Élet és Irodalom, 1978. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-04 / 44. szám - Tasi József: „Magyart a magyarnak!” • Magyar irodalmi folyóiratok, A. sorozat 11-13. Szerk. Lakatos Éva (Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) (8. oldal) - Sz-s: Márk a Broadway-n • Christopher Porterfield kritikája a Newsweek hasábjain Alec McCowen Márk evangéliuma monodrámájáról (8. oldal) - Dorosz Károly: rajza • kép (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1978. november 2—8. SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA November 2 — 8-ig MIMINO (mb) Alkotmány 6—8, 3, n6, f8* Budafok 2—5, n6, f8 Kőbánya 6 — 8, 3, n6, f8, Művész f4, h6, 8, 3-án f4, h6, (ÚJ TÜKÖR KLUB MOZI) Tátra 2 — 5, h4, 6, n9 SZÓT KÉREK I — II. (mb) Fény 3, 6 Kölcsey 6 — 8, 4, 7* Rideg Sándor Műv. Ház 3—5, 6-kor Toldi Stúdió Mozi 4, 7 SEBZETT MADARAK (mb) Alkotmány 2—5, 3, n6, f8, Bartók 4, 6, 8 Palota 6—8, 5, 7-kor Szikra 4,, 6, 8 Tátra 6 — 8, 4, 6, 8 Táncsics 6 — 8, 3, 5, 7 ANDREJ RUBLJOV 1 —H. Május 1. h7, ETŰDÖK GÉPZONGORÁRA Óbuda 7-én 3, n6, f8 Palota 4-én 5, f8 Pest-Buda 3-án n6, f8 Ugocsa 8-án f4, h6, 8 KIALUDT TÜZEK FÉNYE (mb) Óbuda 6 — 8, 3, n6, f8 LEAR KIRÁLY I —II. (mb) Mátra n7. (Mese- és Ifjúsági Mozi) SOLARIS I —n.^ Május 1. f4 TANKCSATA (mb) Csokonai 4, 6, 8 Dózsa 2 — 5,­3, 5, 7 Pest-Buda 6—8, 5, 7 GORKIJ­ (SZOVJET FILMEK MOZIJA) Adj pacsit Pajti 14, Transszibériai expressz 2—5 és 7—8, h6, (tolmáccsal) Háború és béke I. 2-án este 8, Háború és béke H. 3-án este 8, Háború és béke I. 4-én este 8, Háború és béke IV. 5-én este 8, Fekete tollú fehér madár 7—8. este 8 A hegyi barlang titka 6-án h6, 8, (orosz nyelvű előadás) ALFA: Kalózok Jamaicában (ang) 4, n7, f9 ALKOTMÁNY: Sebzett madarak (mb. sz) 2—5, 3, n6, f8 Abba (svéd—ausztráliai) 5-én éjjel 10 Mimina (mb. sz) 6—8 3, n6, f8 BÁNYÁSZ: (MAGYAR FILMEK MOZIJA) Nincs idő 2—5, nlO, nl2. Szerelmem Elektra 2 — 5, n2, f4 Égi bárány (**) 2 — 5, n6, 8 Csend és kiáltás** 6—8, nlO, nl2 Azonosítás 6 — 8, n2, f4 Pókfoci 6—8, h6, 8 BARTÓK: A nagy balhé (am) f9, 11, f2 Sebzett madarak (mb. sz) 4, 6, 8 bÁstya: Olyan, mint otthon (m) 9, n­ 2, f2 A csavargólány (argentin) 4, 6, 8 A nagy balhé (am) minden este 10 CORVIN: A nagy balhé (am) f4, 6, h9 6-án de. flO: Mese — Mozi — Ma­tiné — Bohócóvoda (szín. gyermek­­műsor) CSOKONAI: Klein úr (mb. fr—dl) f9, 11, f2 A tankcsata­ (mb. sz) 4, 6, 8 DÓZSA: A tankcsata (mb. sz.) 2—5, 3, 5, 7 Az egér és a macska (mb. fr) 6—8, f4, h6, 8 DUNA: Abba (svéd—ausztráliai) 4, 17, f9 A nagy balhé (am) 5-én éjjel ill MADÁCH: A nagy balhé (am) h5, n8 Tappancsok, mancsok, állkapcsok (am) 6—7, f3-kor MÁJUS 1.: Kalózok Jamaicában (ang) h9, 11, n2 Solaris I—II. (sz) f4 Andrej Rubljov I—II. (sz) h7 MÁTRA: (MESE- ÉS IFJÚSÁGI MOZI) A rézhegyek királynője (mb. sz. me­se) fl0, nl2, 1, h3, f5 Lear király I—II. (mb. sz) n7 MŰVÉSZ (ÚJ TÜKÖR KLUB MOZI) Huszadik század I — II. (dl)*** 9. Huszadik század III—IV. (dl)*** mi, Miminó (mb. sz.) 14, h6, 8, 3-án f4, h6 ÓBUDA: Olyan, mint otthon (m) 2—5, 