Élet és Irodalom, 1983. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-16 / 37. szám - Karig Sára: Szentgyörgyi Albert köszöntése • köszöntő • Szent-Györgyi Albert kilencvenéves (8. oldal) - Merkovszki Erzsébet: Lengyel irodalmi tájoló • könyvkritika (8. oldal) - Böröcz András - Révész László László: Plakát • kép (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA Szeptember 15-től 28-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 15- től 18-ig h8, 11, n2, 14, 19-től 28-ig h9, 11, n2, 14, h8, 8! OLOMIDO* (NSZK) R. M. von Trotta LENGYEL FILMHÉT! Kezdések: h6, 8 13-én: nimfa a lapvilágban R: W. Leszczynszki 16- án: ÉGNEK ÁLLÓ LÁBAK R. S. Jedryka 17- én: nőstényfarkas R: M. Piestrak 18- án: A VENDÉGFOGADÓ R: J. Kawalerowicz TANÁCS Magyar Filmek Mozija 15-től 21-ig h9, 11, n2: HATÁSVADÁSZOK* R: Szurdi Miklós 22-től 28-ig h9, 11, n2: ELCSERÉLT SZERELEM R: Szálkai Sándor KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT FILMJEI: 15- től 18-ig 14, h6, 8: MÉRSÉKELT ÉGÖV 19- től 21-ig 14, h6, 8: VISSZAESŐK** (Premier előtti) 22-től 25-ig 14: LOCSOLÓKOCSI 22- től 25-ig h6, 8: HA MEGJÖN JÓZSEF** 26-tól 28-ig 14, h6, 8: ROMANTIKA** GORKIJ Szovjet Filmek Mozija 16- től 21-ig 14: A KÉTÉLTŰ EMBER R. G. Kazanszkij—V. Csebotarjev 16-tól 21-ig h6, 8: ŐSZI MARATON* R: G. Danyelija A GRÚZ FILMMŰVÉSZET REMEKEI: Kezdések: 14, h6, 8 23- án: A KÍVÁNSÁG FAJA* R: T. Abuladze­­24- én: FOCIZZON, AKI TUD R: N. Mcselidze 25- én: LOMBHULLÁS R: O. Joszeliani 26- án: MIMINO * R: G. Danyelija 27- én: ÉLT EGYSZER EGY ÉNEKES RIGÓ R: O. Joszeliani 28- án: FACSEMETÉK R: R. Caheidze Minden, csütörtökön orosz nyelvű előadás: 22-én 14, h6, 8. TÜZES GYERMEKKOR R: J. Svirjev KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: 14, h6, 8 17-én és 25-én: 14, 17 20-án, 22-én, 26-án: 3, 16, 8 16- án: ÉJSZAKA AZ ÉTERBEN* (1.) 17- én: A NŐK VÁROSA I—II.*** (dl.-fr.) 18- án: JELENETEK A BÁBUK ÉLETÉBŐL*** (NSZK) 19- én: VÁNYA BÁCSI (sz.) 20- án: A HOMOK ASSZONY­A** (japán) 21- én: A KIRÁLYÉRT ÉS A HAZÁÉRT* (ang.) 22- én: ISTEN HOZTA MR . . . (USA) 23- án: HALLO, ITT IVAN CAR! (sz.) 24- én: A KESELYŰ HÁROM NAPJA** (USA) 25- én: MOSZKVA NEM HISZ A KÖNNYEKNEK I—II. (sz.) 26- án: KRISZTUS MEGÁLLT EBOLINAL* (d­.) 27- én: SZENVEDÉLY* (svéd) 28- án: KÉS A VÍZBEN** (1.) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8. 17-én: MACBETH** (aug.) R: R. Polanski 24-én: A BON TÖRTÉNETE I—n.*** 0.) R: V. Borowczyk FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. hu: SZERGEJ PARADZSANOV FILMJEI: 20-án: ELFELEJTETT ŐSÖK Árnyai (sz.) 27-én: A GRANATALMA SZÍNE* (sz.) HORIZONT MOZI 15-től 21-ig de. 9-től este 7-ig folyt.: A CERUZA ÉS A RADÍR ISMÉT KÉZBEN VAN (A Pannónia Filmstúdió műsora) CERUZA ÉS RADÍR (R: Macskássy Gyula—Várnai György) ORBIS PICTUS IV. (R: Lisziák Elek) BOHÓCISKOLA (R: Foky Ottó) 1, 2, 3 (R: Macskássy Gyula) IRKA-FIRKA (R: Varsányi Ferenc) ANIMALIA IV. (R: Hernádi Tibor) Kanadai animációs filmek HETE 22-én és 23-án 9, 11, 1, 3, 5: NORMAN MC­LAREN MŰVÉSZETE 24-től 26-ig 9, 11, 1, 3, 5: A KANADAI NEMZETI FILMIRODA LEGHÍRESEBB ANIMÁCIÓS FILMJEI 27-én és 28-án 9, 0, 1, 3: A NEMZETI FILMIRODA: A VILÁG MINDEN RÉSZÉRŐL ÉRKEZŐ MŰVÉSZEK MŰHELYE 27-én és 28-án du. 5: A KANADAI RADIO ANIMÁCIÓS FILMJEI Tv-filmek, minden este 7 órakor! A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk ! SZENT-GYÖRGYI ALBERT KÖSZÖNTÉSE A harmincas évek elején lát­tam először: versenyt futott egy labda után, maga mögött hagyva nála fiatalabb tanítványait. A