Élet és Irodalom, 1983. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-16 / 37. szám - Karig Sára: Szentgyörgyi Albert köszöntése • köszöntő • Szent-Györgyi Albert kilencvenéves (8. oldal) - Merkovszki Erzsébet: Lengyel irodalmi tájoló • könyvkritika (8. oldal) - Böröcz András - Révész László László: Plakát • kép (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA Szeptember 15-től 28-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 15- től 18-ig h8, 11, n2, 14, 19-től 28-ig h9, 11, n2, 14, h8, 8! OLOMIDO* (NSZK) R. M. von Trotta LENGYEL FILMHÉT! Kezdések: h6, 8 13-én: nimfa a lapvilágban R: W. Leszczynszki 16- án: ÉGNEK ÁLLÓ LÁBAK R. S. Jedryka 17- én: nőstényfarkas R: M. Piestrak 18- án: A VENDÉGFOGADÓ R: J. Kawalerowicz TANÁCS Magyar Filmek Mozija 15-től 21-ig h9, 11, n2: HATÁSVADÁSZOK* R: Szurdi Miklós 22-től 28-ig h9, 11, n2: ELCSERÉLT SZERELEM R: Szálkai Sándor KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT FILMJEI: 15- től 18-ig 14, h6, 8: MÉRSÉKELT ÉGÖV 19- től 21-ig 14, h6, 8: VISSZAESŐK** (Premier előtti) 22-től 25-ig 14: LOCSOLÓKOCSI 22- től 25-ig h6, 8: HA MEGJÖN JÓZSEF** 26-tól 28-ig 14, h6, 8: ROMANTIKA** GORKIJ Szovjet Filmek Mozija 16- től 21-ig 14: A KÉTÉLTŰ EMBER R. G. Kazanszkij—V. Csebotarjev 16-tól 21-ig h6, 8: ŐSZI MARATON* R: G. Danyelija A GRÚZ FILMMŰVÉSZET REMEKEI: Kezdések: 14, h6, 8 23- án: A KÍVÁNSÁG FAJA* R: T. Abuladze24- én: FOCIZZON, AKI TUD R: N. Mcselidze 25- én: LOMBHULLÁS R: O. Joszeliani 26- án: MIMINO * R: G. Danyelija 27- én: ÉLT EGYSZER EGY ÉNEKES RIGÓ R: O. Joszeliani 28- án: FACSEMETÉK R: R. Caheidze Minden, csütörtökön orosz nyelvű előadás: 22-én 14, h6, 8. TÜZES GYERMEKKOR R: J. Svirjev KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: 14, h6, 8 17-én és 25-én: 14, 17 20-án, 22-én, 26-án: 3, 16, 8 16- án: ÉJSZAKA AZ ÉTERBEN* (1.) 17- én: A NŐK VÁROSA I—II.*** (dl.-fr.) 18- án: JELENETEK A BÁBUK ÉLETÉBŐL*** (NSZK) 19- én: VÁNYA BÁCSI (sz.) 20- án: A HOMOK ASSZONYA** (japán) 21- én: A KIRÁLYÉRT ÉS A HAZÁÉRT* (ang.) 22- én: ISTEN HOZTA MR . . . (USA) 23- án: HALLO, ITT IVAN CAR! (sz.) 24- én: A KESELYŰ HÁROM NAPJA** (USA) 25- én: MOSZKVA NEM HISZ A KÖNNYEKNEK I—II. (sz.) 26- án: KRISZTUS MEGÁLLT EBOLINAL* (d.) 27- én: SZENVEDÉLY* (svéd) 28- án: KÉS A VÍZBEN** (1.) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8. 17-én: MACBETH** (aug.) R: R. Polanski 24-én: A BON TÖRTÉNETE I—n.*** 0.) R: V. Borowczyk FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. hu: SZERGEJ PARADZSANOV FILMJEI: 20-án: ELFELEJTETT ŐSÖK Árnyai (sz.) 27-én: A GRANATALMA SZÍNE* (sz.) HORIZONT MOZI 15-től 21-ig de. 9-től este 7-ig folyt.: A CERUZA ÉS A RADÍR ISMÉT KÉZBEN VAN (A Pannónia Filmstúdió műsora) CERUZA ÉS RADÍR (R: Macskássy Gyula—Várnai György) ORBIS PICTUS IV. (R: Lisziák Elek) BOHÓCISKOLA (R: Foky Ottó) 1, 2, 3 (R: Macskássy Gyula) IRKA-FIRKA (R: Varsányi Ferenc) ANIMALIA IV. (R: Hernádi Tibor) Kanadai animációs filmek HETE 22-én és 23-án 9, 11, 1, 3, 5: NORMAN MCLAREN MŰVÉSZETE 24-től 26-ig 9, 11, 1, 3, 5: A KANADAI NEMZETI FILMIRODA LEGHÍRESEBB ANIMÁCIÓS FILMJEI 27-én és 28-án 9, 0, 1, 3: A NEMZETI FILMIRODA: A VILÁG MINDEN RÉSZÉRŐL ÉRKEZŐ MŰVÉSZEK MŰHELYE 27-én és 28-án du. 5: A KANADAI RADIO ANIMÁCIÓS FILMJEI Tv-filmek, minden este 7 órakor! A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk ! SZENT-GYÖRGYI ALBERT KÖSZÖNTÉSE A harmincas évek elején láttam először: versenyt futott egy labda után, maga mögött hagyva nála fiatalabb tanítványait. A labdajáték — az éjszakákkal egybefolyó nappalok egy-egy félórányi kikapcsolódása — ismerős látvány volt a biokémiai intézet látogatóinak. Az arra járó szegedi kis- és nagypolgárok, a magyar Babbittek, te még az ott megforduló kollégák közül is sokan megbotránkoztak a rövidnadrágban futkosó professzoron. De láthatták őt biciklizni, felesége és kislánya társaságában, vagy a Tiszán evezni és nagyokat úszni. Néha szívesen táncolt is. Akkoriban már ismertük Sinclair Lewis másik hősét, Arrowsmith-t , az emberi élet szolgálatát hivatásának tekintő orvost, tudtunk Albert Schweitzerről és a Curie-házaspár emberfeletti kutatómunkájáról. A közöttünk élő, fiatal magyar tudós mindnyájunkpéldaképe lett. Kedves, közvetlen, egyszerű ember volt, azt vallotta, hogy az életet nem pusztítással, hanem alkotással tehetjük teljesebbé, és minden megnyilatkozásával bizonyította, hogy az értelmes élet célja a munka, és jó munkát csak az egészséges és boldog emberek végezhetnek. A most kilencvenéves Szent- Györgyi Albert neves orvoscsaládból származott. Nagybátyja — Lenhossék Mihály anatómus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja — laboratóriumában már gyermekfővel megfordult, majd egyetemistaként dolgozhatott. A dédapa, Lenhossék Mihály Ignác, országos főorvos volt Magyarországon a reformkorban. Minderről az édesanyja sokszor mesélt. A halkszavú, derűs, törékeny asszony szobájából gyakran hallatszott a zongoraszó , kitűnően játszott. Fia tőle örökölte a zene szeretetét, ami egész életében elkísérte. A nagy és kis Nelly — a laboratóriumban segítő feleség, és az eleven, ragyogó mosolyú diáklány (két évvel alattam járt a szegedi leánygimnáziumban) — az apával együtt, és külön-külön, a nagyvilágot jelentette számainkra. Kisnelly elmondta, hogy úgyszólván minden iskolai évét más és más országban végezte, mert „Daddyt kutatóprogramja minduntalan máshova szólította”. Nagynellyt a „fehér egerek királynőjének” hívták, mert a családon és háztartáson kívül még a laboratórium nyüzsgő állatseregletét is ő gondozta. Az egész család sugárzón élő volt, és vonzotta az embereket soha ki nem merülő, mágneses erővel: nagyon sok ember sorsán lendítettek, sokunknak segítettek. A Nobel-díj — 1937-ben — váratlanul érte őket. S gyorsan kiderült, hogy „felkészületlenül” is. A világ minden tájáról érkező levelekkel, táviratokkal, csomagokkal nem tudtak volna egyedül megbirkózni. Telefonhívásukra (éppen Angliából jőve) csatlakoztam a „segédcsapathoz”. Legfontosabb feladatunk, jól emlékszem, az volt, hogy az „ünnepelt” nyugodt munkáját biztosítsuk. Szent-Györgyi a kitüntetést ösztönzésnek tekintette a munkához, az emberiség iránti kötelezettségnek. Ezekből a napokból nem hiányoztak a kedves epizódok, mégis — majdnem fél évszázad távlatából visszatekintve —, elsősorban az jut eszembe, hogy Szent- Györgyi Albert a C-vitamin előállítását és gyógyászati alkalmazását nem szabadalmaztatta, nem tartotta „hitbizománynak”, „tőkének”, mert azt akarta, hogy az egész világon minden rászoruló könnyen hozzájuthasson. (Sarkövezeti tartózkodásom idején engem a skorbuttól — és valószínűleg az életemet is — a C-vitamin mentette meg.) És arra is emlékszem, hogy a Nobel-díjból Szent-Györgyi a szegedi biokémiai laboratórium számára megvette a régen és olyannyira hiányzó nagy teljesítményű centrifugát. S végül, de nem utolsósorban: az a szegedi gondolat, amelyet ő képviselt, az