3, n6, f8 Ne hagyd magad Pitkin (ang) 6-án de 9, 11, 1 Etűdök gépzongorára (sz) 7-én 3, n6, f8 Kialudt tüzek fénye (mb. sz) 6 és 8-án, 3, n6, f8 Zsarutörténet (mb. fr—ol)** 7-én, de fi, fi­, hl PEST-BUDA: Huszadik század I—II. (ol)*** 2-án 6-kor Etűdök gépzongorára (sz) 3-án nő, f8 Huszadik század III —IV. (ol)*** 4 — 5, 6-kor A vadon kiáltása (kanadai) 6—7, du h3 A tankcsata (mb. sz.) 6—8-ig, 5, 7 PUSKIN: A nagy balhé (am) n9, hu­, f2 Olyan, mint otthon (m) 4, n7, f9 SZIKRA: Félelem a város felett (fr—ol)** f9, 11, f2 Sebzett madarak (mb. sz) 4, 6, v8 SZIKRA KAMARATEREM: Menyegző (mb. 1) h9, 14, n2 Cséplő Gyuri (m) f4, h6, 8 Szót kérek I—II. (mb. sz) 4, 7 A homok asszonya (lap)** 5-én éjjel fi­ ugocsa: Pokoli torony I—II. (am) 2—7, f1, h4, 7, 5-én éjjel all­kor is Etűdök gépzongorára (sz) 8-án f4, h6, 3 URÁNIA: Abba (svéd-ausztráliai) h9, 11, n2 A ménesgazda (m) f4, h6 A nagy balhé (am) 8-kor élő műsor­ral egybekötött előadás „Magyart a magyarnak!"­ A Ma Estétől a Magyar Szép­­irodalmi Szemléig kétszázkilenc irodalmi folyóiratot mutat be La­katos Éva a Petőfi Irodalmi Mú­zeum Bibliográfiai Füzetei leg­újabb kötetében (Magyar irodalmi folyóiratok, A. sorozat 11—13.). A folyóiratrengetegben eligazító ka­lauzban ezúttal a ,,magyar” elő­­tagú periodikumok dominálnak (kétszázahat a k­étszázkilencből). Nem akarok én élcelődni a hű­séges Helfy Ignácon, aki Kos­suthot Olaszországba is követte, s a hazai sajtót — joggal — bíráló folyóiratot adott ki Milánóban A’ Magyar Magyar címen, 1869—70- ben. (Bár a felszínes és üzleties magyarkodás éppen ekkor kez­dődött, a kiegyezés utáni években.) Egyszerűen arról van szó, hogy a századfordulós nacionalizmus, majd a Trianon utáni revíziós hangu­lat sajátos, folyóiratcímekben va­ló jelentkezését vélem tetten érni. Talán a „legszebb” példa a Ma­gyar Gyermekek Lapja, alcíme szerint „A legmagyarabb, legtar­talmasabb és legelterjedtebb ma­gyar ifjúsági hetilap”, 1933-ból. Jegyezzük meg: a világgazdasági válság idején ez a „sok haza­­puffogatás” is kevés volt, a lap­nak mindössze hét száma jelent meg. Legelső irodalmi folyóiratunk, a Kassai Magyar Társaság által kiadott, Batsányi, Kazinczy és Baróti Szabó Dávid által szerkesz­tett Magyar Museum is a kötetbe került, az ábécé jóvoltából. Irodal­mi folyóirataink ősének első fo­lyama 1788/89-ben, a második 1792-ben jelent meg. Nem sokkal fiatalabb a Magyar Múzsa, a Bét­­si Magyar Merkurius irodalmi melléklapja (1793—1794). Tudni­való, hogy kilenc görög és öt Ma­gyar Múzsa volt (ebből kettő csu­pán Músa). Legifjabb közülük az 1943-ban és 1944-ben Budapesten megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, melyet Kozocsa Sándor, majd Am­brózy Ágoston, Eszter­­hás István és Gedényi Mihály szerkesztett A szép nevű Magyar Csendőr (Esztergom, 1896) munkatársai közé sorolhatta Krúdy Gyulát, a Goda Géza által szerkesztett Ma­gyar Család Képes Lapja (1902) pedig Molnár Ferencet és Sza­­bolcska Mihályt. A bibliográfiá­ban helyet kapott a Nyugat előde (Magyar Géniusz) és utóda (Ma­gyar Csillag) is. A Magyar Gyár­ipar (1911—1944) szerkesztői és állandó munkatársai között Fenyő Miksát is ott találjuk. A Magyar Figaró (1883—1920) nem a fodrá­szok szaklapja, hanem a humort kedvelőké. Szerkesztői közt Heltai Jenőt, írói közt Kosztolányi Dezsőt, Mácza Jánost (!) és Melléky Kor­nélt, illusztrátorai közt Bortnyik Sándort is ott találjuk. A Magyar Izraelita című hitfelekezeti heti­lap 1861-ből Arany László írásá­val dicsekedhet. Megtudjuk a bib­liográfiából, hogy a Szegeden ki­adott Magyar Jövendőt 1922-ben néhány hónapig Juhász Gyula szer­kesztette és sajnos nem tudjuk meg, hogy a Magyar Asszony című jobboldali folyóirat 1930-ban mun­katársai közé sorolhatta Pintér Ferencet, a sokfelé próbálkozó tra­gikus sorsú költőt, József Attila egyik­­barátját. A Magyar Ifjúság, mely 1918— 1944 között a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek lapja volt, számos je­les írónk és tudósunk pályakezdő írását közölte (1918: Karácsony Sándor, 1925: Halász Gábor, 1927: Bóka László,­ 1933: Gunda Béla, Weöres Sándor, 1941: Fekete Gyu­la, Krisitó Nagy István, Örvös La­jos, Vargha Kálmán, 1942:­ Bartha András, Lengyel Dénes). A Raith Tivadar-féle Magyar írást már 1973-ban repertorizálta Lakatos Éva. Most — vázlatosan — bemutatja a tornaljai Magyar írást is, mely a két háború közt a népi írók szlovenszkói folyóira­ta volt. Korjelző című a Magyar Fogoly Színpad. Kiadási­ év: 1915, a kiadás helye: Prescsanka. Keve­sen tudják, hogy az 1939-ben be­tiltott Századunk 1942—1943-ban Magyar Fórum címen jelent meg New Yorkban, a budapesti Vám­­béry Rusztem és a pozsonyi Te­­rebessy János szerkesztésében. Szerzői: Andrássy Katinka, Ba­lázs Béla, Faludy György, Fényes László, Ignotus, Károlyi Mihály, Kéri Pál, Lesznai Anna, Szenes Piroska, Tamás Aladár... Végül néhány szó a tudományos folyóiratokról. A Magyar Nyelv­őr (1872—) és a Magyar Könyv­szemle (1876—) már belépett a százévesek klubjába, a Magyar Nyelv (1905—) még egy ideig vár­hat. A különböző Magyar Szemlék közül csak a Szekfű Gyula által szerkesztett „aulikus” folyóiratról szólok. Köztudomású, hogy a „Mél­­tóságos Szemlét” József Attila vit­­riolos cikkei egyikében porrá zúz­ta, majd — egy év múlva — szín­vonalát elismerve, mérsékelt árú megküldését kérte. Tasi József Márk a Broadway-n way-n hónapoig zsúfolt házaik előtt ment az előadás. A Márk az emberi hang és az angol nyelv egyik diadala — írja Christopher Porterfield a News­­weekben. A színpadon egy asztal, három szék, az asztal közepén vi­zeskancsó, poharaikkal — ez min­den díszlet. Csíkos zakóban és ki­gombolt nyakú ingben­­ áll McCowen a nézők elé, s bravúros színészi technikával, elsősorban arcjátékára és hanghordozására hagyatkozva idézi föl azt a karak­tert, akit a csodás események el­beszélőjéül választott. Szakít a hagyományokkal: beszédstílusá­ban nincs semmi ünnepélyes. A „jó hír” hozója nagyon is embe­ri alak, miként a többi szemtanú, ő is gyakran elálmélkodik a tör­ténteken. Keresgéli a megfelelő szavakat, emlékezete néha akado­zik, gyakran