Élet és Irodalom, 1993. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-06-11 / 23. szám - Szerk.: Megkérdeztük Csongár Álmos, Berlinben élő műfordítót: Milyen a magyar irodalom Berlinben? • Csőposta (4. oldal)

CSŐPOSTA Megkérdeztük Csongor Álmos, Berlinben élő műfordítót: Milyen a magyar irodalom Berlinben? Göncz Árpád 1990 áprilisában Berlinben nagy sikerű szerzői es­ten mutatkozott be német olvasói­nak. Az Evangelische­­ crlagsans­­.il megígérte, hogy az általam né­metre fordított Sarusok című re­gényt újabb kiadásban megjelente­ti. Azóta sajnos, a könyörtelen piac csődbe jutatta a kiadót, úgyhogy nem tudta ígéretét valóra váltani. Ezek után saját szakállamra pró­bálkoztam több mint két évig „el­sózni” a kitűnő regényt, amely tör­ténelmi köntösben ecseteli az 56- os eseményeket. Tárgyaltán több „nyugati” kiadóval, végül a Suhr­­kampf hajlandó volt szerződést kötni abban az esetben, ha az ép­pen Frankfurtban tartózkodó Kon­­rád György ajánlja a kiadónak. A dicséret sem segített. Még E. Diepgen kormányzó polgármester sem tudott segíteni. Amikor Göncz már mint államfő, megnyitott 1991-ben Berlinben egy magyar vonatkozású kiállítást, megtudta tőlem, hogy mi a helyzet a kézirattal. Erre a jelenlévő Diep­gen megígérte, hogy interveniálni fog. Gondoltam, talán ír hozzá fél­oldalnyi utószót. Végül a sajtófő­nökével folytatott többszöri tár­gyalás után közölte velem a neves politikus, hogy nem segíthet, mi­vel nem avatkozhat bele a szabad piacgazdaságba. Ha Berlinről szól­na a könyv, szívesen írna beveze­tőt. Kínomban az Aufbau-Verlaghoz fordultam (ő volt a legnagyobb ke­letnémet kiadó), bevallom, kevés reménnyel, mivel a „telket” a ki­adóval együtt egy ingatlanügynök, vette meg, s a hírek szerint az új tu­lajdonos a komoly irodalmat kicsit félre kívánja szorítani. De a ma­roknyi lektor (120-ból 12-en ma­radtak) felismerte a mű értékét, úgyhogy az idei frankfurti könyv­vásáron bemutathatjuk a Saruso­kat. Nagy siker volt az utóbbi időben Konrád György, Kertész Imre és Nádas Péter egy-egy regénye. Az „Emlékezések könyve” sokáig ve­zette a bestsellerlistát. Remélhe­tően újra az olvasók kezébe jut Radnóti Miklós és Füst Milán Franz Fühmann által fordított egy­­egy kötete. Az „én” kiadóm is cső­döt mondott és felbontotta az álta­lam lefordított közel 30 magyar re­gény kiadói szerződését. Ez olyan szerzőket érint, mint Móricz, Ter­­sánszky, Lengyel, Thurzó, Cseres, Sánta, Bárány, Bart. Örvendetes, hogy Walter Jens, a Művészeti Akadémia elnöke felfedezte Illyés Gyula Puszták népe című regé­nyét, melyet a világirodalom gyöngyszemének nevezett. Mag­nus Enzensberger felvett belőle egy fejezetet (Jus primae noctis) a világirodalmi olvasókönyvébe. (Azt a részt, amit én a diákjaimnak vizsgatételként adtam fel.) Tapasztalatom szerint a magya­rok sokkal jobban ismerik a nyuga­ti kultúrát, mint megfordítva. Saj­nos mindaddig ábránd marad az európai egység, amíg a nyugat nem ismer meg minket jobban. Addig saját elképzeléseit, életstílu­sát fogja ránk tukmálni. * * * * * * * * * * * * * * * Magyarok külföldön Karinthy Frigyes Utazás a kopo­nyám köré! című regényét mutat­ták be a berlini Magyar Házban. A művet a Claasen Verlag adta ki Hans Skirecki fordításában. Az es­ten az 1970-es magyar filmválto­zatot is levetítették Latinovits Zol­tánnal a főszerepben. Szenteleky Kornél születésének századik és halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Újvidéken irodalomtörténeti előadás-soroza­tot és kiállítást rendeztek. Konrád György Az újjászületés melankóli­ája című könyve a maj­­na-frankfurti Suhrkamp kiadó zsebkönyvsorozatában jelent meg. * Andorka Rudolf a­ rendszerváltás társadalmi következményeiről tar­tott előadást Prágában májusban, azon a háromnapos nemzetközi szociológiai tanácskozáson, ame­lyen az Europakolloquien im Al­ten Reichstag (Regensburg) szer­vezésében a PMKK-ban cseh, szlovák, lengyel, orosz, angol, svájci szociológusok a kelet- és közép-európai térségben bekövet­kezett politikai változások és a tár­sadalmi biztonság összefüggéseit vitatták meg. Hubay Miklós, a magyar PEN - Klub elnöke