a legmagasabbrendű humánum volt. 1944- ben, a német megszállás után tanúja lehettem, hogyan mentette meg üldözött honfitársai életét. Nevét ma már minden művelt magyar ember ismeri. Sokszor találkozunk arcával a televízióban; legutoljára a magyar koronát hazakísérő küldöttség tagjaként üdvözölhettük. Nemrégiben egy fényképet láttam róla: motorkerékpáron ül. Biztosan fogja a kormányt, mint aki dacol a széllel és az idővel. Karig Sára Lengyel irodalmi tájoló Annyira nem vagyunk elmaradva a lengyel irodalom felöli tájékoztatásban, hogy (már jó két évtizede) ne legyen irodalomtörténetüket bemutató kézikönyvünk, s abban ne volna a hazánkban magyarul megjelent művekről bőséges bibliográfia — Kovács Endre, illetve Kozocsa Sándor és Radó György jóvoltából. 1960-tól azonban majdnem negyedszázad járt el. Esedékes lett legalább egy olvasni indító újabb kalauz, természetesen az Ecsedy Andorné—Gáliczky Éva közművelődési klasszispárostól, ők, hogy csak egy kiváló közös művüket említsük, annak idején 1967-ben Gorkijtól napjainkig címmel az újabb szovjet irodalom iránt felkelt friss érdeklődést fölismerve segítettek eligazodni a forradalom utáni termésben. Akkori, ma se nélkülözhető könyvészeti trouvaille-okhoz képest új lengyel irodalmi tájolójuk szerényebb terjedelmű, de igényében annál nem alábbvaló. S ami fő, a kiadó Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársaiként a tapasztalt szerzők továbbra se vesztek bele a teljesség hajszolásából olykor adódó adathalmozásba. Ehelyett — hasznosan — úgy válogattak a rendelkezésünkbe álló, magyar nyelvű anyagban, 1945-től 1980-ig, hogy sem felületességre utaló hiányokat, sem elkeserítő aprólékoskodást nem találunk munkájukban. Aki a nyelvünkön hozzáférhető lengyel műveknek és íróknak utána akar járni bibliográfiájuk nyomán, az az elfogadott Irodalomtörténeti korszakolásban keresheti őket. Úgymint: a régi irodalom a múlt század végéig; a romantika — vagyis Miczkiewicz és Slowacki kora; a neoromantika Sienkiewicz-csel és Reymonttal, majd a két világháború közöttiek, így Witkiewicz. A népi Lengyelország íróinak nemzedéki bontásban nézhet utána az önálló olvasmányválasztáshoz szokott, igényes olvasó. Itt Dabrowska, Newerly, Wasilewska, Breza, Parlament a nyelvünkön is irányjelző nevek. És persze Andrzejewski, csaknem valamennyi fontos művével. Az idősebb középnemzedék írói közé érve hatalmas fordított műszámmal dicsekedhet a sci-fi mestere, Stanislaw Lem. De sem Mrozek, sem Rózewicz, sem Konwicki bensőséges megismeréséhez nem akadály — személyi bibliográfiáik tanúsága szerint — a kizárólagos magyar nyelvtudás. Egészen fiatalok, vagy a „szórásból kimaradt” magyar kötet nélküliek is szerepelnek az útmutatóban, valamint emlékírók, útirajzolók, kalandregényírók és gyerekírók. Utóbbik közt fedezhető fel a kiváló Kulmowa és a Fülesmackó révén a kicsik számára magyar „íróbácsinak” számító Janczarski. A névmutatóban csak a lengyel alkotók nevét találhatjuk meg, fordítóikét hiába kutatjuk. Talán nem növelte volna túlzottan a terjedelmet, ha a sokszor egyenértékű magyar szöveget létrehozó, nem nagy létszámú hazai céhkiválóságaink bekerülnek a felsorolásba. Hátha akad olyan stílusra érzékeny ember is, ki a lengyel irodalmat mondjuk elsősorban Herényi Grácia, Kovács István, Mészáros István, Bába Mihály, Radó György, Sebők Éva, Murányi Beatrix, Gimes Romána, Mach P. Edward, Fejér Irén és Nemere István neveire figyelve óhajtja főikről fokra megismerni. Merkovszki Erzsébet Pályázati felhívás A Fiatal Művészek Klubja, művészeti írói pályázatot hirdet az alábbi témákkal: 1. Meghalt-e az avantgárd? (A nyolcvanas évek hazai képzőművészeti irányzatai.) 