Élet és Irodalom, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám - Dr. Ficsor Mihály: Szerzői jogi világértekezlet Budapesten • tudósítás (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 19&& márc. 27—április 2. ALFA: Gengszterek sofőrje (mb. ang)* 4, n7,­­ ALKOTMÁNY: Fábián Erellint találkozása Istennel to) * 3, n6, f8 Örült nők ketrece (mb. fr—ol)** 29-én éjjel 10 BARTÓK: örült nők ketrece (mb. fr—ol)** h9, 11 Skalpvadászzok (am)* n2, 14, h6, I BÁSTYA: Skalpvadászok (am)* h9, 11, mi Vasárnapi szállók (m)** 14, h6, 8 Gengszterek sofőrje (mb. ang)* min­den éjjel 10 BEM: Az ötös számú vágóhíd (mb. am)** 27— 28 és 31—2, nl0, 112, h2 Peti a csodagyerek (mesesor) 4, 29— 30, 10, 112, 1, 13 Az ember nem nőhet fel mese nél­kül (mb. NDK) h6, 3 BUDAFOK: Felderítők akcióban (sz) 27—30, n6, f8 Félénk vagyok, de hódítani akarok (mb. fr) 29—S6, 3-kor Harcmodor­­—II. (m)* 31—2, 6-kor CORVIN: Őrült nők ketrece (mb. fr—d­)** 14, h6, 8, 1-én és 2-án he, 8 CSOKONAI: Négy bandita, tíz áldozat (mb. fr) nlO, 112, h2 A tajga császárának végnapjai (mb. SZ) 4, 6, 8 DÓZSA: Gengszterek sofőrje (mb. ang)* 14, h6, 3 DUNA: Szenzáció!!! (mb. am) 4, n7, 19 Mennyire szeretjük egymást (pl)* 29- én éjjel 11 FÉNY: Skalpvadászok (am) 27-én h9, 11, n2, 28- tól 2-ig h9, 11, n2, 14, h6, 8 Megközelítések (mb. svájci—ír)* 27-én 14, h6, 8 Konvoj (mb. am)* 28-án éjjel 10, GORKIJ: (Szovjet Filmek Mozija) Gyorshajtás 14, h6, 8, 31-én 14 Prémium 31-én h6, 8, (orosz nyelvű előadás) HORIZONT: de: 9-től S-ig folytatólag, óránként MH: Visszaváltozások: Mentsétek meg a földet, vizet, levegőt. SZENVE­DÉLY : Du. 3-k­or és 5-kor Az én világom Este 7, Harcmodor I—II. (m)* 27—31 és 2-án KŐBÁNYA: Gengszterek sofőrje (mb. ang)* 3, n6, 18 KÖLCSEY: Őrült nők ketrece (mb. fr—ol)** 3, n6, f8 MADÁCH: Négy bandita, tíz áldozat (mb. fr) 5, n8, 30-án h3-kor is MÁJUS 1.: Örült nők ketrece (mb. fr—ol)** f9, fii, fi, f3, 30-án fi, f3 Kabaré (am)** h5, n8 MATRA: (Mese- és Ifjúsági Mozi) A találékony nyuszi (mesesor) 110, fii, fi2, fi, f2, f3, f4 A dal ugyanaz marad (ang) 3, h8 MOM MOZI: Utazás a világ végére (fr) 30-án h3, 5, n8, 31-én 5, n8 MŰVÉSZ: (Új Tükör Klub Mozi) Mennyire szerettük egymást (pl)* f9, ni, n Szelíd motorosok (am)** 4, n7, f9, 28- án 4, 6 ÓBUDA: Oké spanyolok (mb. sp) h3, Mennyire szerettük egymást (pl)* h5, n8 Kaszkadőrök (mb. am) 30-án, de h9, hu­, hl PALOTA: Harcmodor I—II. (m)* 27—30 , 6-kor Sebességláz (ol)* 30-án h4 Felderítők akcióban (sz) 31—2, 5, f8 PEST-BUDA: Őrült nők ketrece (mb. fr—dl)** f5, f7, f9 PUSKIN: Kabaré (am)** f9, 11, f2 Fábián Bálint találkozása Istennel (m)* 4, 17, f9 RIDEG SÁNDOR MOV. HÁZ: Mi van doki (am) 28—2, hő, vasárnap f3-kor is Glória (mb. fr) 28—2, 7-kor SPORT: A tajga császárának végnapjai (mb. sz) 3, 5 Négy bandita tíz áldozat (mb. fr) n8 Sokat akar a szarka (mb. fr)* 30-án de 10 SZIKRA: Szenzáció!!! (mb. am) h9, 11, n2 Mennyire szerettük egymást (dl)* f4, 6, f9, 2-án f4, 6 SZIKRA KAMARATEREM: Magyar Rapszódia (m)* 11, h6 Allegro Barbaro (m)* h9, n12, f4, 8 TANÁCS:­­Magyar Filmek Mozija) Fábián Bálint találkozása Istennel (m)* 9, f2 Magyarok nl2 Korkedvezmény 4. 