előadást tartott a brüsszeli Magyar Házban Változá­sok és folyamatosság a magyar iro­dalomban címmel, francia nyel­ven. A helyi magyar emigráns ér­telmiség és az érdeklődő belga közönség B. Nagy Mária előadásá­ban illusztrációként verseket hall­hatott a Gara László által szerkesz­tett, francia nyelvű Magyar Irodal­mi Antológiából. Az irodalmi délu­tán második részében a párizsi In Fine kiadó igazgatója, Thierry Ro­­cher és Szende Tamás főszerkesztő mutatta be az általuk kiadott, fran­ciára fordított szépirodalmi műve­ket. A könyvek: Babits: Gólyakali­fa, Kosztolányi: Novellák, Földes Jolán: A Halászó macska utcája, Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Karinthy Ferenc: Budapesti ősz. A stuttgarti Magyar Kulturális és Információs Központban tartot­ták Kányádi Sándor Vae Victis cí­mű kötetének premierjét. A Ger­hard Walz műpártoló és galériatu­lajdonos által kiadott album érde­kessége, hogy a verseket nemcsak magyarul, hanem német, angol és francia fordításban is megjelentet­ték. A kötetet a stuttgarti Die Gruppe képzőművészcsoport, va­lamint román és magyar képzőmű­vészek illusztrálták önálló grafikai lapokkal. Borbély Szilárd, Kemény Ist­ván, Kun Árpád, Tóth Krisztina és Vörös István fiatal magyar költők verseit „Kis küldetések” címmel irodalmi-zenei esten fiatal prágai színészek tolmácsolták cseh nyel­ven, L. Szymenowská és M. Nav­­rátil fordításában. Az irodalmi estről, amelyen a szerzők, Tóth Krisztina kivételével, jelen vol­tak, a cseh rádió felvételt készí­tett. Csáky Imre volt cs. és kir. diplo­mata emlékiratai Vom Geachteten zum Geachteten címmel (Nagyra­­becsült emberből lett számkive­tett) a kölni Böhlau kiadó gondo­zásában jelentek meg három és fél száz oldalon. Csáky az első Tele­ki-kormányban 1920. szeptember 22-e és december 16-a között volt külügyminiszter. Újra megjelentette a Knauer kia­dó Harsányi Zsolt Magyar rapszó­dia című Liszt-regényét, minthogy zsebkönyvsorozata 25 évvel eze­lőtt indult. Marosi Ernő, a Művészettörté­neti Intézet igazgatója, jelenleg a berlini Tudományos Kollégium munkatársa, a berlini Magyar Ház­ban az 1974-es budai, Zsigmond korabeli szoborleletekről tartott előadást. * Ősbemutató színhelye volt a párizsi Magyar Intézet: az Objek­tív filmstúdió bemutatósorozata keretében vetítették le Sára Sán­dor nemrég elkészült Vigyázok című filmjét, amely az ötvenes évek elején játszódik. Sárának egyébként a Nyolcvan huszár és a Magyar nők a Gulágon című al­kotásait is megismerhette a fran­cia közönség. Az elmúlt hetekben több magyar képzőművész — köztük pályakez­dő fiatalok — mutatkozott be Prá­gában. A kulturális központ kiállí­tótermében három fiatal alkotó, Kovács Nóra fotóit, Kutas Ágnes képeit és bábuit, Várkonyi Edit textíliáit állította ki április 21. és május 12-e között. Borza Teréz porcelánművész kiállítását ezt kö­vetően június 6-ig tekinthette meg a cseh közönség. A művésznő az osztrák Kulturkontakt ösztöndíja­saként korábban a homni alkotóte­lepen tartózkodott, itt készült mun­káit Prágát megelőzően a bécsi Collegium Hungaricumban mutat­ták be. Június végén Puhl Antal építész anyagából nyílik kiállítás, a magyar építészeti bemutatósoro­zat keretében. A The Sunday Times és a The Times is megemlékezett Bíró Lászlóról, aki ötven évvel ezelőtt szabadalmaztatta a század legna­gyobb humanista találmányát, a golyóstollat. Bíró 1985-ben halt meg, de sohasem lett milliomos. Magyar filmhét kezdődött Var­sóban. Hat új magyar filmet mutat­nak be: Szabó Ildikó Gyermekgyil­kosságok, Molnár György Anna, Sopsits Árpád Videoblues, Szom­jas György Roncsfilm, Zsombolyai János Kovács Éva story és Sőth Sándor A nagy postarablás című alkotásait. Itthon A múlt héten adták át a Szép ma­gyar könyv 1992 díjait. Harminc­kilenc kiadó százharminckilenc művet nevezett be, a végered­mény: Hütte: A mérnöki tudomá­nyok kézikönyve (Springer Hunga­­rica Kiadó), Tolnai Gyuláné: Anyanyelvi munkafüzet (Nemze­ti Tankönyvkiadó), Hargitai György-Budaházi László: Kenyér (Officina Kiadó), Szép Palkó (Mó­ra Könyvkiadó), Kulinyi István: Magyar Design 92 (Magyar De­sign Kulturális