (m) 3, n6, 18. BÁSTYA: Mr. Süket trükkjei (am) h9, 11, n2. Szerelmem Moszkva (szijap) 14, hS, 8. Szerelmi bűntény (dl) este 10. BÁNYÁSZ: A MAGYAR FILMEK MOZIJA Hahó, öcsi, nl0, nl2. Hahó, a tenger, n2. Varázslói, 14. örökös, hó, 8. CORVIN: Szerelmi bűntény (dl) f4, hl, 1. CSOKONAI: Jack kapitány (mb. sz) 9, hu, ti. Vadállatok a fedélzeten (sz) f3, f5, 17. Puha ágyak, kemény csaták (ang)*19. DUNA: Enyém, Tiéd — Kié? (mb. ír—ol—sp) 4, n7, 19. KOSSUTH XHI: Mr. Süket trükkjei (am) f4, h6, *. MÁJUS LI Szerelmi bűntény (ol) 9, nl2, 12. Kopjások (m) 4, n7, 19. MŰVÉSZ: Sellő a pecsétgyűrűn I—n. (m) h9, ni. A saigoni lány (vietnami) 4, 6, 8. PUSKIN: Kopjások (m) h9, 11, n2. Egy királyi álom (mb. am) 14, h6, 8. 29- én csak 14-kor. SPORT: Piedone, a zsaru (ol) 14, h6, 3. TOLDI: I Stúdió mozi Kivándorlók (svéd) 4. Új haza (svéd) 7. Mackenna aranya (am) 30-án éjjel nl TINÓDI: Magánbeszélgetés (am) h9, 11, n2. Vádol a felügyelő (rom) 14, h6, 8. URANIA: A hosszú búcsú (smb. am) h9, 11, n2 Magánbeszélgetés (am) n4, 6, 19. UGOCSA: Új haza (svéd) 3, 6. Kopjások (m) 30-án éjjel 10. VÖRÖS CSILLAG: Szerelmi bűnténytol 9, nl2, Q. Kopjások (m) 4, n7, 19. ALKOTMÁNY: Kopjások (m) 3, nn, 18. A hosszú búcsú (mb. am) 30-án éjjel 10. BUDAFOK: Magánbeszélgetés (am) n6, 18. Saint Tropezbe költözünk (mb. fr) 30- án éjjel hfo. Némó kapitány és a viz alatti város (mb. ang) 31-én du. 3. DÓZSA: A hosszú búcsú (mb. am) 28—2, 14, hfi, 8. A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók (mb. sz) 3-án 3, 16, 8. FELSZABADULÁS: Enyém, Tiéd — Kié? (mb. dl—fr—sp) 28—1 és 3-án 3, n6, 18. A boldogság madara (sz) 31-én 9, iljl. Rocco és fivérei I—n. (ol) •• 2-án 14, 7. FÉNY: Háry János (m) h9, 11, n2. Rocco és fivérei I—H. (ol)»* 14, h6, 8. Volt egyszer egy vadnyugat I—H. (am—dl) 29-én éjjel 10. KÖLCSEY: A hosszú búcsú (mb. am) 3, n6, 18. Kőbanya: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (ol)*** 28—31, 3, n6, 18. Rocco és fivérei I—H. (ol) *31-én 14, 7. Nyomorultak I—n. (mb. NDK—fr—ol) 2—3, 3, 7. MADÁCH: Szerelmi bűntény (ol) 5, n8. Lázadás a Bountyn I—IL (am) I1-én dl2. PALOTA: Mr. Süket trükkjei (am) 20—29 és 31- 3, 5, 17. Rocco és fivérei I—n. (ol)** 30-án f7. A fej nélküli lovas (mb. sz) 31-én du. 13. PEST-BUDA: Szerelmem Moszkva (sz—jap) 28-án és 30—31, n6, 18. Rocco és fivérei I—n. (dl)»» 29-én 17. Chato földje (am)»» 31-én du. 3. öten, akiket leírtak (mb. jug) 1—3, n6, 18. RIDEG SÁNDOR MÜV. HÁZ: Kópiások (m) 29—31, 5, n8. Csodabogyó (mesesorozat) 31-én du. h4. Szerelmem Moszkva (sz—jap) 1—3, 5, n8. TÁNCSICS: öten, akiket leírtak (mb. jug) 28—31, f4, h6, 8. Jack kapitány (mb.sz) 1—3, f4, h6, 8. TÁTRA: Kopjások (m) h4, 6, n9. umsog irodalom. Wegry 1939—1974 LENGYEL TÖRTÉNÉSZ KÖNYVE MAGYARORSZÁGRÓL A sokoldalú dr. Jerzy Robert Nowak eddig 73 cikket és két könyvet publikált Magyarországról. Első könyvében (Wegry 1939 —1969) olvasmányos formában foglalta össze a második világháborúban és az utána következő években történteket. A kötet