Élet és Irodalom, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám - Dr. Ficsor Mihály: Szerzői jogi világértekezlet Budapesten • tudósítás (8. oldal)
A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 19&& márc. 27—április 2. ALFA: Gengszterek sofőrje (mb. ang)* 4, n7, ALKOTMÁNY: Fábián Erellint találkozása Istennel to) * 3, n6, f8 Örült nők ketrece (mb. fr—ol)** 29-én éjjel 10 BARTÓK: örült nők ketrece (mb. fr—ol)** h9, 11 Skalpvadászzok (am)* n2, 14, h6, I BÁSTYA: Skalpvadászok (am)* h9, 11, mi Vasárnapi szállók (m)** 14, h6, 8 Gengszterek sofőrje (mb. ang)* minden éjjel 10 BEM: Az ötös számú vágóhíd (mb. am)** 27— 28 és 31—2, nl0, 112, h2 Peti a csodagyerek (mesesor) 4, 29— 30, 10, 112, 1, 13 Az ember nem nőhet fel mese nélkül (mb. NDK) h6, 3 BUDAFOK: Felderítők akcióban (sz) 27—30, n6, f8 Félénk vagyok, de hódítani akarok (mb. fr) 29—S6, 3-kor Harcmodor—II. (m)* 31—2, 6-kor CORVIN: Őrült nők ketrece (mb. fr—d)** 14, h6, 8, 1-én és 2-án he, 8 CSOKONAI: Négy bandita, tíz áldozat (mb. fr) nlO, 112, h2 A tajga császárának végnapjai (mb. SZ) 4, 6, 8 DÓZSA: Gengszterek sofőrje (mb. ang)* 14, h6, 3 DUNA: Szenzáció!!! (mb. am) 4, n7, 19 Mennyire szeretjük egymást (pl)* 29- én éjjel 11 FÉNY: Skalpvadászok (am) 27-én h9, 11, n2, 28- tól 2-ig h9, 11, n2, 14, h6, 8 Megközelítések (mb. svájci—ír)* 27-én 14, h6, 8 Konvoj (mb. am)* 28-án éjjel 10, GORKIJ: (Szovjet Filmek Mozija) Gyorshajtás 14, h6, 8, 31-én 14 Prémium 31-én h6, 8, (orosz nyelvű előadás) HORIZONT: de: 9-től S-ig folytatólag, óránként MH: Visszaváltozások: Mentsétek meg a földet, vizet, levegőt. SZENVEDÉLY : Du. 3-kor és 5-kor Az én világom Este 7, Harcmodor I—II. (m)* 27—31 és 2-án KŐBÁNYA: Gengszterek sofőrje (mb. ang)* 3, n6, 18 KÖLCSEY: Őrült nők ketrece (mb. fr—ol)** 3, n6, f8 MADÁCH: Négy bandita, tíz áldozat (mb. fr) 5, n8, 30-án h3-kor is MÁJUS 1.: Örült nők ketrece (mb. fr—ol)** f9, fii, fi, f3, 30-án fi, f3 Kabaré (am)** h5, n8 MATRA: (Mese- és Ifjúsági Mozi) A találékony nyuszi (mesesor) 110, fii, fi2, fi, f2, f3, f4 A dal ugyanaz marad (ang) 3, h8 MOM MOZI: Utazás a világ végére (fr) 30-án h3, 5, n8, 31-én 5, n8 MŰVÉSZ: (Új Tükör Klub Mozi) Mennyire szerettük egymást (pl)* f9, ni, n Szelíd motorosok (am)** 4, n7, f9, 28- án 4, 6 ÓBUDA: Oké spanyolok (mb. sp) h3, Mennyire szerettük egymást (pl)* h5, n8 Kaszkadőrök (mb. am) 30-án, de h9, hu, hl PALOTA: Harcmodor I—II. (m)* 27—30 , 6-kor Sebességláz (ol)* 30-án h4 Felderítők akcióban (sz) 31—2, 5, f8 PEST-BUDA: Őrült nők ketrece (mb. fr—dl)** f5, f7, f9 PUSKIN: Kabaré (am)** f9, 11, f2 Fábián Bálint találkozása Istennel (m)* 4, 17, f9 RIDEG SÁNDOR MOV. HÁZ: Mi van doki (am) 28—2, hő, vasárnap f3-kor is Glória (mb. fr) 28—2, 7-kor SPORT: A tajga császárának végnapjai (mb. sz) 3, 5 Négy bandita tíz áldozat (mb. fr) n8 Sokat akar a szarka (mb. fr)* 30-án de 10 SZIKRA: Szenzáció!!! (mb. am) h9, 11, n2 Mennyire szerettük egymást (dl)* f4, 6, f9, 2-án f4, 6 SZIKRA KAMARATEREM: Magyar Rapszódia (m)* 11, h6 Allegro Barbaro (m)* h9, n12, f4, 8 TANÁCS:Magyar Filmek Mozija) Fábián Bálint találkozása Istennel (m)* 9, f2 Magyarok nl2 Korkedvezmény 4. 