mosolyog diadalma­san egy-egy rosszakaró felsülésén, néha gúnyolódik, máskor izgatot­tan visszafogja a hangját. A mes­terien felépített első rész Péternek ezzel a mondatával ér véget: „Te vagy ama Krisztus”. Bírálói sze­rint a színésznek sikerült megér­tetnie, hogy minden csoda, utazás és példabeszéd ezt a mondatot készítette elő. A Messiás felismerése utáni események már arra késztetik a narrátort, hogy új maszkot ölt­sön. A bensőséges történetmondás helyett immár csupán recitál, az e szövegeknél megszokott módon, egészen addig a pontig, ahol Krisztus feltámad. Itt visszatér a kezdeti naiv hang. Frank Kermo­­de, a neves cambridge-i irodalom­tudós mutat rá elemzésében, hogy az utolsó versek elhagyásával (me­lyek valószínűleg amúgy sem tar­toznak az evangélium eredeti szö­vegéhez) mélyebb, gazdagabb lettt volna a produkció. Ha a sírtól ré­mülten elfutó asszonyok képével ért volna véget az elbeszélés, az egész megőrizte volna baljós, zár­kózott, sőt, titokzatos jellegét. Csakhogy ez esetben érvényét veszti az első rész, minden kelle­mességével és színpadi vonzóerejé­vel együtt, McCowen talán ezért óvakodott a „húzástól”. Az evangéliumok — természete­sen — nem követik a dramaturgia szabályait, ezért inkább a viszony­lag laza szerkezetű, látványra vagy zenére építő feldolgozások, mint Pasolini filmje, a Máté evangéliu­ma, vagy a Jézus Krisztus Szuper­sztár, bizonyulnak egységesnek. Művészi értékük, persze, különbö­ző. A Márk-monodráma értékes alkotás ugyan, de az egység­­ fel­áldozása árán. Sr-s Alec McCowen, a jeles angol színész elhatározta, hogy Márk evangéliumát mint monodrámát adja elő. Sikerült-e a vállalkozá­sa? A londoni és a New York-i közönség szerint igen. Tavaly a West Enden, az idén a Broad­ sér­g INDUL A MAGYAR TALLÓZÓ SOROZAT! A Magvető Könyvkiadó •­­ 1978. telén új sorozatot indít Magyar Tallózó címmel. A kiadó célja: irodalmi múltunk néhány méltatlanul feledésbe merülő, a szélesebb olvasóközönség körében alig ismert értékének bemutatása egy breviárium (digest) sorozat keretében. A sorozat az alábbi kiadványokkal indul: . . . pld. Csáth Géza: EGY ELMEBETEG NŐ NAPLÓJA kb............................................................ . 30. Ft :.. pld. háló Válogatás Heltai Gáspár műveiből kb. . 35 Ft : . . pld. SZERETŐK ÉS HÁZASTÁRSAK (A szerelem és házasság magyar levelestára) kb. . . . . . 32 Ft . . . pld. NE SAJNÁLJA A SZÁJÁT KINYITNI (Társadalmi szokások a nyelvkönyvek tükrében) kb................................................30 Ft . . . pld. TÉLI ÉJSZAKÁK Faludi Ferenc válogatott prózai művei kb......................................................................35 Ft A kötetek - együttesen vagy külön-külön is — előjegyezhetők e szelvényen, postai levelezőlapon, valamint bármelyik budapesti könyvesboltban. (A kért címeket szíveskedjék *-gal megjelölni). Címünk: ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT KÖNYVET - POSTÁN 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15. AZ ELŐJEGYZŐ NEVE: PONTOS CÍME (irányítószámmal): Dorosz