Élet és Irodalom, 1993. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-06-11 / 23. szám - Szerk.: Megkérdeztük Csongár Álmos, Berlinben élő műfordítót: Milyen a magyar irodalom Berlinben? • Csőposta (4. oldal)
CSŐPOSTA Megkérdeztük Csongor Álmos, Berlinben élő műfordítót: Milyen a magyar irodalom Berlinben? Göncz Árpád 1990 áprilisában Berlinben nagy sikerű szerzői esten mutatkozott be német olvasóinak. Az Evangelische crlagsans.il megígérte, hogy az általam németre fordított Sarusok című regényt újabb kiadásban megjelenteti. Azóta sajnos, a könyörtelen piac csődbe jutatta a kiadót, úgyhogy nem tudta ígéretét valóra váltani. Ezek után saját szakállamra próbálkoztam több mint két évig „elsózni” a kitűnő regényt, amely történelmi köntösben ecseteli az 56- os eseményeket. Tárgyaltán több „nyugati” kiadóval, végül a Suhrkampf hajlandó volt szerződést kötni abban az esetben, ha az éppen Frankfurtban tartózkodó Konrád György ajánlja a kiadónak. A dicséret sem segített. Még E. Diepgen kormányzó polgármester sem tudott segíteni. Amikor Göncz már mint államfő, megnyitott 1991-ben Berlinben egy magyar vonatkozású kiállítást, megtudta tőlem, hogy mi a helyzet a kézirattal. Erre a jelenlévő Diepgen megígérte, hogy interveniálni fog. Gondoltam, talán ír hozzá féloldalnyi utószót. Végül a sajtófőnökével folytatott többszöri tárgyalás után közölte velem a neves politikus, hogy nem segíthet, mivel nem avatkozhat bele a szabad piacgazdaságba. Ha Berlinről szólna a könyv, szívesen írna bevezetőt. Kínomban az Aufbau-Verlaghoz fordultam (ő volt a legnagyobb keletnémet kiadó), bevallom, kevés reménnyel, mivel a „telket” a kiadóval együtt egy ingatlanügynök, vette meg, s a hírek szerint az új tulajdonos a komoly irodalmat kicsit félre kívánja szorítani. De a maroknyi lektor (120-ból 12-en maradtak) felismerte a mű értékét, úgyhogy az idei frankfurti könyvvásáron bemutathatjuk a Sarusokat. Nagy siker volt az utóbbi időben Konrád György, Kertész Imre és Nádas Péter egy-egy regénye. Az „Emlékezések könyve” sokáig vezette a bestsellerlistát. Remélhetően újra az olvasók kezébe jut Radnóti Miklós és Füst Milán Franz Fühmann által fordított egyegy kötete. Az „én” kiadóm is csődöt mondott és felbontotta az általam lefordított közel 30 magyar regény kiadói szerződését. Ez olyan szerzőket érint, mint Móricz, Tersánszky, Lengyel, Thurzó, Cseres, Sánta, Bárány, Bart. Örvendetes, hogy Walter Jens, a Művészeti Akadémia elnöke felfedezte Illyés Gyula Puszták népe című regényét, melyet a világirodalom gyöngyszemének nevezett. Magnus Enzensberger felvett belőle egy fejezetet (Jus primae noctis) a világirodalmi olvasókönyvébe. (Azt a részt, amit én a diákjaimnak vizsgatételként adtam fel.) Tapasztalatom szerint a magyarok sokkal jobban ismerik a nyugati kultúrát, mint megfordítva. Sajnos mindaddig ábránd marad az európai egység, amíg a nyugat nem ismer meg minket jobban. Addig saját elképzeléseit, életstílusát fogja ránk tukmálni. * * * * * * * * * * * * * * * Magyarok külföldön Karinthy Frigyes Utazás a koponyám köré! című regényét mutatták be a berlini Magyar Házban. A művet a Claasen Verlag adta ki Hans Skirecki fordításában. Az esten az 1970-es magyar filmváltozatot is levetítették Latinovits Zoltánnal a főszerepben. Szenteleky Kornél születésének századik és halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Újvidéken irodalomtörténeti előadás-sorozatot és kiállítást rendeztek. Konrád György Az újjászületés melankóliája című könyve a majna-frankfurti Suhrkamp kiadó zsebkönyvsorozatában jelent meg. * Andorka Rudolf a rendszerváltás társadalmi következményeiről tartott előadást Prágában májusban, azon a háromnapos nemzetközi szociológiai tanácskozáson, amelyen az Europakolloquien im Alten Reichstag (Regensburg) szervezésében a PMKK-ban cseh, szlovák, lengyel, orosz, angol, svájci szociológusok a kelet- és közép-európai térségben bekövetkezett politikai változások és a társadalmi biztonság összefüggéseit vitatták