Alapítvány), John Brookes: Kert a lakásban (Offici­na Nova kiadó) és Képes gyermek­enciklopédia (Park Könyvkiadó). A közönségdíjat William Shakes­peare összes művei (Helikon Kia­dó) bibliofil kiadása kapta. Antall József miniszterelnök kü­­löndíját, amit a személyes jövedel­méből ajánlott fel, a Helikon Kia­dó Csenkey Éva Zsolnay szecesszi­ós kerámiák című kötete, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere különdíját pedig az Officina Nova Kiadó A tegnap világa című kötete nyerte el. Andreas von Schoeller frankfurti főpolgármester és Demszky Gábor nyitotta meg az ország első nem­zetközi társadalomtudományi könyvcentrumát, az Atlantisz Könyvszigetet. Az Atlantisz Könyvkiadó könyvesboltja és kiál­lítóterme Budapesten, a Piarista köz 1. szám alatt található, első programja: Frankfurti kiállítás, melyen a könyv német fővárosá­nak legnevesebb társadalomtudo­mányi kiadói mutatkoznak be. Georges Duby, Umberto Eco, Sigmund Freud, Louis Aragon, Fe­­renczi Sándor, Bibó István, Szűcs Jenő művei vásárolhatók meg. Csokits János, Andorrában élő magyar emigráns költő kapta a Berzsenyi Társaság 1992-es díját. * Átadták az írók Könyvesboltjá­ban az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar ta­gozatának díjait. Ifjúsági kategóri­ában Gálik Péter nyert, az ismeret­­terjesztő könyvek közül Tótfalusi István művét találta a legjobbnak a zsűri. Fordításért Rónaszegi Éva, illusztrációért Vida Győző és Deák Ferenc részesült elismerésben. Az írók Könyvesboltjának különdíját Eörsi István kapta. Mint ismeretes, lecserélték a Kossuth rádió vasárnapi jegyzet­íróit, Bolgár Györgyöt, R. Székely Juliannát, Szénási Sándort és Vári Attilát. Stifner Gábor, a műsor új szerkesztője a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a jegyzetek ezután Vasárnapi gondolatok címen az irodalmi főszerkesztőség gondozá­sában készülnek, s alapkövetel­mény, hogy a jegyzeteket írók ír­ják. A továbbiakban Bertha Bul­csú, Döbrentei Kornél, Gyurkovics Tibor, Mezei András, Rapcsányi László és Szentmihályi Szabó Pé­ter lesz a műsor állandó szereplő­je. Egyébként Bolgár Györgynek is felajánlották a szereplést, ő azonban a társai iránti szolidaritás­ból nem vállalta a feladatot. Most Eörsi Istvánt s Konrád Györgyöt is várják a szerkesztők, mert a műsor nyitott akar lenni. Tűz ütött ki múlt szombaton az óbudai József Attila utcában. Leé­gett az a tárolóhelyiség, amelyben Hubay Miklós őrizte a könyveit, s tetemes mennyiségű kéziratát. A Félperces novellapályázat eredményei: AB OVO díjat kapott Garaczi László Lab­onka című elbeszélése, Szeifert György Találkozás című idő­járás novellája és Bocsi Béla kérdőíve. A közönség díját utóbbi szer­zőnk, a füzesabonyi illetőségű Bo­csi Béla cím nélküli dolgozata nyerte el. Akinek lehetett, annak a pályázat meghirdetője, Vámos Miklós adta át a díjakat — Ab Ovo-tojás, ES-előfizetés —, aki nem volt ott, így nem lehetett neki a jutalmát átadni, azt szeretettel várjuk az ÉS szerkesztőségében, ahol átveheti megérdemelt díjait. A félperces novellapályázatra ér­kezett anyagokból jövő heti szám­unkban közlünk válogatást. A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjeszté­sére — a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje ki­tüntetést adományozta Hubay Miklós József Attila-díjas író­nak, műfordítónak életművéért, Georgi Krumov írónak, műfor­dítónak, a Budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatójá­nak irodalmi munkásságáért, valamint a magyar-bolgár kul­turális kapcsolatok fejlesztésé­ben és ápolásában végzett kie­melkedő tevékenysége elismeré­seként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje ki­tüntetést kapta irodalmi mun­kássága elismeréseként Somogyi Tóth Sándor József Attila-díjas író, valamint Vidor Miklós Jó­zsef Attila-díjas író-költő. Művé­szi munkássága elismeréseként Nagy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművésznek, valamint irodalmi munkássága elismeré­seként Tóth Sándor költőnek a Magyar Köztársasági Érdem­rend Kiskeresztje kitüntetést adományozta a köztársasági el­nök. HÍROLDAL 1993. június 11. ■■■■■

Next