Élet és Irodalom, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-17 / 20. szám - Tóth Erzsébet: Ismeretlen, könnyű szívvel | Hangyatojás • vers (7. oldal) - Szlaukó László: Lenyúzott arc • kép (7. oldal) - Havasi János: Kinek van pénze kőre? Beszélgetés a művészek megélhetéséről • interjú • Szabó Iván, Munkácsy-díjas szobrász (7. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA Május 16-tól 29-ig TOLD! STUDIO MOZI 18-tOl S9-lg h9, 11, n2, f4, h6, 8, MONTENEGRO**» (svéd) R.: D. Makavjev. TANÁCS MOZI 18-tól 29-ig fl0, fi2, f2 * URAMISTEN R.: Gárdos Péter 16- tól 22-ig f4, h6, 8 A KEDVES SZOMSZÉD* R.: Kézdi-Kovács Zsolt 23- tól 26-ig f4, h., 8 HÁNY az óra, nekker úr? R.: Bacsó Péter 27-től 29-ig f4, hó, 8 HIGGYETEK NEKEM! R.: Mihályfi László GORKIJ MOZI 17- től 19-ig 17-én 14, 18-19, 14, h6, 8 BOCSÁSSANAK MEG, KÉREM! R.: V. Zsalahjavicsusz 20-tól 22-ig 14, h., 8 AZ ELFELEJTETT BARÁT (Premier előtt!) R.: B. Racsvelisvili 24- től 26-ig 24-én 14, 25—26, 14, h6, 8 A TITOKZATOS ÖVEZET R.: G. Nyikolajenko 27-től 29-ig 14, h6, 8 TISZTA ÉGBOLT R.: Csuhraj Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás! 23- án 14, h8, 8 VIGYÁZAT, ROZMÁROK! R.: A. Szvetrov SZOVJET FILMTÁRLAT pénteken h6, 8 17-én: CSODABOGARAK (1974) R.: E. Sengelaja 24- én: VÖRÖS KANYAFA (1974) R.: V. Suksin KINIZSI STÚDIÓ MOZI 17- én: A HÁBORÚNAK VÉGE (fran­cia— svéd) 3, 16, 8 18- án: AZ ÜT (török—svájci) 3, 16, 8 19- én: A FACIPŐ FÁJA I—II. (olasz) 14, 17 20- án: MAGTÓL MOZARTIG (ameri­k­kai) 14, 16, 8 21- én: SPIRAL (lengyel) 14, h6, 8 22- én­: A VIDÉKI LÁNY (francia— svájci) 14, h6. 8 23- án: NEMZETI VADÁSZAT (spa­nyol) 11. h6. 8 24- én: A KIRÁLYI BIZTOS SZERE­TŐJE (brazil) 14, h6, 8 25- én: virítóvasárnap (magyar) 14, ti­. 8 26- án: A FÁRAÓ I—II. (lengyel) 3,17 27- én: BARACKTOLVAJ (bolgár) 14, ha, 6 28- án: EGYSZERŰ ESET (francia) f4, h9, 8 29- én: FELLINI—ROMA (olasz—fran­cia) 3, 16, 8 ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram — hétfőn este 8: 20- án: SZELÍD MOTOROSOK** (ame­rikai) R.: D. Hooper 27- én: EPER ÉS VÉR* (amerikai) R.: S. Hagmann FÉNY MOZI Stúdióprogram — kedden du­ h. 21- én: NYÍRFALIGET* (lengyel) R.: A. wajda 28- án: robbanásveszély* (len­gyel) R.: A. Holland HORIZONT MOZI 16-tól 18-ig és 20-t­ól 22-ig du. 5 A HALOTTLÁTÓ R.: Moldován Domokos 23-tól 25-ig és 27-től 29-ig du. 5 NYITOTT UTAK R.: Kiss József ALMÁSSY TÉRI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 20-án 4 óra: A DOLGOK Állása R.: W. Wenders 27-én 4 óra: A SZÉP FOGOLYNŐ R.: R. Grillet ÚJ TÜKÖR KLUBMOZI (MŰVÉSZ) Csehszlovák filmhét 23- án: VADÁSZKUNYHÓ 8, R.: K. Kachyna 24- én: N­OVIRAG ÜNNEP 6, 8 R.: J. Menzel 25- én: VIGYÁZZ, JÖN A VIZIT! 6, 11 R.: K. Kachyna 26- án: kaszAi és a kAnya-rétex 6, 8 R.: S. Uher 27- én: BULLDOGOK ÉS CSERESZ­NYÉK 6, 8 R.: J. Herz 28- án: hóhányók és hóvirágok 6, 8 R.: K. Smyczek 29- én: KINOS TÖRTÉNETEI­ 6, 8 R.: D. Zbornik, Z. Flidr, P. Tintára A műssorváltoztatás jogát fenntartjuk! Egyetem a társadalmi nem a tanulás az egyetemi cél, de a diploma, a puszta papiros, a vele elérhető társadalmi presztízs. Nem ezekre, de azokra köteles gondolni mindig az oktatás, akiket tényleges érdeklődés vezet, akikre állnak Jaspers szavai: „A tanulók önálló, magukért teljes mértékben felelős gondolkodók­... nem gyere­kek, hanem felnőttek, érettek, és felelni tudnak magukért.” Szá­mukra kell megadni a szakjuk problémáin való eltűnődés lehető­ségét. Azt, hogy a sok felelés, dol­gozatírás, óralátogatás és más kö­telezettség ne vegye el tőlük a leg­értékesebbet: a régi kolostorok csendjéből kivált intézmény, az egyetem számára ma is kötelező