2. A Fiatal Művészek Klubja mostani szezonjának értékelése, egy tárlat ismertetése vagy egy kiállító művész bemutatása. 3. A Fiatal Művészek Klubja korábbi képző-, iparművészeti, fotós rendezvényeinek, kiállításainak értékelése. A pályázat jeligés, a pályaműveket 1984. május 10-ig, gépelve, két példányban kell elküldeni a Fiatal Művészek Klubjába (Bp. VI. Népköztársaságútja 112.). Egy-egy pályamű terjedelme minimálisan 15 gépelt oldal. Egy pályázó több pályaművet is benyújthat. A pályamunkák díjazására 20 000 forint áll rendelkezésre. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új köntyvek SZÉPIRODALOM JOHANN NEPOMUK NESTROY! SZÍNMŰVEK (Európa) GYURKOVICS TIBOR: NÉVIKE (Móra) MASSIMO BONTEMPELLI: KALAND A PANZIÓBAN (Kozmosz) METAGALAKTIKA 5. Stanislaw Lem regényei és elbeszélései (Kozmosz) BOLGÁR GYÖRGY: NÉHANAPLÓ (Szépirodalmi) EÖRSI ISTVÁN: JÖNNEK A BAJOS TÉNYEK (Szépirodalmi) RÁCZ OLIVÉR: FEKETE ANGYAL. Válogatott versek 1937—1980 (Madách) TÓTH LÁSZLÓ: ISTENTELEN SZÍNJÁTÉK (1978—1932) (Madách) TANULMÁNY, DOKUMENTUM TÓTH PÁL PÉTER: METSZÉSPONTOK. A Turultól a Márciusi Frontig (Akadémiai) A MŰEMLÉKVÉDELEM MAGYARORSZÁGON (Képzőművészeti) JURIJ ANDROPOV: A BÉKÉÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT (Kossuth) HARRY NYSTRÖM: KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ (Közgazdasági és Jogi) BORISZ PILNYAK: OKÉ (Magvető) TALPASSY TIBOR: A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS HŐSKORA (Móra) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSZAKI ALAPISMERETEK KÉZIKÖNYVE (Műszaki) BALOGH BEATRIX I VARÉPÍTÉS, VALL.JÁTÉKOK (NPI) MÉSZÁROS TAMÁS: MASZK NÉLKÜL. Kritikák interjúk, tanulmányok (NPI) Filmbemutatók szeptember 22-én ELTŰNTNEK NYILVÁNÍTVA. Amerikai film, rendezte: Costa Gavras FITZCARRALDO I—II. NSZK-film, rendezte: Werner Herzog VISSZAESŐK. Magyar film, rendezte: Kézdi-Kovács Zsolt Színház MÜLLER PÉTER: BÚCSÚELŐADÁS. A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban, szeptember 20-án és 22-én MUSATESCU: TITANIC-KERINGŐ Bemutató a Várszínházban, szeptemberter 17-én KATONA JÓZSEF: BANK BAN. A zalaegerszegi Állandó Színház előadásai szeptember 15-től MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. Ünnepélyes bemutató előadás a Nemzeti Színházban, szeptember 21-én TAMÁSI ÁRON: OSINDASZTALAS: Bemutató a győri Kisfaludy Színházban, szeptember 23-án Hangversenyek JEAN COSTA orgonaestje a Kálvin téri református templomban, szeptember 16-án PÉCSI SEBESTYÉN orgonaestje a Kálvin téri református templomban, szeptember 23-án Kiállítások „A TERVEZÉS ÉRTÉKTEREMTÉS”. Országos Iparművészeti kiállítás a Műcsarnokban CHICAGO ÚJ ÉPÍTÉSZETE. Kiállítás a Józsefvárosi Kiállítóteremben KORNISS DEZSŐ új műveinek kiállítása a szentendrei Műhely Galériában. WALTER TRIER (Kanada) kiállítása a Dorottya utcai Kiállítóteremben Csházi PÉTER kiállítása a Helikon Galériában herendi Péter kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában CSAJI ATTILA kiállítása az Almássy téri szabadidőközpontban. LÖFFLER BÉLA kiállítása a miskolci Hermann Ottó Múzeumban REICH KÁROLY kiállítása a hercegszántói Kisgalériában CL-nLtk'm ■r " ... . /13 ff ** $2£h'T£ NDRt Böröcz András és Révész László László: Plakát 1933. SZEPTEMBER 16.