6, 8 TÁNCSICS: Szenzáció!!! (mb. am) f4, h6, 8 TÁTRA: Őrült nők ketrece (mb. fr­ol)** h4, 0, f9 TOLDI STUDIO MOZI: Kabaré (am)** f4, 6, f9 A második utca foglyai (mb. am) 29- én éjjel 11 URANIA: Gengszterek sofőrje (m­b. ang)* h9, 11, n2 Akiket forró szenvedély hevít (mb. pl)** f4, h6, 3 VÖRÖS CSILLAG: Hair (am)* 10, hl, f4, 6, f9, 31-én 10, hl, f4, 6 Szerzői jogi világértekezlet Budapesten Három napig Budapest volt a szerzői jog fővárosa. A Szerzői Jogvédő Társaságok Nemzetközi Szövetsége (CISAC) Jogi és Tör­vényhozási Bizottságának ülésén öt világrész legkiválóbb szakértői tanácskoztak az irodalmi, művé­szeti és tudományos alkotások vé­delmének időszerű kérdéseiről. Több résztvevő is hangsúlyozta: a helyszín megválasztása ezúttal el­ismerése volt annak a megnöveke­dett tekintélynek, amelyet a ma­gyar szerzői jogvédelem képviselői vívtak ki a nemzetközi fórumokon tevékeny és sikeres szereplésükkel. Az egyik külföldi előadásnak — amely a jövő lehetőségeivel fog­lalkozott —­­ ez volt a címe: „A szerzői­ jog tündöklése és nyomo­rúsága”. A borongós címparafrá­­zis nem véletlen. A jövőbe pillan­tó cikkek mostanában nem sugá­roznak optimizmust, az előrejel­zések egyre nehezebben ellenőriz­hető folyamatokat körvonalaznak, néhány szakíró már a szerzői jog válságát emlegeti. S minthogy a tanácskozás a zord tavasznyitány­ra esett, a magyar szerzői jogászok is kínálhattak egy címátiratot az — esetleg — pesszimizmusra haj­lamos kollégáiknak: „Heisten si­ratja a szerzői jogot”. A bizottság azonban nem a ha­vat meg a hideget választotta ómenként, hanem a mindezt előbb-utóbb biztosan leküzdő ta­vaszt, s az volt a véleménye, hogy amit válságként emlegetnek, nem más, mint a megújulás fo­lyamata. A szerzői jog válságáról lassan már száz éve beszélnek, ám az ijesztgetések eddig is körül­belül annyira váltak valóra, mint a januári budapesti földrengés. Nem is lehet ez másként, hiszen a hatékony szerzői jog elengedhe­tetlen a kulturális értékek védel­méhez, célszerű felhasználásához és gördülékeny nemzetközi cseré­jéhez. Az új alkotások létrejötté­hez szükséges feltételek, ösztönző tényezők is aligha lennének más­ként teljesek. A mostani frontátvonulás két­ségtelenül elég nagy kavarodással jár. A technikai haladással a szer­zői művek újabb és újabb fel­használási módjai, eszközei jelen­nek meg s terjednek el viharos gyorsasággal. E folyamat sorban veti fel az olyan kérdéseket, amelyekre a meglévő rendelkezé­sek alapján nem könnyű válaszol­ni. Ezek közül több is szerepelt az ülés napirendjén. Például a mű­holdas tévéközvetítéseké és a ká­beltévéé, amelyekkel valósággal elszabadulnak a védett művek, s egy pillanat tört része alatt a vi­lág minden részére eljuthatnak. A nemzetközi szerzői jog már itt is megtalálta a választ, s a bizottság tagjainak beszámolóiból kiderült, hogy azokban az országokban, ahol ez a telekommunikációs rob­banás végbemegy, mindenhol