labdajáték — az éjszakákkal egy­befolyó nappalok egy-egy félórá­nyi kikapcsolódása — ismerős látvány volt a biokémiai intézet látogatóinak. Az arra járó szege­di kis- és nagypolgárok, a ma­gyar Babbittek, t­e még az ott megforduló kollégák közül is so­kan megbotránkoztak a rövid­­nadrágban futkosó professzoron. De láthatták őt biciklizni, felesé­ge és kislánya társaságában, vagy a Tiszán­ evezni és nagyokat úsz­ni. Néha szívesen táncolt is. Akkoriban már ismertük Sinc­lair Lewis másik hősét, Arrow­­smith-t , az emberi élet szolgá­latát hivatásának tekintő orvost, tudtunk Albert Schweitzerről és a Curie-házaspár emberfeletti ku­tatómunkájáról. A közöttünk élő, fiatal magyar tudós mindnyájunk­­példaképe lett. Kedves, közvet­len, egyszerű ember volt, azt val­lotta, hogy az életet nem pusz­títással, hanem alkotással tehet­jük teljesebbé, és minden meg­nyilatkozásával bizonyította, hogy az értelmes élet célja a munka, és jó munkát csak az egészséges és boldog emberek végezhetnek. A most kilencvenéves Szent- Györgyi Albert neves orvos­­családból származott. Nagy­bátyja — Lenhossék Mihály ana­tómus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja — laboratóriu­mában már gyermekfővel meg­fordult, majd egyetemistaként dolgozhatott. A dédapa, Lenhos­sék Mihály Ignác, országos főor­vos volt Magyarországon a re­formkorban. Minderről az édes­anyja sokszor mesélt. A halksza­­vú, derűs, törékeny asszony szo­bájából gyakran hallatszott a zongoraszó , kitűnően játszott. Fia tőle örökölte a zene szerete­­tét, ami egész életében elkísérte. A nagy és kis Nelly — a labo­ratóriumban segítő feleség, és az eleven, ragyogó mosolyú diáklány (két évvel alattam járt a szegedi leánygimnáziumban) — az apá­val együtt, és külön-külön, a nagyvilágot jelentette számainkra. Kisnelly elmondta, hogy úgyszól­ván minden iskolai évét más és más országban végezte, mert „Daddyt kutatóprogramja mind­untalan máshova szólította”. Nagynellyt a „fehér egerek ki­rálynőjének” hívták, mert a csa­ládon és háztartáson kívül még a laboratórium nyüzsgő állatse­regletét is ő gondozta. Az egész család sugárzón élő volt, és von­zotta az embereket soha ki nem merülő, mágneses erővel: nagyon sok ember sorsán lendítettek, so­kunknak segítettek. A Nobel-díj — 1937-ben — vá­ratlanul érte őket. S gyorsan ki­derült, hogy „felkészületlenül” is. A világ minden tájáról érkező le­velekkel, táviratokkal, csomagok­kal nem tudtak volna egyedül megbirkózni. Telefonhívásukra (éppen Angliából jőve) csatlakoz­tam a „segédcsapathoz”. Legfon­tosabb feladatunk, jól emlék­szem, az volt, hogy az „ünnepelt” nyugodt munkáját biztosítsuk. Szent-Györgyi a kitüntetést ösz­tönzésnek tekintette a munkához, az emberiség iránti kötelezettség­nek. Ezekből a napokból nem hiá­nyoztak a kedves epizódok, még­is — majdnem fél évszázad táv­latából visszatekintve —, elsősor­ban az jut eszembe, hogy Szent- Györgyi Albert a C-vitamin elő­állítását és gyógyászati alkalma­zását nem szabadalmaztatta, nem tartotta „hitbizománynak”, „tő­kének”, mert azt akarta, hogy az egész világon minden rászoruló könnyen hozzájuthasson. (Sark­övezeti tartózkodásom idején en­gem a skorbuttól — és valószí­nűleg az életemet is — a C-vita­min mentette meg.) És arra is emlékszem, hogy a Nobel-díjból Szent-Györgyi a szegedi bioké­miai laboratórium számára meg­vette a régen és olyannyira hi­ányzó nagy teljesítményű centri­fugát. S végül, de nem utolsósor­ban: az a szegedi gondolat, ame­lyet ő képviselt, az a legmaga­­sabbrendű humánum volt. 