frissiben megjelent második, bővített kiadása (Wegry 1939—1974) a lengyel szellemi élet jelentős eseménye. Átdolgozott kiadásról lévén szó, elsősorban a tartalmi gazdagodásról, a hangsúly-eltolódásokról érdemes beszámolni. A szerző kibővítette a második világháborús kérdéseket tárgyaló alfejezeteket (menekültügy, magyarok a lengyel ellenállási mozgalomban), s a történelmi háttér kidolgozására ezúttal nagyobb gondot fordított. Például a lengyel ügy és a magyar értelmiség, valamint a lengyel ellenállás magyarországi kapcsolatai új részként kerültek a kötetbe. A második kiadás azért is több, mert maibb. Igaz, az MSZMP X. kongresszusáról, az azóta eltelt időről több újságcikk jelent meg Lengyelországban, de Nowak általános értékelést ad: összefüggéseiben ismerteti az utóbbi évek legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális eseményeit. Meglepően jó összefoglalást kapunk a hazafiság és internacionalizmus vitáról a gazdasági mechanizmus alakulásáról, a munkásosztály helyzetéről, az üzemi demokráciáról. A szerző külön fejezetet szán az MSZMP kultúrpolitikájának. Kitér a Népszabadságban, a kritikában, történettudományi és filozófiai szakkörökben lezajlott vitákra, érzékelteti a Magyarország felfedezése sorozattal fémjelzett „önmegismerési” törekvés társadalmi hasznosságát. A könyv végén a magyar irodalom, zene, film és képzőművészet hazai, valamint nemzetközi sikereiről, fogadtatásáról olvashatunk. A lengyel lapokban Nowak újabb műve, az előzőhöz hasonlóan, kedvező kritikáikat kapott. „A kölcsönös rokonszenv, a Magyarországról szerzett ismeret — mondjuk meg nyíltan — Lengyelországban elégtelen, s ezt nem lehet pótolni a Balatonnál vagy Budapesten szerzett benyomásokkal — írja a Perspektywy. — Ezért tanácsoljuk mindenkinek, aki Magyarországra készülődik, hogy a társalgás mellé szerezze be Nowak (új) könyvét.” Lagzi István Lion Feuchtwanger szökése A 85 esztendős Marta Feuchtwanger nyilvánosságra hozta: férjével miként jutottak el a megszállt Európából Amerikába. 1933 elején Lion Feuchtwanger az Egyesült Államokba utazott előadásokat tartani. A washingtoni német nagykövet, von Brietlitz fogadást adott tiszteletére, melyen Roosevelt is megjelent. Az elnök megkérdezte a világhírű írót, mi a véleménye a németországi politikai helyzetről. Feuchtwanger így felelt: „Ha Hitler kerül hatalomra, az háborút jelent..Másnap reggel a német nagykövet telefonált a még ágyban fekvő írónak. „Herr Feuchtwanger — mondta izgatottan —, „Hitler átvette a házaimat!” A washingtoni lapok még aznap első oldalon hozták Feuchtwanger kijelentését. Az író nem tért vissza Németországba. Felesége éppen Svájcban síelt, ezért gyorsan hozzá utazott. Dél-Franciaországba mentek. 