el­készült vagy legalábbis készülőben van a megfelelő nemzeti szintű szabályozás. Vagy ott vannak a számítógépek. Legalább háromféleképpen érintik a szerzői jogot. Egyre inkább kör­vonalazódik, mikor milyen felté­telekkel adható védelem a számí­tógépek segítségével létrehozott műveknek. Ennél jóval nehezebb kérdéseket vet fel a gépi memó­riákba betáplált szerzői alkotások felhasználása. A legbonyolultabb azonban a számítógépi programok problémája. A nemzetközi szak­értői tanácskozások állásfoglalá­sai és a legfejlettebb ipari orszá­gok törvényhozásának fejleményei egyre inkább azt mutatják, hogy a meglevő nemzetközi rendszerek közül a szerzői jog a legalkalma­sabb e programok védelmére. A szerzői jogvédelem képviselői elő­ször meglehetősen gyanakodva fo­gadták ezt az új „műfajt”. Attól tartottak ugyanis, hogy a nagy gazdasági erőt képviselő számító­­gépes cégek esetleg eltorzíthatják a szerzői jog fejlődését. A mosta­ni ülésen elhangzott kijelentések azonban már arra utaltak, hogy az ellenérzés múlóban van, a szerzői jogászok elég erősnek érzik a nemzetközi egyezmények épít­ményét ahhoz, hogy kiállíthassák a befogadó nyilatkozatot az új jö­vevény számára. S bőven sorakoz­tak más technikai kérdések is a bizottsági ülés napirendjén. Ezek közül még a hang- és képrögzítő­berendezésekre vagy az üres ka­zettára és szalagokra kivetendő sajátos jogdíjjárulékot érdemes említeni. A résztvevők beszámol­tak arról, hogy országaikban mi­lyen lépéseket tesznek e járulék bevezetésére, amelyet a nemzet­közi egyezményekből folyó kötele­zettségként azonosítottak a Berni Unió és az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény vezető testületeinek tavaly októberi párizsi ülésén. A nemzetközi szerzői jog for­rongásának másik fő oka a fejlő­dő országok sajátos helyzete a kulturális cserében. Ezek az or­szágok tömegesen kénytelenek importálni műveket, főleg tan­könyveket és szakirodalmat — a nyelvi kötődés miatt — éppen a volt gyarmattartó országokból, ugyanakkor exportálható alkotása­ik alig-alig akadnak. Érthető hát, hogy a nemzetközi szerzői jogi együttműködésben való részvételü­ket kedvezmények megadásához és a meglevő normák átalakításá­hoz igyekeznek kötni. A mostani tanácskozás a fejlődő országok új­szerű igényei közül azzal foglalko­zott, amely szerint a népművésze­ti alkotásokra is ki kellene ter­jeszteni a szerzői jogi védelmet (és természetesen — felhasználásuk esetére — a jogdíjfizetési kötele­zettséget is). E követelés okai nyilvánvalóak: a folklórkincs az, amit hallatlan gazdaságban tud­nak kínálni ezek az országok a nemzetközi közösségnek, s például a népzenét elég széles körben — néha a piaci igényeknek megfele­lően eltorzítva — használják fel a nyugati lemezgyárak és a show­­business ügynökei. Ennek az igénynek a teljesítése nem köny­­nyű, a népművészet alkotásai nem felelnek meg a nemzetközileg elfogadott műfogalomnak. Az ülé­sen résztvevő szakértők is meg­értéssel fogadták azonban a fejlő­dő országok törekvését, s amellett voltak, hogy — gondos