Élet és Irodalom, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám - Tóth Erzsébet: Ismeretlen, könnyű szívvel | Hangyatojás • vers (7. oldal) - Szlaukó László: Lenyúzott arc • kép (7. oldal) - Havasi János: Kinek van pénze kőre? Beszélgetés a művészek megélhetéséről • interjú • Szabó Iván, Munkácsy-díjas szobrász (7. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA Május 16-tól 29-ig TOLD! STUDIO MOZI 18-tOl S9-lg h9, 11, n2, f4, h6, 8, MONTENEGRO**» (svéd) R.: D. Makavjev. TANÁCS MOZI 18-tól 29-ig fl0, fi2, f2 * URAMISTEN R.: Gárdos Péter 16- tól 22-ig f4, h6, 8 A KEDVES SZOMSZÉD* R.: Kézdi-Kovács Zsolt 23- tól 26-ig f4, h., 8 HÁNY az óra, nekker úr? R.: Bacsó Péter 27-től 29-ig f4, hó, 8 HIGGYETEK NEKEM! R.: Mihályfi László GORKIJ MOZI 17- től 19-ig 17-én 14, 18-19, 14, h6, 8 BOCSÁSSANAK MEG, KÉREM! R.: V. Zsalahjavicsusz 20-tól 22-ig 14, h., 8 AZ ELFELEJTETT BARÁT (Premier előtt!) R.: B. Racsvelisvili 24- től 26-ig 24-én 14, 25—26, 14, h6, 8 A TITOKZATOS ÖVEZET R.: G. Nyikolajenko 27-től 29-ig 14, h6, 8 TISZTA ÉGBOLT R.: Csuhraj Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás! 23- án 14, h8, 8 VIGYÁZAT, ROZMÁROK! R.: A. Szvetrov SZOVJET FILMTÁRLAT pénteken h6, 8 17-én: CSODABOGARAK (1974) R.: E. Sengelaja 24- én: VÖRÖS KANYAFA (1974) R.: V. Suksin KINIZSI STÚDIÓ MOZI 17- én: A HÁBORÚNAK VÉGE (francia— svéd) 3, 16, 8 18- án: AZ ÜT (török—svájci) 3, 16, 8 19- én: A FACIPŐ FÁJA I—II. (olasz) 14, 17 20- án: MAGTÓL MOZARTIG (amerikkai) 14, 16, 8 21- én: SPIRAL (lengyel) 14, h6, 8 22- én: A VIDÉKI LÁNY (francia— svájci) 14, h6. 8 23- án: NEMZETI VADÁSZAT (spanyol) 11. h6. 8 24- én: A KIRÁLYI BIZTOS SZERETŐJE (brazil) 14, h6, 8 25- én: virítóvasárnap (magyar) 14, ti. 8 26- án: A FÁRAÓ I—II. (lengyel) 3,17 27- én: BARACKTOLVAJ (bolgár) 14, ha, 6 28- án: EGYSZERŰ ESET (francia) f4, h9, 8 29- én: FELLINI—ROMA (olasz—francia) 3, 16, 8 ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram — hétfőn este 8: 20- án: SZELÍD MOTOROSOK** (amerikai) R.: D. Hooper 27- én: EPER ÉS VÉR* (amerikai) R.: S. Hagmann FÉNY MOZI Stúdióprogram — kedden du h. 21- én: NYÍRFALIGET* (lengyel) R.: A. wajda 28- án: robbanásveszély* (lengyel) R.: A. Holland HORIZONT MOZI 16-tól 18-ig és 20-tól 22-ig du. 5 A HALOTTLÁTÓ R.: Moldován Domokos 23-tól 25-ig és 27-től 29-ig du. 5 NYITOTT UTAK R.: Kiss József ALMÁSSY TÉRI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 20-án 4 óra: A DOLGOK Állása R.: W. Wenders 27-én 4 óra: A SZÉP FOGOLYNŐ R.: R. Grillet ÚJ TÜKÖR KLUBMOZI (MŰVÉSZ) Csehszlovák filmhét 23- án: VADÁSZKUNYHÓ 8, R.: K. Kachyna 24- én: NOVIRAG ÜNNEP 6, 8 R.: J. Menzel 25- én: VIGYÁZZ, JÖN A VIZIT! 6, 11 R.: K. Kachyna 26- án: kaszAi és a kAnya-rétex 6, 8 R.: S. Uher 27- én: BULLDOGOK ÉS CSERESZNYÉK 6, 8 R.: J. Herz 28- án: hóhányók és hóvirágok 6, 8 R.: K. Smyczek 29- én: KINOS TÖRTÉNETEI 6, 8 R.: D. Zbornik, Z. Flidr, P. Tintára A műssorváltoztatás jogát fenntartjuk! Egyetem a társadalmi nem a tanulás az egyetemi cél, de a diploma, a puszta papiros, a vele elérhető társadalmi presztízs. Nem ezekre, de azokra köteles gondolni mindig az oktatás, akiket tényleges érdeklődés vezet, akikre állnak Jaspers szavai: „A tanulók önálló, magukért teljes mértékben felelős gondolkodók... nem gyerekek, hanem felnőttek, érettek, és felelni tudnak magukért.” Számukra kell megadni a szakjuk problémáin való eltűnődés lehetőségét. Azt, hogy a sok felelés, dolgozatírás, óralátogatás és más kötelezettség ne vegye el tőlük a legértékesebbet: a régi kolostorok csendjéből kivált intézmény, az egyetem számára ma is kötelező hóra