6, 8 TÁNCSICS: Szenzáció!!! (mb. am) f4, h6, 8 TÁTRA: Őrült nők ketrece (mb. frol)** h4, 0, f9 TOLDI STUDIO MOZI: Kabaré (am)** f4, 6, f9 A második utca foglyai (mb. am) 29- én éjjel 11 URANIA: Gengszterek sofőrje (mb. ang)* h9, 11, n2 Akiket forró szenvedély hevít (mb. pl)** f4, h6, 3 VÖRÖS CSILLAG: Hair (am)* 10, hl, f4, 6, f9, 31-én 10, hl, f4, 6 Szerzői jogi világértekezlet Budapesten Három napig Budapest volt a szerzői jog fővárosa. A Szerzői Jogvédő Társaságok Nemzetközi Szövetsége (CISAC) Jogi és Törvényhozási Bizottságának ülésén öt világrész legkiválóbb szakértői tanácskoztak az irodalmi, művészeti és tudományos alkotások védelmének időszerű kérdéseiről. Több résztvevő is hangsúlyozta: a helyszín megválasztása ezúttal elismerése volt annak a megnövekedett tekintélynek, amelyet a magyar szerzői jogvédelem képviselői vívtak ki a nemzetközi fórumokon tevékeny és sikeres szereplésükkel. Az egyik külföldi előadásnak — amely a jövő lehetőségeivel foglalkozott — ez volt a címe: „A szerzői jog tündöklése és nyomorúsága”. A borongós címparafrázis nem véletlen. A jövőbe pillantó cikkek mostanában nem sugároznak optimizmust, az előrejelzések egyre nehezebben ellenőrizhető folyamatokat körvonalaznak, néhány szakíró már a szerzői jog válságát emlegeti. S minthogy a tanácskozás a zord tavasznyitányra esett, a magyar szerzői jogászok is kínálhattak egy címátiratot az — esetleg — pesszimizmusra hajlamos kollégáiknak: „Heisten siratja a szerzői jogot”. A bizottság azonban nem a havat meg a hideget választotta ómenként, hanem a mindezt előbb-utóbb biztosan leküzdő tavaszt, s az volt a véleménye, hogy amit válságként emlegetnek, nem más, mint a megújulás folyamata. A szerzői jog válságáról lassan már száz éve beszélnek, ám az ijesztgetések eddig is körülbelül annyira váltak valóra, mint a januári budapesti földrengés. Nem is lehet ez másként, hiszen a hatékony szerzői jog elengedhetetlen a kulturális értékek védelméhez, célszerű felhasználásához és gördülékeny nemzetközi cseréjéhez. Az új alkotások létrejöttéhez szükséges feltételek, ösztönző tényezők is aligha lennének másként teljesek. A mostani frontátvonulás kétségtelenül elég nagy kavarodással jár. A technikai haladással a szerzői művek újabb és újabb felhasználási módjai, eszközei jelennek meg s terjednek el viharos gyorsasággal. E folyamat sorban veti fel az olyan kérdéseket, amelyekre a meglévő rendelkezések alapján nem könnyű válaszolni. Ezek közül több is szerepelt az ülés napirendjén. Például a műholdas tévéközvetítéseké és a kábeltévéé, amelyekkel valósággal elszabadulnak a védett művek, s egy pillanat tört része alatt a világ minden részére eljuthatnak. A nemzetközi szerzői jog már itt is megtalálta a választ, s a bizottság tagjainak beszámolóiból kiderült, hogy azokban az országokban, ahol ez a telekommunikációs