hóra canonicát, az elmélyedő időt. Az egyik legfontosabb oktatás­­tervezési feladat tehát szerintem, hogy megtalálja az egyetemi ve­zetés a szükséges tanulmányi meg­kötöttség s a nélkülözhetetlen ta­nulmányi szabadság között a he­lyes egyensúlyt, s hogy kibontakoz­tassa az „oktatási szolgáltatások” közötti versenyt, biztosítsa az al­ternatívákat, a választások lehető­ségét. Arra kellene törekedni, hogy a nem elég racionális, nem elég hatékony oktatási formákat töröl­ve, az intézményes eliskolásítás­­nak útjában állva ne annyira a tantervet, az óralátogatások mi­kéntjét szabja meg, de a követel­ményeket, a vizsgáknak a rendjét, s lehetővé tegye így Th. W. Schultz szavaival „a hallgatói szuverenitás terének, hatókörének kibővítését”. Biztosítsa a jobbak számára a bel­ső szabadságot, a kutató tanulást, a tudományos-erkölcsi önnevelés — az önnemesítés — lehetőségét, így adhat csupán a társadalomnak olyan embereket, akik teljesíteni tudják az értelmiségre váró fel­adatot, s segítenek beoltani a nem­,­zet egészébe a minőség elvét. Hogy mindez utópia? Hisz kit nem csap meg az egyetem mai hét­köznapjaiban élve a közöny, a szürkeség, az érdektelenség? A közöny ellenszere azonban sosem a puszta szó, de mindig a feladat, annak a hívása. S a minőségért való helytállni akarás lehet eset­leg ily jellegű hívás. Annál is in­kább, mert nem feledhető Fichte gondolata: az igazi egyetem nem pusztán önmaga, magában rejti a holnapi társadalom ígéretét, arcát. Azért is felel. Nem utolsósorban emiatt sem mondhatunk le róla, hogy egy, a minőségi elvre épülő egyetem mo­delljét lássuk magunk előtt: egy minőségi elven nyugvó országnak lehet esetleg az előképévé. S nem illúzió ez. Hiszen ha valahol, hát a felvilágosodás tradícióin, — a tu­domány eszméjén s az ész tisztele­tén — alapuló oktatási intézmény­ben, az egyetemen illik tudni azt, hogy a legtöbb ember ott hordja magában jobbik, értékesebb én­jét, a maga eliténjét, a­ minőségi embert. S így talán fel is ébreszt­hető az. Feltételezhető, hogy ki tudja licitálni magából az egyes, s talán nemcsak az, hanem az or­szág is, a benne rejlő jobbat, a Németh Lászlótól folyvást idézett oromtermészetet. Egyetem és tár­sadalmi fejlődés között ez kell hogy legyen ma, véleményem szerint, a leglényegesebb összekötő szál: a vergiliusi maiora canamus, a kö­zösen vallott minőségi igény. (Folytatás az 5. oldalról)­tatómunkában érlelt alkotó egyé­niség. Az egyetemi autonómia épp ar­ra való, hogy ennek jelenlétét, ki­fejlődését segítse elő. Minden egye­temi önigazgatás értékét az méri, mennyiben vállalja ezt a felada­tot, mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy eltérő tudományos koncepció­kat s így vitalehetőségeket magá­ban foglaló szellemi műhely le­gyen minden egyes tudományos­oktatási egység, gondolatokat üt­köztető kísérleti laboratórium, melyben jelen van egy-egy adott időszakban minden odavaló szak­mai érték, s melyet nem fenyeget a partikuláris érdekek, lokális né­zőpontok, rivalizáló kicsinyességek elúrhodása,­ s similis simili gaudet elvén alapuló, elkényelmesítő hiú­ságdogmatika, a lomha belterjes­ség. S az autonómia gondolata okta­tási programot is jelöl. Nemcsak a kutató tanár számára teszi ez le­hetővé, hogy összhangba hozza tu­dományos munkáját s oktatói te­vékenységét, de a hallgatóknak adott bizalom is ez: önnevelésre késztő felnőttnek tekintés. Nem vé­letlenül tartozik hozzá a hum­­boldt­i tanítási szabadsághoz a ta­nulási szabadság elve is. Sosem in­dulhat ki abból, véleményem sze­rint, az igazi tanár, hogy mennyi még ma is egyetemeinken a me­zei diák, az olyan hallgató, kinél TAVASZI KÖNYV