1939. szeptember elseje után francia hatóságok az összes területükön tartózkodó német állampolgárt internáltak, Feuchtwangeréket elválasztották egymástól. A feleség — mikor az internálótábor körül meglátta az első náci katonát — megszökött. Kalandos úton jutott el Marseille-be. Fölkereste az amerikai konzult, akinek már tudomása volt róla, hogy Feuchtwanger egy francia internálótábor foglya. Egy amerikai újságíró ugyanis végiglátogatta a francia táborokat. Fölfedezte az írót és lefényképezte, amint a szögesdrót mögött áll. A képet a New York-i Viking Press könyvkiadó cég igazgatójának küldte, aki Roosevelt íróasztalára csempészte a képet ... Az elnök még aznap este üzent az összes franciaországi amerikai konzulnak: mindent tegyenek meg Feuchtwanger kiszabadítására. (Az akció annál is sürgősebb volt, mert közben Hitlerék — távollétében — halálra ítélték az írót Oppenheimer-fivérek című, a fasizmust leleplező regényéért.) így hát, a marseille-i konzul rögtön cselekedett. Előbb a Pétainkormányt próbálta jobb belátásra bírni, de a hazaárulók elzárkóztak az író szabadonbocsátása elől. Ekkor a konzul a marseille-i maffiához fordult segítségért... A bizonytalan politikai helyzetben azonban még a bűnözők sem vállalták Feuchtwanger kiszabadítását. Ekkor a konzul merész tettre határozta el magát. Közölte Martával, hogy el fogja rabolni az írót. A tábort, ahol az író raboskodott, kevesen őrizték. _ A foglyokat naponta dolgozni vitték a közeli majorságba. A környék elhagyatott volt, a közelben nem volt semmilyen vasútvonal, s csíkos ruházatukban az internáltak amúgy sem juthattak volna messze, így aztán az őrizet nem volt erős. A konzul az egyik mellékút mellett dolgozó csoport tagjai közt felismerte az írót. Magához intette a foglyot, egy cédulát nyomott a kezébe, melyre előzőleg Marta felírta: „Ne kérdezz semmit, menj ezzel az emberrel!” A diplomata kocsija gyorsan száguldott Marseille felé. A francia csendőrök csak egyszer tartóztatták fel, de a vezető nem vesztette el hidegvérét: „Az anyósom, kérem, ne ébresszék fel!” A szökésnek még nem volt vége — a neheze tulajdonképpen csak ekkor következett. A francóista Spanyolországban és a fasiszta rendszerrel szimpatizáló Portugálián keresztül kellett eljuttatni Feuchtwangert. Lisszabonba, mely akkoriban a kontinensről menekülők Mekkáját jelentette. . A sportokban edzett házaspárbaj nélkül jutott át a francia határon. A megvesztegetett spanyol határőr ráütötte a pecsétet az igazoló lapra. Egy Lisszabon felé menő vonatra szálltak fel. Feuchtwanger vöröskeresztes tisztviselővé alakult át, svájci papírokkal, így aztán szerencsésen eljutottak a portugál határra.Itt több újságíró várta őket. Marta az egyik erőszakos, amerikai riporternő kérdésére ártatlan arccal felelte: „Lion Feuchtwanger? ... Ki az? ...” A lisszaboni kikötőben, Roosevelt elnök személyes kívánságára azonnal felkerültek az első hajóra. N. I. Többezer szovjet lapból közöl, havonta válogatást * a 180 oldalas zsebkönyv formájú szputnyik ililíliLh'LiÜLVlíV a mai szovjet írónemzedék legtehetségesebb egyéniségeivel; közli a szovjet szellemi és irodalmi élet vitacikkeit a SZOVJET IRODALOM CÍMŰ FOLYÓIRAT A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM AGATHA CHRISTIE: AZ ABC-GYILKOSSÁGOK. Bűnügyi regény. (Európa) KRÚDY MÁRIA: SZINDBÁD GYERMEKKORA. Életrajzi regény. (Móra) GARAI GÁBOR—GINK KÁROLY—MIHAIL TRAUMAN: ÖLELKEZŐK Moszkva és Budapest versekben és képekben. (Móra) HÁRS LÁSZLÓ: MI IS VOLTUNK GYEREKEK. Ifjúsági regény. (Móra) HORVÁTH ZOLTÁN GÉZA: HÁNY PÉLDÁNYBAN ÓHAJT ÉLNI? Tudományos fantasztikus regény. (Gondolat) IGNÁCZ ROZSA: IKERPÁLYAIMON. Visszaemlékezések. (Gondolat) GEORGE CALINESCU: NASZNAPOK. Regény. (Dacia, Kolozsvár) TANULMÁNY SORSOTOK FDRE NÉZZÉTEK. A francia felvilágosodás és a magyar kultúra. Tanulmányok. (Akadémiai) AZ EL NEM KÉPZELT AMERIKA. Az amerikai esszé mesterei. (Európa) MAURICE CORNFORTH: A NYÍLT FILOZÓFIA ÉS A NYÍLT TÁRSADALOM. (Gondolat) LUNACSARSZKIJ: A ZENE VILÁGÁBAN. válogatott cikkek, beszédek, tanulmányok. (Gondolat) Filmbemutató: NEM ADOM A LÁNYOM. Színes, magyarul beszélő, szovjet film. Bemutató: szeptember 4-én. SZERELMESPÁR AZ ELSŐ ÉVBEN. Színes, magyarul beszélő csehszlovák film. Bemutató: szeptember 4- én. OTTO, A VILÁGHÍRŰ VADÁSZ. Mesefilmsorozat. Bemutató: szeptember 4-én. PALMILLA: Színes, chilei film. Bemutató: a Filmbarátok Köre hálózatban, szeptember 4-én. Színház KOCSIS ISTVÁN: ÁRVA BETHLEN KATA és G. B. SHAW: A SZONETTEK FEKETE HÖLGYE. Bemutató: a Budavári palota királypincéjében, szeptember 1-én. Hangversenyek A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutató intézetének parkjában, augusztus 30-án, esőnap: 31-én.vezényel: Erdélyi Miklós. A MAGYAR NÉPHADSEREG KÖZPONTI ZEnEKARÁNAK hangversenye a Hadtörténeti Múzeumban, augusztus 30-án, délután 5 órakor. Vezényel: Auth Henrik. A BUDAPESTI HELYŐRSÉG ZEnEKARÁNAK hangversenye a Halászbástyán, augusztus 31-én délelőtt 11 órakor. Vezényel: Wágner Rudolf. Kiállítások NÉMETH ANDRÁS grafikus kiállítása a józsefvárosi művelődési házban. Megnyitó: szeptember 1-én. SZEKERES EMIL festő kiállítása a Fényes Adolf Teremben. Megnyitó: szeptember 5-én. SZEMADÁM GYÖRGY ÉS DINER TAMÁS kiállítása a Toldi Moziban. Megnyitó: szeptember 2-án. AZ IRODALMI SZEMLE MŰFORDÍTÓI VERSENYE A pozsonyi Irodalmi Szemle szerkesztősége meghirdette az első csehszlovákiai magyar műfordítói versenyt, a szlovák lírát rendszeresen tolmácsoló költők részére. A versenyben indulók minden fordulóban más-más szlovák költőnek a versét ültetik át magyarra. Az első fordulóban Milan Rufus Spi, dobra noc (Aludj jó éjt) című versét Roncsol László, Kulcsár Ferenc, Oszvald Árpád, Rácz Olivér, Tőzsér Árpád, Varga Imre és Veres János fordította le. A második fordulóban Vajtech Kondrót Objektivne (Tárgyilagosan) című versének magyar változatai jelentek meg. A júniusi szám jelentős részét a szerkesztők a gyermekirodalomnak szentelték, s a verseny stílszerűen Miroslav Valek gyermekversének, a Tevének (Tava) tolmácsolásával folytatódott. A verseny értékelésére felkérték Zeman Lászlót, a Komensky Egyetem Bölcsésztudományi Karának adjunktusát és a nyitrai Pedagógiai Fakultás néhány fordításelméleti szakértőjét. 1975. AUGUSZTUS 30.