robbanás végbemegy, mindenhol elkészült vagy legalábbis készülőben van a megfelelő nemzeti szintű szabályozás. Vagy ott vannak a számítógépek. Legalább háromféleképpen érintik a szerzői jogot. Egyre inkább körvonalazódik, mikor milyen feltételekkel adható védelem a számítógépek segítségével létrehozott műveknek. Ennél jóval nehezebb kérdéseket vet fel a gépi memóriákba betáplált szerzői alkotások felhasználása. A legbonyolultabb azonban a számítógépi programok problémája. A nemzetközi szakértői tanácskozások állásfoglalásai és a legfejlettebb ipari országok törvényhozásának fejleményei egyre inkább azt mutatják, hogy a meglevő nemzetközi rendszerek közül a szerzői jog a legalkalmasabb e programok védelmére. A szerzői jogvédelem képviselői először meglehetősen gyanakodva fogadták ezt az új „műfajt”. Attól tartottak ugyanis, hogy a nagy gazdasági erőt képviselő számítógépes cégek esetleg eltorzíthatják a szerzői jog fejlődését. A mostani ülésen elhangzott kijelentések azonban már arra utaltak, hogy az ellenérzés múlóban van, a szerzői jogászok elég erősnek érzik a nemzetközi egyezmények építményét ahhoz, hogy kiállíthassák a befogadó nyilatkozatot az új jövevény számára. S bőven sorakoztak más technikai kérdések is a bizottsági ülés napirendjén. Ezek közül még a hang- és képrögzítőberendezésekre vagy az üres kazettára és szalagokra kivetendő sajátos jogdíjjárulékot érdemes említeni. A résztvevők beszámoltak arról, hogy országaikban milyen lépéseket tesznek e járulék bevezetésére, amelyet a nemzetközi egyezményekből folyó kötelezettségként azonosítottak a Berni Unió és az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény vezető testületeinek tavaly októberi párizsi ülésén. A nemzetközi szerzői jog forrongásának másik fő oka a fejlődő országok sajátos helyzete a kulturális cserében. Ezek az országok tömegesen kénytelenek importálni műveket, főleg tankönyveket és szakirodalmat — a nyelvi kötődés miatt — éppen a volt gyarmattartó országokból, ugyanakkor exportálható alkotásaik alig-alig akadnak. Érthető hát, hogy a nemzetközi szerzői jogi együttműködésben való részvételüket kedvezmények megadásához és a meglevő normák átalakításához igyekeznek kötni. A mostani tanácskozás a fejlődő országok újszerű igényei közül azzal foglalkozott, amely szerint a népművészeti alkotásokra is ki kellene terjeszteni a szerzői jogi védelmet (és természetesen — felhasználásuk esetére — a jogdíjfizetési kötelezettséget is). E követelés okai nyilvánvalóak: a folklórkincs az, amit hallatlan gazdaságban tudnak kínálni ezek az országok a nemzetközi közösségnek, s például a népzenét elég széles körben — néha a piaci igényeknek megfelelően eltorzítva — használják fel a nyugati lemezgyárak és a showbusiness ügynökei. Ennek az igénynek a teljesítése nem könynyű, a népművészet alkotásai nem felelnek meg a nemzetközileg elfogadott műfogalomnak. Az ülésen résztvevő szakértők is megértéssel fogadták azonban a fejlődő országok törekvését, s amellett