1944- ben, a német megszállás után ta­núja lehettem, hogyan mentette meg üldözött honfitársai életét. Nevét ma már minden művelt magyar ember ismeri. Sokszor találkozunk arcával a televízió­ban; legutoljára a magyar koro­nát hazakísérő küldöttség tagja­ként üdvözölhettük. Nemrégiben egy fényképet láttam róla: motor­­kerékpáron ül. Biztosan fogja a kormányt, mint aki dacol a szél­lel­­ és az idővel. Karig Sára Lengyel irodalmi tájoló Annyira nem vagyunk el­maradva a lengyel irodalom felöli tájékoztatásban, hogy (már jó két évtizede) ne le­gyen irodalomtörténetüket be­mutató kézikönyvünk, s abban ne volna a hazánkban magya­rul megjelent művekről bősé­ges bibliográfia — Kovács Endre, illetve Kozocsa Sándor és Radó György jóvoltából. 1960-tól azonban majdnem negyedszázad járt el. Esedékes lett legalább egy olvasni indí­tó újabb kalauz, természete­sen az Ecsedy Andorné—Gá­­liczky Éva közművelődési klasszispárostól, ők, hogy csak egy kiváló közös művüket em­lítsük, annak idején 1967-ben Gorkijtól napjainkig címmel az újabb szovjet irodalom iránt felkelt friss érdeklődést fölismerve segítettek eligazod­ni a forradalom utáni termés­ben. Akkori, ma se nélkülözhető könyvészeti trouvaille-okhoz képest új lengyel irodalmi tájolójuk szerényebb terjedel­mű, de igényében annál nem alábbvaló. S ami fő, a kiadó Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár munkatársaiként a tapasz­talt szerzők továbbra se vesz­tek bele a teljesség hajszolá­sából olykor adódó adathal­mozásba. Ehelyett — haszno­san — úgy válogattak a ren­delkezés­ünkbe álló, magyar nyelvű anyagban, 1945-től 1980-ig, hogy sem felületes­ségre utaló hiányokat, sem el­keserítő aprólékoskodást nem találunk munkájukban. Aki a nyelvünkön hozzáfér­hető lengyel műveknek és íróknak utána akar járni bib­liográfiájuk nyomán, az az el­fogadott Irodalomtörténeti korszakolásban keresheti őket. Úgymint: a régi irodalom a múlt század végéig; a roman­tika — vagyis Miczkiewicz és Slowacki kora; a neoromanti­ka Sienkiewicz-csel és Rey­­monttal, majd a két világhá­ború közöttiek, így Witkie­­wicz. A népi Lengyelország íróinak nemzedéki bontásban nézhet utána az önálló olvas­mányválasztáshoz szokott, igé­nyes olvasó. Itt Dabrowska, Newerly, Wasilewska, Breza, Parlament a nyelvünkön is irányjelző nevek. És persze Andrzejewski, csaknem vala­mennyi fontos művével. Az idősebb középnemzedék írói közé érve hatalmas for­dított műszámmal dicsekedhet a sci-fi mestere, Stanislaw Lem. De sem Mrozek, sem Rózewicz, sem Konwicki ben­sőséges megismeréséhez nem akadály — személyi bibliográ­fiáik tanúsága szerint — a ki­zárólagos magyar nyelvtudás. Egészen fiatalok, vagy a „szó­rásból kimaradt” magyar kö­tet nélküliek is szerepelnek az útmutatóban, valamint emlék­írók, útirajzolók, kalandre­­gényírók és gyerekírók. Utób­­bik közt fedezhető fel a kiváló Kulmowa és a Fülesmackó révén a kicsik számára ma­gyar „íróbácsinak” számító Janczarski. A névmutatóban csak a lengyel alkotók nevét talál­hatjuk meg, fordítóikét hiába kutatjuk. Talán nem növelte volna túlzottan a terjedelmet, ha a sokszor egyenértékű ma­gyar szöveget létrehozó, nem nagy létszámú hazai céhkivá­lóságaink bekerülnek a felso­rolásba. Hátha akad olyan stílusra érzékeny ember is, ki a lengyel irodalmat mond­juk elsősorban Herényi Grá­cia, Kovács István, Mészáros István, Bába Mihály, Radó György, Sebők Éva, Murányi Beatrix, Gimes Romána, Mach P. Edward, Fejér Irén és Ne­mere István neveire figyelve óhajtja főikről fokra megis­merni. Merkovszki Erzsébet Pályázati felhívás A Fiatal Művészek Klubja, művészeti írói pályázatot hir­det az alábbi témákkal: 1. Meghalt-e az avantgárd? (A nyolcvanas évek hazai kép­zőművészeti irányzatai.) 