meg. Hubay Miklós, a magyar PEN - Klub elnöke előadást tartott a brüsszeli Magyar Házban Változások és folyamatosság a magyar irodalomban címmel, francia nyelven. A helyi magyar emigráns értelmiség és az érdeklődő belga közönség B. Nagy Mária előadásában illusztrációként verseket hallhatott a Gara László által szerkesztett, francia nyelvű Magyar Irodalmi Antológiából. Az irodalmi délután második részében a párizsi In Fine kiadó igazgatója, Thierry Rocher és Szende Tamás főszerkesztő mutatta be az általuk kiadott, franciára fordított szépirodalmi műveket. A könyvek: Babits: Gólyakalifa, Kosztolányi: Novellák, Földes Jolán: A Halászó macska utcája, Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Karinthy Ferenc: Budapesti ősz. A stuttgarti Magyar Kulturális és Információs Központban tartották Kányádi Sándor Vae Victis című kötetének premierjét. A Gerhard Walz műpártoló és galériatulajdonos által kiadott album érdekessége, hogy a verseket nemcsak magyarul, hanem német, angol és francia fordításban is megjelentették. A kötetet a stuttgarti Die Gruppe képzőművészcsoport, valamint román és magyar képzőművészek illusztrálták önálló grafikai lapokkal. Borbély Szilárd, Kemény István, Kun Árpád, Tóth Krisztina és Vörös István fiatal magyar költők verseit „Kis küldetések” címmel irodalmi-zenei esten fiatal prágai színészek tolmácsolták cseh nyelven, L. Szymenowská és M. Navrátil fordításában. Az irodalmi estről, amelyen a szerzők, Tóth Krisztina kivételével, jelen voltak, a cseh rádió felvételt készített. Csáky Imre volt cs. és kir. diplomata emlékiratai Vom Geachteten zum Geachteten címmel (Nagyrabecsült emberből lett számkivetett) a kölni Böhlau kiadó gondozásában jelentek meg három és fél száz oldalon. Csáky az első Teleki-kormányban 1920. szeptember 22-e és december 16-a között volt külügyminiszter. Újra megjelentette a Knauer kiadó Harsányi Zsolt Magyar rapszódia című Liszt-regényét, minthogy zsebkönyvsorozata 25 évvel ezelőtt indult. Marosi Ernő, a Művészettörténeti Intézet igazgatója, jelenleg a berlini Tudományos Kollégium munkatársa, a berlini Magyar Házban az 1974-es budai, Zsigmond korabeli szoborleletekről tartott előadást. * Ősbemutató színhelye volt a párizsi Magyar Intézet: az Objektív filmstúdió bemutatósorozata keretében vetítették le Sára Sándor nemrég elkészült Vigyázok című filmjét, amely az ötvenes évek elején játszódik. Sárának egyébként a Nyolcvan huszár és a Magyar nők a Gulágon című alkotásait is megismerhette a francia közönség. Az elmúlt hetekben több magyar képzőművész — köztük pályakezdő fiatalok — mutatkozott be Prágában. A kulturális központ kiállítótermében három fiatal alkotó, Kovács Nóra fotóit, Kutas Ágnes képeit és bábuit, Várkonyi Edit textíliáit állította ki április 21. és május 12-e között. Borza Teréz porcelánművész kiállítását ezt követően június 6-ig tekinthette meg a cseh közönség. A művésznő az osztrák Kulturkontakt ösztöndíjasaként korábban a homni alkotótelepen tartózkodott, itt készült munkáit Prágát megelőzően a bécsi Collegium Hungaricumban mutatták be. Június végén Puhl Antal építész anyagából nyílik kiállítás, a magyar építészeti bemutatósorozat keretében. A The Sunday Times és a The Times is megemlékezett Bíró Lászlóról, aki ötven évvel ezelőtt szabadalmaztatta a század legnagyobb humanista találmányát, a golyóstollat. Bíró 1985-ben halt meg, de sohasem lett milliomos. Magyar filmhét kezdődött Varsóban. Hat új magyar filmet mutatnak be: Szabó Ildikó Gyermekgyilkosságok, Molnár György Anna, Sopsits Árpád Videoblues, Szomjas György Roncsfilm, Zsombolyai János Kovács Éva story és Sőth Sándor A nagy postarablás című alkotásait. Itthon A múlt héten adták át a Szép magyar könyv 1992 díjait. Harminckilenc kiadó százharminckilenc művet nevezett be, a végeredmény: Hütte: A mérnöki tudományok kézikönyve (Springer Hungarica Kiadó), Tolnai Gyuláné: Anyanyelvi munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó), Hargitai György-Budaházi