voltak, hogy — gondos előkészítés után — itt is kapják meg az indokolt kedvezményeket. Összefügg a fejlődő országok helyzetével az az egyezmény is, amelyet a szerzői jogok forgalmának megkönnyítése és a túlzott nemzetközi adóterhek csökkentése végett dolgozott ki és fogadott el a tavaly november—decemberi madridi diplomáciai értekezlet. Itt a fejlődő országok — tekintettel erősen passzív jogdíjmérlegükre — kivételként a szerző lakhelye szerinti adóztatás általánosan alkalmazott elve alól, a felhasználás helye szerinti adóztatás lehetővétételét kérték. A nyugati országok képviselőinek ellenállásával szemben az egyezmény kinyilvánította ezt az adóztatási jogot, ugyanakkor úgy rendelkezett, hogy ott, ahol előállna a kettős adóztatás veszélye, a szerződő felek ezt egyoldalú intézkedéssel vagy kétoldalú megállapodással elhárítják. Mindez megfelel annak a Helsinki Záróokmányban foglalt vállalásnak is, hogy az aláíró államok felszámolják a kulturális cserét gátló adminisztratív-pénzügyi természetű akadályokat. Jelentős eredménye volt a budapesti tanácskozásnak, hogy a Jogi és Törvényhozási Bizottság — alapos vita után — az egyezményhez történő minél szélesebb körű csatlakozás és annak következetes végrehajtása mellett foglalt állást. Dr. Ficsor Mihály FABIAN BAUNT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL Színes magyar film Balázs József regényét filmre írta és rendezte: FÁBRI ZOLTÁN Fényképezte: ILLÉS GYÖRGY Zeneszerző: Vukán György Főszereplők: Koncz Gábor, Venczel Vera, Iványi József, Usztics Mátyás, Bánhidi László, Juhász Jácint, Paláncz Ferenc, Apor Noémi, Benkő Gyula. Készült a MAFILM Dialóg Stúdióban 1980 -ban. A film, hasonlóan a rendező MAGYAROK című művéhez, Balázs József regényéből készült. A MAGYAROK emlékezetes sikert aratott: az Új-Delhi fesztiválon fődíjat nyert, s az öt legjobb, Oscar-díjra javasolt film között volt. A MAGYAROK cselekménye a második világháború idején játszódik, főhőse Fábián András. A FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL című film, a MAGYAROK előtörténete. Az első világháború végén, az őszirózsás forradalom, és a Tanácsköztársaság idején játszódik. Főhőse Fábián Bálint magyar parasztbaka, Szamos és Kraszna menti juhász - Fábián András, a MAGYAROK hősének édesapja. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM FEDOR AGNES: HÁROM DAMARA- IMÁBAN. Kisregények (Szépirodalmi) ROBERT MUSIL: TÖRLESS ISKOLA- 1 ÉVEI. Regény + három elbeszélés I (Európa) GALA GALACTION: A RÉGI TÜKÖR. Elbeszélések (Bukarest, Kriterion) NYUSZIKÖNYVEK. Szovjet népek meséi (Móra) VACLAV CIBULA: PRÁGAI REGÉK (Bratislava, Madách) MILOSLAV STINGL: AZ INDIÁN FŰTŐ (Bratislava, Madách) MIKES KELEMEN: MULATSÁGOS NAPOK. (Szépirodalmi) TANULMÁNY. DOKUMENTUM PUJA FRIGYES: AZ ENYHÜLÉSI FOLYAMAT JELLEMZŐI ÉS PERSPEKTÍVÁI (Kossuth) LÁNYI GYÖRGY: MEGLEPŐ DOLGOK Állatokról (Gondolat) GOTTFRIED SEMPER: TUDOMÁNY, IPAR ÉS MŰVÉSZET (Corvina) TOKODY GYULA: NÉMETORSZÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (Kossuth) Filmbemutatók március 27-én: AZ ÉN VILÁGOM. Rövidfilm-összeállítás Különíts Ilona műveiből A TAJGA CSÁSZÁRÁNAK VÉGNAPJAI. Színes, szinkronizált szovjet film AZ EMBER NEM NŐHET FEL MESE NÉLKÜL. Színes, szinkronizált NDK film ŐRÜLT NŐK KETRECE. Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígjáték Színház FEJES ENDRE: ROZSDATEMETŐ. Bemutató a József Attila Színházban, március 29-én, Herényi Gábor rendezésében „SEGÍTS ÉLNI!” Szabó Lőrinc-est bemutatója a Fővárosi Művelődési Ház Közpódiumán, március 30-án. Balogh Emese előadásában KARINTHY FERENC: GELLÉRTHEGYI ÁLMOK. Bemutató a debreceni Csokonai Színház Stúdiószínházában, április 2-án VIKTOR ROZOV: A SIKETE AJD FÉSZKE. Bemutató a József Attila Színházban, április 2-án, Benedek Árpád rendezésében GYÁRFÁS MIKLÓS: JÁTÉK A CSILLAGOKKAL. Bemutató a budapesti Kis Színpadon, április 3-án, a szerző rendezésében MOLIÉRE: TARTUFFE. Bemutató a miskolci Nemzeti Színházban, április 4-én, Major Tamás rendezésében Hangversenyek LIGETI ANDRÁS és JANDÓ JENŐ hangversenye a Zeneakadémián, március 29-én PERÉNYI MIKLÓS és SZŰCS LORÁNT hangversenye a Zeneakadémián, március 30-án KURTÁG MÁRTA zongoraestje a Zeneakadémián, március 30-án A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban, március 31-én. Vezényel: Ferencsik János AZ I. ISTVÁN GIMNÁZIUM SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, március 31-én. Vezényel: Helmuth Steinbach SZABÓ CSILLA zongorahangversenye a Zeneakadémián, április 1-én A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián, április 2-án. Vezényel: Melles Károly A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián, április 3-án A MÁV SZIMFONIKUSOK hangversenye a Zeneakadémián, április 4-én Kiállítások SCHAAR ERZSÉBET gyűjtemény Székesfehérvárott a Smohay-házban. Megtekinthető minden szombaton és vasárnap JAKOVITS JÓZSEF kiállítása a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban A NAGY BALOGH JÁNOS KÉPZŐMŰVÉSZCSOPORT vándorkiállítása a Gránit, VOR, Hungária-Jaguard Sgárakban IN MEMORIAM KASSÁK LAJOS. Kiállítás a Kassák Múzeumban. Megtekinthető: március 28-tól II. BÉKÉSCSABAI ALKALMAZOTT GRAFIKAI BIENNALE a békéscsabai Munkácsy Múzeumban. Megtekinthető: március 29-től A MAGYAR RAJZMŰVÉSZET 35 ÉVE. Kiállítás a Nemzeti Galériában. Megtekinthető: április 1-től ALTORJAI SÁNDOR kiállítása az Óbudai Galériában. Megtekinthető: április 2-től 35 ÉV EREDMÉNYEIBŐL. Építészeti dokumentációs kiállítás az Építőművészek Szövetségében. Megtekinthető: április 3-től Várady RÓBERT kiállítása a Kertészeti Egyetem klubjában. Megtekinthető: április 4-ig HONTY MÁRTA kiállítása a csurgói művelődési központban. Megtekinthető: április 5-ig CZEIZEK GYÖRGY kiállítása a balassagyarmati művelődési házban Megtekinthető: április 1-től. GAAL ZSUZSA kiállítása a Ferencvárosi Pincetárlaton. Megtekinthető: április 9-ig A PERSPEKTÍVA ALKOTÓCSOPORT kiállítása a miskolci Vasas Galériában. Megtekinthető: április 16-ig 1980. MÁRCIUS 29.