canonicát, az elmélyedő időt. Az egyik legfontosabb oktatástervezési feladat tehát szerintem, hogy megtalálja az egyetemi vezetés a szükséges tanulmányi megkötöttség s a nélkülözhetetlen tanulmányi szabadság között a helyes egyensúlyt, s hogy kibontakoztassa az „oktatási szolgáltatások” közötti versenyt, biztosítsa az alternatívákat, a választások lehetőségét. Arra kellene törekedni, hogy a nem elég racionális, nem elég hatékony oktatási formákat törölve, az intézményes eliskolásításnak útjában állva ne annyira a tantervet, az óralátogatások mikéntjét szabja meg, de a követelményeket, a vizsgáknak a rendjét, s lehetővé tegye így Th. W. Schultz szavaival „a hallgatói szuverenitás terének, hatókörének kibővítését”. Biztosítsa a jobbak számára a belső szabadságot, a kutató tanulást, a tudományos-erkölcsi önnevelés — az önnemesítés — lehetőségét, így adhat csupán a társadalomnak olyan embereket, akik teljesíteni tudják az értelmiségre váró feladatot, s segítenek beoltani a nem,zet egészébe a minőség elvét. Hogy mindez utópia? Hisz kit nem csap meg az egyetem mai hétköznapjaiban élve a közöny, a szürkeség, az érdektelenség? A közöny ellenszere azonban sosem a puszta szó, de mindig a feladat, annak a hívása. S a minőségért való helytállni akarás lehet esetleg ily jellegű hívás. Annál is inkább, mert nem feledhető Fichte gondolata: az igazi egyetem nem pusztán önmaga, magában rejti a holnapi társadalom ígéretét, arcát. Azért is felel. Nem utolsósorban emiatt sem mondhatunk le róla, hogy egy, a minőségi elvre épülő egyetem modelljét lássuk magunk előtt: egy minőségi elven nyugvó országnak lehet esetleg az előképévé. S nem illúzió ez. Hiszen ha valahol, hát a felvilágosodás tradícióin, — a tudomány eszméjén s az ész tiszteletén — alapuló oktatási intézményben, az egyetemen illik tudni azt, hogy a legtöbb ember ott hordja magában jobbik, értékesebb énjét, a maga eliténjét, a minőségi embert. S így talán fel is ébreszthető az. Feltételezhető, hogy ki tudja licitálni magából az egyes, s talán nemcsak az, hanem az ország is, a benne rejlő jobbat, a Németh Lászlótól folyvást idézett oromtermészetet. Egyetem és társadalmi fejlődés között ez kell hogy legyen ma, véleményem szerint, a leglényegesebb összekötő szál: a vergiliusi maiora canamus, a közösen vallott minőségi igény. (Folytatás az 5. oldalról)tatómunkában érlelt alkotó egyéniség. Az egyetemi autonómia épp arra való, hogy ennek jelenlétét, kifejlődését segítse elő. Minden egyetemi önigazgatás értékét az méri, mennyiben vállalja ezt a feladatot, mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy eltérő tudományos koncepciókat s így vitalehetőségeket magában foglaló szellemi műhely legyen minden egyes tudományosoktatási egység, gondolatokat ütköztető kísérleti laboratórium, melyben jelen van egy-egy adott időszakban minden odavaló szakmai érték, s melyet nem fenyeget a partikuláris érdekek, lokális nézőpontok, rivalizáló kicsinyességek elúrhodása, s similis simili gaudet elvén alapuló, elkényelmesítő hiúságdogmatika, a lomha belterjesség. S az autonómia gondolata oktatási programot is jelöl. Nemcsak a kutató tanár számára teszi ez lehetővé, hogy összhangba hozza tudományos munkáját s oktatói tevékenységét, de a hallgatóknak adott bizalom is ez: önnevelésre késztő felnőttnek tekintés. Nem véletlenül tartozik hozzá a humboldti tanítási szabadsághoz a tanulási szabadság elve is. Sosem indulhat ki abból, véleményem szerint, az igazi tanár, hogy mennyi még ma is egyetemeinken a mezei diák, az olyan hallgató, kinél TAVASZI KÖNYV AUKCIÓ '85 Az Állami Könyvterjesztő Vállalat