László: Kenyér (Officina Kiadó), Szép Palkó (Móra Könyvkiadó), Kulinyi István: Magyar Design 92 (Magyar Design Kulturális Alapítvány), John Brookes: Kert a lakásban (Officina Nova kiadó) és Képes gyermekenciklopédia (Park Könyvkiadó). A közönségdíjat William Shakespeare összes művei (Helikon Kiadó) bibliofil kiadása kapta. Antall József miniszterelnök különdíját, amit a személyes jövedelméből ajánlott fel, a Helikon Kiadó Csenkey Éva Zsolnay szecessziós kerámiák című kötete, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere különdíját pedig az Officina Nova Kiadó A tegnap világa című kötete nyerte el. Andreas von Schoeller frankfurti főpolgármester és Demszky Gábor nyitotta meg az ország első nemzetközi társadalomtudományi könyvcentrumát, az Atlantisz Könyvszigetet. Az Atlantisz Könyvkiadó könyvesboltja és kiállítóterme Budapesten, a Piarista köz 1. szám alatt található, első programja: Frankfurti kiállítás, melyen a könyv német fővárosának legnevesebb társadalomtudományi kiadói mutatkoznak be. Georges Duby, Umberto Eco, Sigmund Freud, Louis Aragon, Ferenczi Sándor, Bibó István, Szűcs Jenő művei vásárolhatók meg. Csokits János, Andorrában élő magyar emigráns költő kapta a Berzsenyi Társaság 1992-es díját. * Átadták az írók Könyvesboltjában az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar tagozatának díjait. Ifjúsági kategóriában Gálik Péter nyert, az ismeretterjesztő könyvek közül Tótfalusi István művét találta a legjobbnak a zsűri. Fordításért Rónaszegi Éva, illusztrációért Vida Győző és Deák Ferenc részesült elismerésben. Az írók Könyvesboltjának különdíját Eörsi István kapta. Mint ismeretes, lecserélték a Kossuth rádió vasárnapi jegyzetíróit, Bolgár Györgyöt, R. Székely Juliannát, Szénási Sándort és Vári Attilát. Stifner Gábor, a műsor új szerkesztője a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a jegyzetek ezután Vasárnapi gondolatok címen az irodalmi főszerkesztőség gondozásában készülnek, s alapkövetelmény, hogy a jegyzeteket írók írják. A továbbiakban Bertha Bulcsú, Döbrentei Kornél, Gyurkovics Tibor, Mezei András, Rapcsányi László és Szentmihályi Szabó Péter lesz a műsor állandó szereplője. Egyébként Bolgár Györgynek is felajánlották a szereplést, ő azonban a társai iránti szolidaritásból nem vállalta a feladatot. Most Eörsi Istvánt s Konrád Györgyöt is várják a szerkesztők, mert a műsor nyitott akar lenni. Tűz ütött ki múlt szombaton az óbudai József Attila utcában. Leégett az a tárolóhelyiség, amelyben Hubay Miklós őrizte a könyveit, s tetemes mennyiségű kéziratát. A Félperces novellapályázat eredményei: AB OVO díjat kapott Garaczi László Labonka című elbeszélése, Szeifert György Találkozás című időjárás novellája és Bocsi Béla kérdőíve. A közönség díját utóbbi szerzőnk, a füzesabonyi illetőségű Bocsi Béla cím nélküli dolgozata nyerte el. Akinek lehetett, annak a pályázat meghirdetője, Vámos Miklós adta át a díjakat — Ab Ovo-tojás, ES-előfizetés —, aki nem volt ott, így nem lehetett neki a jutalmát átadni, azt szeretettel várjuk az ÉS szerkesztőségében, ahol átveheti megérdemelt díjait. A félperces novellapályázatra érkezett anyagokból jövő heti számunkban közlünk válogatást. A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta Hubay Miklós József Attila-díjas írónak, műfordítónak életművéért, Georgi Krumov írónak, műfordítónak, a Budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatójának irodalmi munkásságáért, valamint a magyar-bolgár kulturális kapcsolatok fejlesztésében és ápolásában végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta irodalmi munkássága elismeréseként Somogyi Tóth Sándor József Attila-díjas író, valamint Vidor Miklós József Attila-díjas író-költő. Művészi munkássága elismeréseként Nagy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművésznek, valamint irodalmi munkássága elismeréseként Tóth Sándor költőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta a köztársasági elnök. HÍROLDAL 1993. június 11. ■■■■■