AUKCIÓ '85 Az Állami Könyvterjesztő Vállalat május 21-én, kedden, 17 órakor, 22-én, szerdán, 17 órakor rendezi XXI. Könyvárverését a Pesti Vigadó hangversenytermében. (V., Vigadó tér 2.) Az aukció előtt május 14—19-ig Könyvkiállítás a Pesti Vigadó díszlépcsőházában,­ (V., Vigadó tér 2.) . A kiállítás hétköznap 10—18 óráig, szombaton és vasárnap 10—14 óráig tekinthető meg. Minden érdeklődőt szeretettel vár az Állami Könyvterjesztő Vállalat Mi izgatja fel napjainkban még az embereket? A francia tévé producere szerint: a halál tettenérése... és megvalósítja a nagy kalandot — látványossággá emeli a halált. HALÁL EGYENES ADÁSBAN Egy megvesztegetett orvos, egy halálos beteg, egy különleges lencse beépítése a fanatikus ope­ratőr szemébe... S máris indulhat a sorozat és a propaganda hadjárat. HALÁL EGYENES ADÁSBAN Színes francia film Főszerepben: ROMY SCHNEIDER és MAX VON SYDOW KOSSUTH (du.), VÖRÖSMARTY (de.) ,s7e r fel A Szerzői Jogvédő Hivatal új főigazgatója A művelődési miniszter 1985. május 12-i hatállyal dr. Boytha Györgyöt ne­vezte ki a Szerzői Jogvédő Hivatal fő­igazgatójává. Az új főigazgató 1961-ben lett a hivatal dolgozója, ahol elsősorban az Irodalmi, Színpadi és Zenei ügy­nökség kiépítésében volt része, amely­nek 1975-ben lett a vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nemzet­közi szerzői jogot adott elő és 1977-ben docensi címet kapott. Ugyanebben az évben az ENSZ szakosított intézményé­nél, a Szellemi Tulajdon Világszerveze­ténél (Genf) osztályvezetői beosztásba került, majd 1983-ban kinevezték a vi­lágszervezet szerzői jogi részlegének igazgatójává. Mint előző számunkban már jeleztük, ezt a munkakörét most dr. Ficsor Mihály, a­­ Szerzői Jogvédő Hivatal korábbi főigazgatója veszi át. A HJKWOmiN MÁJUSI ÚJDONSÁGAI NEW YORK-I HÁRF­A EGYÜTTES Albinoni, Bach, Mozart, Beethoven és mások művei művészeti vezető: ARISTID von WURTZLER SLPX 12726 MK MOZART Vonósötösök C-dúr K.515 g-moll K.516 TAKÁCS VONÓSNÉGYES KOROMZAY DÉNES — mélyhegedű SLPD 12656 MK DVORAK: F-dúr vonósnégyes Op.96 (Néger) Asz-dúr vonósnégyes Op.105 BARTÓK VONÓSNÉGYES SLPD 12577 MK DOHNÁNYI C-dúr szerenád Op.10 B-dúr szonáta gordonkára és zongo­rára Op.3 Kovács Dénes — hegedű Bársony László — mélyhegedű Botvay Károly — gordonka Jandó Jenő — zongora SLPX 12553 MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK FARAGÓ GYÖRGY — zongora Scarlatti—Taussig: Pastorale — Capriccio Beethoven: Esz-dúr écossaise WoO 86 a-moll bagatell WoO 59 (Für Elise) Chopin: Esz-dúr nocturne Op. 91. No. 2 Esz-dúr impromptu Op. 51 Debussy: Tűzijáték Két arabeszk Fauré: Ballada zongorára és zenekar­ra Op. 19 Faragó György: Inventio — Frottola Közreműködik: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Ferencsik János Archív felvételek LPX 12720 BALASSA SÁNDOR Hívások és kiáltások Op.33 Az utolsó pásztor Op.30 Kvartett ütőhangszerekre Op.18 Rézfúvósötös Op.31 Mező László — gordonka Amadinda Ütőegyüttes Budapesti Rézfúvós Kvintett A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lehel György SLPX 12557 MISKOLCI ÚJ ZENEI MŰHELY művészeti vezető: Selmeczi György WEBERN Szimfónia kiszenekarra Op.21 Kvartett hegedűre, klarinétra, szaxofonra és zongorára Op.22 STRAVINSKY Danses concertantes (1942) VARÉSE Offrandes — szoprán szólóra és kiszenekarra (1921) MADERNA Serenata No.2 — 11 hangszerre (1957) SLPX 12664 JÁNOSI EGYÜTTES Bartók műveiben feldolgozott népi dallamok Szatmári zene (régi és új stílusú előadás) Mezőségi zene Közreműködik: Lázár Katalin. Sebestyén Márta — ének Székely Levente — hegedű Kozák József — duda Balogh Kálmán — cimbalom SLPX 18103 1945. MÁJUS 17.

Next