május 21-én, kedden, 17 órakor, 22-én, szerdán, 17 órakor rendezi XXI. Könyvárverését a Pesti Vigadó hangversenytermében. (V., Vigadó tér 2.) Az aukció előtt május 14—19-ig Könyvkiállítás a Pesti Vigadó díszlépcsőházában, (V., Vigadó tér 2.) . A kiállítás hétköznap 10—18 óráig, szombaton és vasárnap 10—14 óráig tekinthető meg. Minden érdeklődőt szeretettel vár az Állami Könyvterjesztő Vállalat Mi izgatja fel napjainkban még az embereket? A francia tévé producere szerint: a halál tettenérése... és megvalósítja a nagy kalandot — látványossággá emeli a halált. HALÁL EGYENES ADÁSBAN Egy megvesztegetett orvos, egy halálos beteg, egy különleges lencse beépítése a fanatikus operatőr szemébe... S máris indulhat a sorozat és a propaganda hadjárat. HALÁL EGYENES ADÁSBAN Színes francia film Főszerepben: ROMY SCHNEIDER és MAX VON SYDOW KOSSUTH (du.), VÖRÖSMARTY (de.) ,s7e r fel A Szerzői Jogvédő Hivatal új főigazgatója A művelődési miniszter 1985. május 12-i hatállyal dr. Boytha Györgyöt nevezte ki a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatójává. Az új főigazgató 1961-ben lett a hivatal dolgozója, ahol elsősorban az Irodalmi, Színpadi és Zenei ügynökség kiépítésében volt része, amelynek 1975-ben lett a vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nemzetközi szerzői jogot adott elő és 1977-ben docensi címet kapott. Ugyanebben az évben az ENSZ szakosított intézményénél, a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (Genf) osztályvezetői beosztásba került, majd 1983-ban kinevezték a világszervezet szerzői jogi részlegének igazgatójává. Mint előző számunkban már jeleztük, ezt a munkakörét most dr. Ficsor Mihály, a Szerzői Jogvédő Hivatal korábbi főigazgatója veszi át. A HJKWOmiN MÁJUSI ÚJDONSÁGAI NEW YORK-I HÁRFA EGYÜTTES Albinoni, Bach, Mozart, Beethoven és mások művei művészeti vezető: ARISTID von WURTZLER SLPX 12726 MK MOZART Vonósötösök C-dúr K.515 g-moll K.516 TAKÁCS VONÓSNÉGYES KOROMZAY DÉNES — mélyhegedű SLPD 12656 MK DVORAK: F-dúr vonósnégyes Op.96 (Néger) Asz-dúr vonósnégyes Op.105 BARTÓK VONÓSNÉGYES SLPD 12577 MK DOHNÁNYI C-dúr szerenád Op.10 B-dúr szonáta gordonkára és zongorára Op.3 Kovács Dénes — hegedű Bársony László — mélyhegedű Botvay Károly — gordonka Jandó Jenő — zongora SLPX 12553 MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK FARAGÓ GYÖRGY — zongora Scarlatti—Taussig: Pastorale — Capriccio Beethoven: Esz-dúr écossaise WoO 86 a-moll bagatell WoO 59 (Für Elise) Chopin: Esz-dúr nocturne Op. 91. No. 2 Esz-dúr impromptu Op. 51 Debussy: Tűzijáték Két arabeszk Fauré: Ballada zongorára és zenekarra Op. 19 Faragó György: Inventio — Frottola Közreműködik: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Ferencsik János Archív felvételek LPX 12720 BALASSA SÁNDOR Hívások és kiáltások Op.33 Az utolsó pásztor Op.30 Kvartett ütőhangszerekre Op.18 Rézfúvósötös Op.31 Mező László — gordonka Amadinda Ütőegyüttes Budapesti Rézfúvós Kvintett A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lehel György SLPX 12557 MISKOLCI ÚJ ZENEI MŰHELY művészeti vezető: Selmeczi György WEBERN Szimfónia kiszenekarra Op.21 Kvartett hegedűre, klarinétra, szaxofonra és zongorára Op.22 STRAVINSKY Danses concertantes (1942) VARÉSE Offrandes — szoprán szólóra és kiszenekarra (1921) MADERNA Serenata No.2 — 11 hangszerre (1957) SLPX 12664 JÁNOSI EGYÜTTES Bartók műveiben feldolgozott népi dallamok Szatmári zene (régi és új stílusú előadás) Mezőségi zene Közreműködik: Lázár Katalin. Sebestyén Márta — ének Székely Levente — hegedű Kozák József — duda Balogh Kálmán — cimbalom SLPX 18103 1945. MÁJUS 17.