előkészítés után — itt is kapják meg az in­dokolt kedvezményeket. Összefügg a fejlődő országok helyzetével az az egyezmény is, amelyet a szerzői jogok forgalmá­nak megkönnyítése és a túlzott nemzetközi adóterhek csökkenté­se végett dolgozott ki és fogadott el a tavaly november—decemberi madridi diplomáciai értekezlet. Itt a fejlődő országok — tekintettel erősen passzív jogdíjmérlegükre — kivételként a szerző lakhelye sze­rinti adóztatás általánosan alkal­mazott elve alól, a felhasználás helye szerinti adóztatás lehetővé­­tételét kérték. A nyugati országok képviselőinek ellenállásával szem­ben az egyezmény kinyilvánította ezt az adóztatási jogot, ugyan­akkor úgy rendelkezett, hogy ott, ahol előállna a kettős adóztatás veszélye, a szerződő felek ezt egy­oldalú intézkedéssel vagy kétolda­lú megállapodással elhárítják. Mindez megfelel annak a Helsinki Záróokmányban foglalt vállalás­nak is, hogy az aláíró államok felszámolják a kulturális cserét gátló adminisztratív-pénzügyi ter­mészetű akadályokat. Jelentős eredménye volt a budapesti ta­nácskozásnak, hogy a Jogi és Törvényhozási Bizottság — alapos vita után — az egyezményhez történő minél szélesebb körű csat­lakozás és annak következetes végrehajtása mellett foglalt állást. Dr. Ficsor Mihály FABIAN BAU­NT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL Színes magyar film Balázs József regényét filmre írta és rendezte: FÁBRI ZOLTÁN Fényképezte: ILLÉS GYÖRGY Zeneszerző: Vukán György Főszereplők: Koncz Gábor, Venczel Vera, Iványi József, Usztics Mátyás, Bánhidi László, Juhász Jácint, Paláncz Ferenc, Apor Noémi, Benkő Gyula. Készült a MAFILM Dialóg Stúdióban 1­980 -ban. A film, hasonlóan a rendező MAGYAROK című művéhez, Balázs József regényéből készült. A MAGYAROK emlékezetes sikert aratott: az Új-Delhi fesztiválon fődíjat nyert, s az öt legjobb, Oscar-díjra javasolt film között volt. A MAGYA­ROK cselekménye a második világháború idején játszódik, főhőse Fábián András. A FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL című film, a MAGYAROK előtörténete. Az első világháború végén, az őszirózsás forradalom, és a Tanácsköztársaság idején játszódik. Főhőse Fábián Bálint magyar parasztbaka, Szamos és Kraszna menti juhász - Fábián András, a MAGYA­ROK hősének édesapja. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM FEDOR AGNES: HÁROM DAMA­RA- I­MÁBAN. Kisregények (Szépirodal­­­­mi) ROBERT MUSIL: TÖRLESS ISKOLA- 1 ÉVEI. Regény + három elbeszélés I (Európa) GALA GALACTION: A RÉGI TÜKÖR. Elbeszélések (Bukarest, Kriterion) NYUSZIKÖNYVEK. Szovjet népek me­séi (Móra) VACLAV CIBULA: PRÁGAI REGÉK (Bratislava, Madách) MILOSLAV STINGL: AZ INDIÁN FŰ­TŐ (Bratislava, Madách) MIKES KELEMEN: MULATSÁGOS NAPOK. (Szépirodalmi) TANULMÁNY. DOKUMENTUM PUJA FRIGYES: AZ ENYHÜLÉSI FOLYAMAT JELLEMZŐI ÉS PERS­PEKTÍVÁI (Kossuth) LÁNYI GYÖRGY: MEGLEPŐ DOL­GOK Állatokról (Gondolat) GOTTFRIED SEMPER: TUDOMÁNY, IPAR ÉS MŰVÉSZET (Corvina) TOKODY GYULA: NÉMETORSZÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI TANÁCS­­KÖZTÁRSASÁG (Kossuth) Filmbemutatók március 27-én: AZ ÉN VILÁGOM. Rövidfilm-összeál­­lítás Különíts Ilona műveiből A TAJGA CSÁSZÁRÁNAK VÉGNAP­JAI. Színes, szinkronizált szovjet film AZ EMBER NEM NŐHET FEL MESE NÉLKÜL. Színes, szinkronizált NDK film ŐRÜLT NŐK KETRECE. Színes, szink­ronizált francia—olasz filmvígjáték Színház FEJES ENDRE: ROZSDATEMETŐ. Be­mutató a József Attila Színházban, március 29-én, Herényi Gábor ren­dezésében „SEGÍTS ÉLNI!” Szabó Lőrinc-est bemutatója a Fővárosi Művelődési Ház Közpódiumán, március 30-án. Balogh Emese előadásában KARINTHY FERENC: GELLÉRT­HEGYI ÁLMOK. Bemutató a deb­receni Csokonai Színház Stúdió­színházában, április 2-án VIKTOR ROZOV: A SIKETE AJD FÉSZKE. Bemutató a József Attila Színházban, április 2-án, Benedek Árpád rendezésében GYÁRFÁS MIKLÓS: JÁTÉK A CSIL­LAGOKKAL. Bemutató a budapesti Kis Színpadon, április 3-án, a szer­ző rendezésében MOLIÉRE: TARTUFFE. Bemutató a miskolci Nemzeti Színházban, ápri­lis 4-én, Major Tamás rendezésében Hangversenyek LIGETI ANDRÁS és JANDÓ JENŐ hangversenye a Zeneakadémián, március 29-én PERÉNYI MIKLÓS és SZŰCS LO­RÁNT hangversenye a Zeneakadé­mián, március 30-án KURTÁG MÁRTA zongoraestje a Ze­neakadémián, március 30-án A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban, március 31-én. Vezényel: Ferencsik János AZ I. ISTVÁN GIMNÁZIUM SZIM­FONIKUS ZEnEKARÁNAK hang­versenye a Zeneakadémián, már­cius 31-én. Vezényel: Helmuth Steinbach SZABÓ CSILLA zongorahangversenye a Zeneakadémián, április 1-én A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENE­KAR hangversenye a Zeneakadé­mián, április 2-án. Vezényel: Melles Károly A LISZT FERENC KAMARAZENE­KAR hangversenye a Zeneakadé­mián, április 3-án A MÁV SZIMFONIKUSOK hangver­senye a Zeneakadémián, április 4-én Kiállítások SCHAAR ERZSÉBET gyűjtemény Székesfehérvárott a Smohay-ház­­ban. Megtekinthető minden szomba­ton és vasárnap JAKOVITS JÓZSEF kiállítása a hat­vani Hatvany Lajos Múzeumban A NAGY BALOGH JÁNOS KÉPZŐ­­MŰVÉSZCSOPORT vándorkiállítása a Gránit, VOR, Hungária-Jaguard S­gárakban IN MEMORIAM KASSÁK LAJOS. Ki­állítás a Kassák Múzeumban. Meg­tekinthető: március 28-tól II. BÉKÉSCSABAI ALKALMAZOTT GRAFIKAI BIENNALE a békéscsa­bai Munkácsy Múzeumban. Megte­kinthető: március 29-től A MAGYAR RAJZMŰVÉSZET 35 ÉVE. Kiállítás a Nemzeti Galériában. Megtekinthető: április 1-től ALTOR­J­AI SÁNDOR kiállítása az Óbudai Galériában. Megtekinthető: április 2-től 35 ÉV EREDMÉNYEIBŐL. Építészeti dokumentációs kiállítás az Építőmű­vészek Szövetségében. Megtekinthe­tő: április 3-től Várady RÓBERT kiállítása a Ker­tészeti Egyetem klubjában. Megte­kinthető: április 4-ig HONTY MÁRTA kiállítása a csurgói művelődési központban. Megtekint­hető: április 5-ig CZEIZEK GYÖRGY kiállítása a ba­lassagyarmati művelődési házban Megtekinthető: április 1-től. GAAL ZSUZSA kiállítása a Ferenc­városi Pincetárlaton. Megtekinthető: április 9-ig A PERSPEKTÍVA ALKOTÓCSOPORT kiállítása a miskolci Vasas Galériá­ban. Megtekinthető: április 16-ig 1980. MÁRCIUS 29.

Next