Károly rajza A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM KURUCZ GYULA: ÖSSZEZÁRVA, Regény (Magvető) PILINSZKY JÁNOS VÁLOGATOTT MŰVEI (Magvető — Szépirodalmi) CSODA. Magyar költők versei a gyermekekről. Szerkesztő Borbély Sándor (Magyar Helikon — Móra) SIMON­YI IMRE: GYULAI KRÉTA­RAJZOK. Versek (Szépirodalmi) VERESS MIKLÓS: PORHAMU. Ver­sek (Szépirodalmi) GYÁRFÁS ENDRE: APÁCZAI. Tör­ténelmi regény (Gondolat) ISZLAI ZOLTÁN: CSIKIP JELENTI. Karcolatok (Móra — Kozmosz) KOVÁS LŐRINC: BOLYGÓ LÁNG. Történelmi regény (Szépirodalmi) TANULMÁNY, DOKUMENTUM N. SKAROVSZKAJA: NAIV MŰVÉ­SZET A SZOVJEUNIÓBAN (Cor­vina — Auróra, Leningrád) LÁNYI GYÖRGY: A TERMÉSZET SZABADALMAI (Gondolat) HENRI MASPERO: AZ ÓKORI KÍNA (Gondolat) TÍPUST­ANOK ÉS SZEMÉLYISÉGVO­NÁSOK (Gondolat) ARATÓ ENDRE: A NEMZETISÉGI KÉRDÉS NAGY-BRITANNIÁBAN (Kossuth) KADAR JÁNOS: A SZOCIALIZMU­SÉRT — A BÉKÉÉRT. Beszédek és cikkek 1972—1978. (Kossuth) A MAGYAR NÉPI DEMOKRÁCIA TÖRTÉNETE 1944—1962. (Kossuth) A VILÁG KÖRÜLÖTTÜNK. Beszél­getések a világról és a törvényeiről (Kossuth) ZÁSZLÓBONTÁS. KMP 1918. doku­mentumgyűjtemény (Kossuth) ÉMILE DURKHEIM: A TÁRSADALMI TÉNYEK MAGYARÁZATÁHOZ (Közgazdasági) Filmbemutatók november 9-én SZEMBEN ÖNMAGUNKKAL. Színes amerikai—svéd film A HÉT MESTERLÖVÉSZ. Színes amerikai film, felújítás LÁNCRA VERT SOFŐRÖK. Színes jugoszláv film A LÉGY HALÁLA. Színes, szinkroni­zált csehszlovák film Színház „MONDOK, MONDOK ÉNEKET. . Bemutató a Radnóti Miklós Színpa­­­­don, november 10-én. BOHÉMÉLET. Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban, november 6- án. .. . TÁVOLLÉTÉBEN. A Miskolci Nemzeti Színház bemutatója az Eg­ri Gárdonyi Géza Színházban, no­vember 9-én. Hangversenyek MIHÁLY ANDRÁS szerzői estje a Zeneakadémián, november 4-én KANCSÁR VERA zongoraestje a Ze­neakadémián, november 4-én A BARTÓK VONÓSNÉGYES hang­versenye a Zeneakadémián, novem­ber 5-én. Közreműködik: Schiff András SZERVÁNSZKY VALÉRIA zongora­estje a Zeneakadémián, november 5-én. &' A ' MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR koncertje a Zene­­akadémián, november 7-én. Vezé­nyel: Erdélyi Miklós A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, no­vember 9-én. Vezényel: Erich Klaas Kiállítások AZ OKTÓBERI FORRADALOM GRA­FIKÁI. Kiállítás a Józsefvárosi Ki­állítóteremben. Megtekinthető: no­vember 3-tól ŐSZIRÓZSA — PIROS RÓZSA. Iro­dalmi kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Megtekinthető: novem­ber 3-tól BIRKÁS ÁKOS kiállítás a székesfe­hérvári Ifjúsági Házban. Megtekint­hető: november 3-tól FIATALOK KOLLEKTÍV GRAFIKAI TÁRLATA az újpalotai Lila Iskolá­ban. Megtekinthető: november 9-től KRITIKAI REALIZMUS címmel grafi­kai kiállítás a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének Kiállítótermében. Megtekinthető: november 10-től CSAVLEK ANDRÁS festő kiállítása a Derkovits Teremben. Megtekinthető: november 16-ig. SZILY GÉZA festő kiállítása a si­­montornyai Vármúzeumban. Megte­kinthető: november 3-tól december 31-ig 1978. NOVEMBER 4.

Next