2. A Fiatal Művészek Klub­ja mostani szezonjának érté­kelése, egy tárlat ismerteté­se vagy egy kiállító művész bemutatása. 3. A Fiatal Művészek Klub­ja korábbi képző-, iparművé­szeti, fotós rendezvényeinek, kiállításainak értékelése. A pályázat jeligés, a pálya­­műveket 1984. május 10-ig, gépelve, két példányban kell elküldeni a Fiatal Művészek Klubjába (Bp. VI. Népköztár­saság­­útja 112.). Egy-egy pá­lyamű terjedelme minimálisan 15 gépelt oldal. Egy pályázó több pályaművet is benyújt­hat. A pályamunkák díjazásá­ra 20 000 forint áll rendelke­zésre. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új köntyvek SZÉPIRODALOM JOHANN NEPOMUK NESTROY! SZÍNMŰVEK (Európa) GYURKOVICS TIBOR: NÉVIKE (Mó­ra) MASSIMO BONTEMPELLI: KALAND A PANZIÓBAN (Kozmosz) METAGALAKTIKA 5. Stanislaw Lem regényei és elbeszélései (Kozmosz) BOLGÁR GYÖRGY: NÉHANAPLÓ (Szépirodalmi) EÖRSI ISTVÁN: JÖNNEK A BAJOS TÉNYEK (Szépirodalmi) RÁCZ OLIVÉR: FEKETE ANGYAL. Válogatott versek 1937—1980 (Madách) TÓTH LÁSZLÓ: ISTENTELEN SZÍN­JÁTÉK (1978—1932) (Madách) TANULMÁNY, DOKUMENTUM TÓTH PÁL PÉTER: METSZÉSPON­TOK. A Turultól a Márciusi Frontig (Akadémiai) A MŰEMLÉKVÉDELEM MAGYAROR­SZÁGON (Képzőművészeti) JURIJ ANDROPOV: A BÉKÉÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT (Kossuth) HARRY NYSTRÖM: KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ (Közgazdasági­ és Jogi) BORISZ PILNYAK: OKÉ (Magvető) TALPASSY TIBOR: A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS HŐSKORA (Móra) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSZAKI ALAPISMERETEK KÉZIKÖNYVE (Műszaki) BALOGH BEATRIX I VARÉPÍTÉS, VALL.JÁTÉKOK (NPI) MÉSZÁROS TAMÁS: MASZK NÉL­KÜL. Kritikák interjúk, tanulmá­nyok (NPI) Filmbemutatók szeptember 22-én ELTŰNTNEK NYILVÁNÍTVA. Ameri­kai film, rendezte: Costa Gavras FITZCARRALDO I—II. NSZK-film, rendezte: Werner Herzog VISSZAESŐK. Magyar film, rendezte: Kézdi-Kovács Zsolt Színház MÜLLER PÉTER: BÚCSÚELŐADÁS. A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Fővárosi Nagycir­kuszban, szeptember 20-án és 22-én MUSATESCU: TITANIC-KERINGŐ Bemutató a Várszínházban, szep­tembert­er 17-én KATONA JÓZSEF: BANK­ BAN. A za­laegerszegi Állandó Színház előadá­sai szeptember 15-től MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉ­DIÁJA. Ünnepélyes bemutató elő­adás a Nemzeti Színházban, szep­­­­tember 21-én TAMÁSI ÁRON: OSINDASZTALAS: Bemutató a győri Kisfaludy Szín­házban, szeptember 23-án Hangversenyek JEAN COSTA orgonaestje a Kálvin téri református templomban, szep­­tember 16-án PÉCSI SEBESTYÉN orgonaestje a Kál­vin téri református templomban, szeptember 23-án Kiállítások „A TERVEZÉS ÉRTÉKTEREMTÉS”. Országos Iparművészeti kiállítás a Műcsarnokban CHICAGO ÚJ ÉPÍTÉSZETE. Kiállítás a Józsefvárosi Kiállítóteremben KORNISS DEZSŐ új műveinek kiállí­tása a szentendrei Műhely Galériá­ban. WALTER TRIER (Kanada) kiállítása a Dorottya utcai Kiállítóteremben Csházi PÉTER kiállítása a Helikon Galériában herendi Péter kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában CSAJI ATTILA kiállítása az Almássy téri szabadidőközpontban. LÖFFLER BÉLA kiállítása a miskolci Hermann Ottó Múzeumban REICH KÁROLY kiállítása a herceg­szántói Kisgalériában CL-nLtk'm ■r " ... . /13 ff ** $2£h'T£ NDRt Böröcz András és Révész László László: Plakát 1933. SZEPTEMBER 16.

Next